Kedden arról is döntött az Országgyűlés, hogy a jövőben a természetvédelmi céllal megvásárolt védett állami területeket profitorientált erdőgazdaságok kaphatják meg, valamint a védett természeti területek magánkézbe adását is megkönnyítették – figyelmeztet közleményében a WWF Magyarország.
Mint írják, a kifejezetten természetvédelmi célból állami tulajdonba vett erdőterületek eddig kötelező módon a nemzeti park igazgatóságokhoz kerültek, hogy ott gazdasági érdekektől mentesen érvényesülhessenek a természet megőrzésének szempontjai. A költségvetés minden évben meghatározott összeget biztosít is a nemzeti park igazgatóságok számára, hogy védett és védelemre szánt területeket vásároljanak.
Eddig ez a gyakorlatban úgy történt, hogy az így megvásárolt területek az állam tulajdonába kerültek, és az adás-vételt bonyolító nemzeti parkok a területek vagyonkezelőivé váltak. A törvénymódosítás következtében viszont most már megtörténhet, hogy nemzeti parki kezdeményezésre, nemzeti parkok számára elkülönített forrásból, természetvédelmi indokkal állami tulajdonba kerül egy földterület, amit ezután nem a nemzeti park igazgatóság kapna meg vagyonkezelésbe, hanem egy profitorientált állami erdőgazdaság.
"Ez olyan, mintha megvásárolnánk egy házat, amit a szomszédunk kezd el használni"
– mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
A civil szervezet aggasztónak tartja, hogy újabb területek kerülhetnek az állami erdőgazdaságok vagyonkezelésébe. A védett területeken zajló faanyagtermelés és az erdős tájakat mindenhol felszabdaló vágásterületek ugyanis nemcsak az élővilág állapotát rontják, a természetjáró emberek érdekeit is sértik.
A védett állami erdők kb. 90 százaléka áll jelenleg az állami erdőgazdaságok vagyonkezelésében, de jogszabály szerint a természetvédelmi kezelés ezeken a területeken is a nemzeti park igazgatóságok felelőssége, ami miatt rendszeresek a konfliktusok a két szervezetrendszer között.
Hazánkban tizenhárom, közösségi jelentőségű természetes erdőtípus – különféle bükkösök, tölgyesek, ártéri erdők – található, melyből a legutolsó, 2019. évi országjelentés szerint hét rossz, öt pedig kedvezőtlen állapotban van. Az idős erdők mennyisége nagyon lecsökkent, és olyan kirívóan természetromboló fahasználat is jogszerűen megtörténhet védett területen, mint a Bükki Nemzeti Park közepén, a Tar-kő mellett néhány éve kivágott 180 éves erdő esete.
"Abszurd, hogy még az olyan fokozottan védett területeken is lehet fát vágni, ahová a kirándulóknak sem szabad bemenni. Alig van ma Magyarországon olyan háborítatlan vadon, ahol nem folyik gazdasági tevékenység" – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.
A WWF Magyarország álláspontja szerint az új törvény nem csak szakmai szempontokból aggályos, hanem két ponton ellentétes az Alaptörvénnyel is, ezért a köztársasági elnökhöz fordultak annak érdekében, hogy ne írja alá a törvényt.
"Azért fordultunk a köztársasági elnökhöz, mert úgy gondoljuk, hogy egy ilyen természetvédelmi visszalépésnek a klíma- és biodiverzitás válság közepén nincs helye a magyar jogrendszerben. Az erdők állapotának romlása mindannyiunk életminőségét veszélyezteti" – mondta Sipos Katalin.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
