A szlovák parlament által elfogadott kiegészítések nélkül írta alá a héten Budapesten a magyar-szlovák alapszerzôdést Szénási György, a magyar Külügyminisztérium fôosztályvezetôje és Igor Grexa, a szlovák külügyminisztérium nemzetközi jogi fôosztályvezetôje.
Az ünnepélyes aláírást követô pohárköszöntôn magyar részrôl elhangzott: a dokumentum jól szolgálja majd a két ország együttműködésének fejlesztését a gazdasági és kulturális kapcsolatok terén egyaránt. A szerzôdés nemzetiségekkel foglalkozó részétôl Magyarország azt várja - hangsúlyozta az illetékes külügyminisztériumi helyettes államtitkár, Tóth János -, hogy javul mind a magyarországi szlovák, mind pedig a szlovákiai magyar kisebbségiek helyzete. A szlovák-magyar alapszerzôdés tehát általában is elôsegíti a térség stabilitását is - vélekedett.
Szlovákia budapesti nagykövete, Eva Mitrova az aláírás kapcsán azt emelte ki, hogy bár az alapszerzôdés hivatalosan csak mostantól lépett életbe, gyakorlati megvalósítását a két ország már korábban megkezdte. Erre példa egy újabb határátkelôhely nemrég történt megnyitása vagy az Esztergom és Párkány közötti híd közös felépítésére közösen beadott PHARE-pályázat. Szlovák részrôl újságírói kérdésre azonban hozzátették: attól, hogy az alapszerzôdéshez nem csatolták a szlovák parlament által elfogadott kiegészítéseket, azok léteznek és figyelembe kell ôket venni.
Michal Kovác szlovák államfô a Magyar Televíziónak nyilatkozva azt mondta, Szlovákiában megvan a politikai akarat a magyar-szlovák kapcsolatok rendezésére, még akkor is, ha nem maga Meciar kormányfô utazott Budapestre az okmánycserére. Kovác ugyanakkor bírálta, hogy Pozsony nem fordít kellô figyelmet az országát ért nyugati bírálatokra.
Az NBH lehallgatási botránya
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata a megfigyelések miatt írásban tiltakozott a Nemzetbiztonsági Hivatalnál, levelüket eljuttatták a német nagykövethez, és felkérték az adatvédelmi és a kisebbségi biztost is, hogy vizsgálja ki az ügyet. Lásztity Péró, az országos szerb önkormányzat vezetôje szerint nem kizárt, hogy a kisebbségeket nem csupán Baranyában figyelték - ezt Nikolits István a Népszabadságban cáfolta. Kaltenbach Jenô kisebbségi ombudsman lapzártánk után találkozott az érintett kisebbségi önkormányzatok vezetôivel.
Szép Magyar Könyv ´95
A május 30-tól június 3-ig megrendezendô Ünnepi Könyvhét alkalmából osztják ki a Szép Magyar Könyv 1995 pályázat díjait.
A legtöbb díjat, négyet, a Corvina Kiadó könyveinek ítélték (Petôfi válogatott verseinek német, Köpeczi Béla Kis magyar művelôdéstörténetének francia kiadásáért, illetve Kelényi György A manierizmus, valamint a Budapesti Történeti Múzeum című kiadványokért). Több könyv is kap két-két díjat: Benedek Elek Táltos Jankó és más mesék című könyve (Holló és Társa) a gyerekkönyvek kategóriájában, illetve a könyv illusztrációiért (Jankovics Marcell, Sárkány Gyôzô, Nagy András és Vida Gyôzô munkája) Magyar Méneskönyv (Országos Mezôgazdasági Minôsítô Intézet) a szakkönyvek kategóriájában, illetve az eseményt szponzoráló BAT Pécsi Dohánygyár kitüntetettjeként, Tóth György Test-Tér című albuma (Pelikán Kiadó) a művészeti könyvek kategóriájában és a Fotóművész Szövetség különdíjasaként, a Budapesti Történeti Múzeum pedig művészeti albumként és a fôpolgármester különdíjasaként. Mindegyik másnál több, három díjat ítéltek meg az Officina Nova által kiadott Magyarok Krónikájának: az ismeretterjesztô kiadványok kategóriáján kívül ez kapja a közönség díját, sôt, a miniszterelnök különdíját is, amelyet várhatóan maga Horn Gyula ad majd át - a dolog szépséghibája, hogy az Officina Nova önállósága éppen megszűnt, beolvasztották a Magyar Könyvklubba, munkatársai új állást kereshetnek.
A néhai Antall József Emlékdíját Temesváry Ferenc műve, a Díszes nyergek, lószerszámok (Dunakönyv Kiadó) érdemelte ki, a művészeti albumok kategóriájában megítélt díj mellett.
Fényfüggöny/Fehér Zaj
Megjelent és a jobb helyeken kapható is a Fényfüggöny/Fehér Zaj című folyóirat: az egykori Kortárs Csíra utódjaként készített JUMP Kortárs Elôadó-művészeti Magazin új folyamaként jelölt lap háromnegyede tánccal, színházzal, kortárs elôadó-művészettel foglalkozik, egynegyede kortárs zenével. Kiadja az Információval a Kortárs Elôadó-művészetért Alapítvány, támogatja a Fôvárosi Önkormányzat Kulturális Bizottsága és a Műhely Alapítvány, ára 117 forint.
Igazság szerint ez már az új folyam második száma, de az elôzô, amelyet tavaly, a Budapesti Ôszi Fesztiválra hoztak ki, még a mostaninál kisebb terjedelmű, kevésbé gazdag tartalmú volt. A mostani szám Fényfüggöny-része, többek között, külön összeállításban szól Bozsik Yvette A csodálatos mandarin elôadásáról (lásd még a 34-35. oldalt), Garaczi László írásainak színháziasítási kísérleteirôl, s - túl rövid - interjúval köszönti a hazai mozgásszínházi mozgalom hetvenéves atyját, Regôs Pált, aki legutóbbi drámáját, a Lélekbörtönt egy autista naplójából írta. A lap Fehér Zaj-oldalai a nemrég megnyílt Fonó Zeneház két koncertjére reflektálnak (Présent; Jon Rose; s közlik utóbbi ausztrál zenész egyik írását is).
Kirkeszner Ágnes szerkesztô a Narancsnak elmondta: jelenleg a következô, ôszi számhoz szükséges pénzek összeszedésén ügyködnek, ami pedig az olvasnivalót illeti, a továbbiakban külön performance- rovat és információs melléklet indítását is tervezik.
- szt -
Önkiszolgáló inkubátor
Egyes becslések szerint a titokban tartott esetekkel együtt több százra tehetô az utóbbi évek magyarországi csecsemôgyilkosságainak száma. Nem kívánatos gyermeküket a magukat erre szánó anyák Magyarországon többnyire a kukába dobják, a vécébe fojtják vagy elássák.
Világszinten is forradalmi újításnak tekinthetô a Schöpf-Merei Kórház új vállalkozása, egy gyakorlatilag önkiszolgáló inkubátor nyilvános üzemeltetése. A nyilvános inkubátor egyrészt promóciós feladatokat szolgál, hiszen a kórház elsôsorban az örökbefogadási procedúrát szeretné lerövidíteni. Az igazi újdonság valamivel kevésbé látványos, de valószínűleg nagy öröm azoknak, akik gyereket szeretnének örökbe fogadni. Aki ugyanis a kórházban szül (vagy inkubátorban lead), az törvényes úton mondhat le az újszülöttrôl. A kórházban elôzôleg jelentkezô örökbefogadók egyenesen onnan vihetik az újszülöttet, a két hónapos örökbefogadási határidô letelte után. Ennyi ideig gondolhatja ugyanis meg magát a vér szerinti anya. A jelentkezôk közül a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet illetékesei választják ki a legalkalmasabbakat, és remélhetô, hogy a termelô és fogyasztó közti út lerövidítése legalább olyan sikeres lesz, mint az MDF-piacok.
Az új lehetôségtôl egyrészt a csecsemôgyilkosságok számának gyors csökkenését várják, másrészt azt, hogy kevesebb gyereket adnak állami intézetbe.
- w -
