Fideszes pitiánerkedés Szentendrén: lekapartatták az ellenzéki képviselő fotóját

  • M. L. F.
  • 2018. szeptember 4.

Belpol

A szentendrei Fidesz csakis magát szereti hájpolni, az ellenzék képviselője nem kaphat közpénzből táblát a városban.

Éppen kutyát sétáltatott hétfőn reggel a szentendrei lokálpatrióta civil szervezet vezetője, amikor az Alsó-Izbég téren furcsa jelenet szemtanúja lett. Egy nő éppen a szervezet helyi képviselőjének fotóját kaparta le arról a tábláról, amely a körzet fejlesztéseire hívta fel a lakosok figyelmét.

Helyes Imre szóba elegyedett az illetővel, így hamar kiderült, hogy felsőbb utasításra cselekszik, ráadásul a nő az önkormányzati támogatással kiadott közéleti és kulturális lap, a Szevi–Szentendre és Vidéke szerkesztője. Magyarán arról a lapról van szó, amelynek elviekben pártatlannak kellene lennie, egyaránt szem előtt kéne tartania a várost irányító párt és az ellenzék szempontjait is. Ehhez képest a szerkesztő az ellenzék egyik képviselőjének fotóját távolította el városvezetői utasításra. Helyes le is fotózta a nőt és a plakátot, majd a sztorit megosztotta a Facebookon.

A Fidesz majdnem mindent vitt

Szentendre egy ideje már a Fidesz városának tekinthető: négy évvel ezelőtt a település 10 egyéni választókerületéből a kormánypárt 9-et tudott behúzni, a polgármester-jelöltjük, Verseghi-Nagy Miklós közel ezer szavazattal kapott többet, mint a második helyen végzett vetélytársa. Az ellenzéki pártoknak nem sok babér terem helyben: az MSZP és a Jobbik 2014-ben egy-egy listás hellyel vigasztalódott a 14 fős képviselőtestületben. A 2017-es időközi választáson még az sem segített rajtuk, hogy a pártok – az LMP és a Munkáspárt kivételével – nem indítottak saját jelöltet, hanem beálltak a Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület (TESZ) elnöke, Helyes Imre mögé. A szentendrei civilek jelöltje ugyanis végül kikapott a Fidesztől.

Verseghi-Nagy Miklós (J) beszédet mond

Verseghi-Nagy Miklós (J) beszédet mond

Fotó: MTI Fotó: Kovács Attila

 

Legfeljebb annyi sikert könyvelhettek el, hogy a TESZ megszorongatta a kormánypárt jelöltjét. Ugyanis a helyi civil szervezet népszerűbb, mint az ellenzéki pártok, jelenleg három képviselője ül az önkormányzatban. Köztük van Fülöp Zsolt is, akinek 2014-ben egyedül sikerült egyéni választókerületet nyernie a fideszesek mellett. A mostani háborúskodás az ő személye körül alakult ki: az ő fotóját kapargatta a Szevi szerkesztője.

"Erkölcsileg aggályos"

De hogy miért is kerültek ki ezek a fotók a közterekre, utcákra? Az önkormányzat fideszes többsége tavaly találta ki, hogy a fejlesztéseket külön táblákon, plakátokon reklámozzák, és ezekre a felületekre az adott választókerület képviselőjének arcképe kerül ki. Fülöp kerületében július-augusztusban például járdaépítés folyt, csakhogy egyedül ebben a városrészben nem került ki a képviselő fényképe, helyette a fideszes polgármester arca virított a táblákon.

Helyes a magyarnarancs.hu-nak azt mondta, nemcsak most nyáron, korábban sem tették ki Fülöp képét, ezért aztán közmeghallgatáson, fórumokon tiltakoztak. A TESZ elnöke augusztus 9-én külön levélben fordult Verseghi-Nagyhoz, és kérte, hogy a János utcai projekttáblán is a választókörzet képviselőjének fényképét helyezzék el. „Ma elhallgatják, hogy ki a kerület képviselője, holnap semmibe veszik a választások eredményét?” – jegyezte meg a TESZ elnöke. Ám levelére nem kapott választ, így a szervezet akcióba lépett: polgári engedetlenség keretében átragasztották a fényképet. Erre jött reakcióként a fotó lekaparása.

Átragasztott plakát Fülöp Zsolt képével

Átragasztott plakát Fülöp Zsolt képével

 

 

Időközben a Facebook-poszt alatt megszólalt a Szevi kiadójának, a Szentendrei Kulturális Központnak az ügyvezetője, aki lényegében elismerte, hogy a lap szerkesztője kapargatta a fényképet. Solymosi Heléna ezt írta: „A tények: a tábla önkormányzati tulajdonban van. Az önkormányzati tulajdonú táblát önhatalmúlag átmarticázta a TESZ. A jogtalanul kihelyezett matrica került eltávolításra.” Majd megjegyezte: „Erkölcsileg is aggályos közvagyont átmatricázni”.

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.