„Fideszes tégla” is nehezíti a Momentum választási felkészülését

Belpol

Megnéztük, hogyan rángatná ki magát a kátyúból a párt.

„Ilyen erős induló lendülettel, tudásanyaggal, kapcsolatrendszerrel, nemzetközi renoméval bizony előrébb is tarthatnánk annál, ahol ma állunk” – mondja némi önkritikával a Momentum 106 egyéni képviselőjelöltjének egyike. A tavalyi NOlimpia kampánnyal a főváros olimpiai pályázatának visszavonását kikényszerítő, azóta hivatalosan is párttá alakult mozgalmat januárban 0 és 3 százalék közé mérték a közvélemény-kutatók. A kampánystart előtt kevés politikai elemző fogadna arra, hogy a párt április 8-án eléri az 5 százalékos parlamenti küszöböt, és bejut az Országgyűlésbe.

Nyomtatott lapszámunk Momentummal foglalkozó cikkében annak jártunk utána, mi állhat a mögött, hogy a pártról az utóbbi időben leginkább a lemondások és belső veszekedések kapcsán cikkeztek.

Az elmúlt hónapok momentumos bénultságában szerepet játszott egy „fideszes tégla”, aki egy minden párttag számára elérhető Facebook-csoportból szivárogtatott az Origónak. Emiatt azután a vezetőség kevesebb információt osztott meg a tagokkal. „Legkésőbb szeptember óta nyilvánvaló, hogy valaki belülről a Momentum ellen dolgozik, de nem tudjuk, ki az. Ez komoly bizalmatlanságot teremtett egy alapvetően bizalomra épülő közösségben” – mondja egy momentumos forrásunk, de hozzáteszi, kizárólag olyan információk kerültek ki, amelyek természetes velejárói egy párt életének. Fekete-Győr András is úgy látja, bár eleinte okozott némi paranoiát a beépített ember, mostanra megtanultak együtt élni azzal, hogy a párt belső élete a nyilvánosság előtt zajlik.

A cikkből kiderül még, mivel készül a Momentum a kampányra, miben bíznak és milyen választói csoportot céloznak meg a momentumosok. Azt is megpróbáltuk felmérni, hogy mely esetekben lenne hajlandó visszalépni a párt más ellenzéki jelöltek javára.

Teczár Szilárd írása a Magyar Narancs 2018. február 15-i számában olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.