"Ha egy ilyen ügy eljutna a vádemelésig, joggal lehetne diktatúrázni Magyarországon"

Belpol

Így vegzálja a rendőrség a "rémhírterjesztőket."

A múlt héten 24 óra alatt két férfit állítottak elő teljesen átlagos Facebook-posztok miatt. Bár az eljárásokat megszüntették, a demonstratív rendőri fellépésnek bénító hatása lehet a közéleti vitákra. A Magyar Narancs legfrissebb számában jogászokkal elemeztük a helyzetet. Néhány részlet a cikkből.

„Ha egy ilyen, első ránézésre is egyértelműen a politikai véleménynyilvánítás kategóriájába tartozó rémhírterjesztéses ügy eljutna a vádemelésig, akkor azt hiszem, joggal lehetne diktatúrázni Magyarországon” – véli Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.

false

A Helsinki képviselte a gyulai Csóka-Szűcs Jánost az ellene rémhírterjesztés gyanújával indított eljárásban (Fazekas a meghatalmazott ügyvéd, Győző Gábor helyettese volt). Mint arról a magyarnarancs.hu elsőként beszámolt, a helyi Kossuth Kör elnökét, a Momentum pártoló tagját április 13-án gyanúsították meg a Gyulai Rendőrkapitányságon, amiért hetekkel korábban felhívást tett közzé a Facebookon, arra kérve a gyulaiakat, egy helyi akcióval csatlakozzanak a kórházi ágyfelszabadítások ellen tiltakozó Hadházy Ákos-féle „dudálós tüntetéshez”. Április 12-én a Szegi községben élő Kusinszki Andráshoz szállt ki a szerencsi rendőrség, őt is egy Facebook-posztja miatt vették elő, amelyben arról értekezett, hogy veszélyes a kijárási korlátozások enyhítését rögtön a járvány tetőzése utáni időpontra elrendelni. (...)

„Elég baj az, hogy ezek az eljárások egyáltalán elindulhattak. Politikai véleményüket kifejező állampolgárok előállítása akkor is durván korlátozza a véleményszabadságot, ha a végén nem lesz belőle büntetés, mert visszatartó hatása van a társadalomra” – mondja Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója. A TASZ a két ismertté vált eseten túl még egy nagyon hasonló ügyről tud: egy politikai véleményt tükröző Facebook-videó tartalma miatt indult nyomozás rémhírterjesztés gyanújával; ügyfelük azonban egyelőre nem szeretne a nyilvánossághoz fordulni a történetével.

A Magyar Narancs május 21-i lapszámában olvasható teljes cikkben végigvesszük, milyen más alapjogokat korlátozott a kormány a veszélyhelyzet alatt, és mely rendeletek keltették fel az Európai Bizottság figyelmét. Az újság a szokott árusítóhelyeken megvásárolható, de még jobb, ha előfizet rá!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.