Szerdán a teljes kormánysajtót körbejárta Kovács Zoltán Facebook-posztja. A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár azt közölte a nagyvilággal, hogy a Financial Times lehozott egy olvasói levelet, aminek szerzője Andreas Stefanovszky, védelmébe veszi a magyar kormány járványellenes intézkedéseit, és a kritikákra reagálva kiemeli, hogy Magyarország egy működő demokrácia.
Szerdán viszont megjelent Magyarországról egy valódi cikk is a Financial Timesban, annak apropóján, hogy Orbán Viktor 10 éve vezeti az országot. Ez a cikk, ami nem egy olvasói levél, már messze nem fest ilyen rózsás képet Magyarországról, így erről nem számolt be se Kovács Zoltán, se a propagandasajtó.
A Financial Times cikke nem nagyon részletezi, hogy mennyire szélsőjobboldalivá vált a magyar kormány, hogy az EU-ellen és Putyin mellett kampányolnak, ahogy arra sem veszteget túl sok szót, hogy miként bontotta le Orbán a demokratikus intézményeket vagy tette szinte teljesen tönkre a független magyar médiát. Az írás e helyett inkább azt mutatja be, hogyan alakította át Orbán a magyar társadalmat.
A „Hogyan változtatta meg Orbán évtizede Magyarországot“ című cikk azzal indít, hogy Orbán „kulturális korszaka“ átalakítja a társadalmat, de bizonytalanságba taszítja azokat, akik nem osztják a miniszterelnök világnézetét.
A Finacial Times cikke felidézi, hogy Orbán a 2002-es választási vereséget annak tudta be, hogy szerinte a társadalmi intézmények és média jelentős része poszt-kommunisták kezében maradt. Ezért az ellenzékben töltött éveit azzal töltötte, hogy felépítse saját intézményeit, például a Nézőpont Intézetet.
A lap felidézi Orbán elhíresült „egyszer kell győznünk, de akkor nagyon“ mondatát is, majd azzal folytatja, hogy amikor 2010-ben kormányra került a Fidesz, Orbán már miniszterelnökként folytatta a társadalom átalakítását célzó intézkedéseit. A lap szerint az elmúlt 10 évben teljesen átalakult Magyarország. 2010 óta a gazdaság az egyik legnagyobb növekedést mutatta az egész Európai Unióban, a munkanélküliség pedig nagyon alacsony volt. Ezzel szemben a sajtószabadságot, és jogállamiságot jelző mutatók a mélybe zuhantak, a Freedom House jelentése szerint Magyarország már nem is tekinthető demokráciának: Orbán évről-évre növeli kontrollját a média és a bíróságok felett, a kormány átírta az alkotmányt és a választási törvényt is.
A Financial Times szerint az elmúlt 10 évben mélyrehatóak voltak a társadalmat érintő változások is, amiben komoly szerepe volt a 2010 óta folyó kormányzati propagandának. Az oktatást az óvodától az egyetemekig átalakította a kormány. Már a legkisebbeket is kötelező a nemzeti identitás és a keresztény értékek fontosságára nevelni az óvodákban, a CEU-t elüldözte a kormány a gender studies oktatását pedig gyakorlatilag betiltotta, és az Magyar Tudományos Akadémia szétverését is felidézi a brit lap cikke.
A történelem átírását olyan intézmények segítik, mint a Terror Háza. A múzeum kutatási igazgatója nyilatkozott is a lapnak. Békés Márton egyetért Orbánnal abban, hogy aki uralja a kultúrát, az uralja a korszakot. „Elveszítheted a választásokat – persze jobb nem elveszíteni – de még akkor is a kulturális hegemónia a tied“. Békés szerint azonban még messze van az, hogy ők uralják a kultúrát, ezért a választások megnyerése továbbra is kulcsfontosságú.
A választásokon való győzelemhez a választókat is meg kell nyernie Orbánnak: az FT szerint ezt szolgálta a határon túli magyaroknak adott választójog, hiszen az onnan érkező egymillió szavazat 90 százaléka a Fideszt gazdagítja. A Financial Times a kormány egyik legsikeresebb intézkedésének a családpolitikát tartja: a családi adókedvezmény, a babaváró hitel, a meddőségi intézmények államosítása nem csak népszerűek, de a demográfiai adatokon is látszik a hatásuk. Bár azt is megjegyzi a lap, hogy ezek csak a közép- és felső-közép osztályba tartozó heteroszexuális párokra épülő családoknak jelentenek segítséget.
A Financial Times kiemeli, hogy az állandó ellenségkeresés és az ellenfelek démonizálása a Fidesz alapvető stratégiájának része. Ebbe illeszkednek a menekült-ellenes intézkedések és propaganda, vagy a Soros György ellen indított médiahadjárat és nemzeti konzultáció.
Noha a felhatalmazási törvényt komoly demokráciaellenes lépésként értékelik a kritikusok, a járvány miatti válság Orbán bukását is hozhatja 2022-ben, mert felszínre hozza az egyenlőtlenségeket, rávilágít az egészségügy rossz helyzetére.
