"A javaslat nem a földet megművelő magyar parasztnak, hanem a szocialista nómenklatúra érdekeit szolgáló téeszlobbinak kedvez. A kormány földbirtok-politikájában jelent meg először az a dél-amerikai birtokpolitikai vonzalom, amely immár nem csupán birtokpolitikai modell, hanem a dél-amerikai katonai-rendőri juntáktól ismert kormányprogram." E veretes gondolatokat Kékkői Zoltán fideszes országgyűlési képviselő, korábbi kisgazda földművelésügyi politikai államtitkár adta közre a parlament plenáris ülésén. Az emlegetett birtokpolitika a Tisztelt Ház előtt egy újabb földügyi csomagban öltött testet, mely szerint a Nemzeti Földalap kikerül a kormány közvetlen ellenőrzése alól, s a továbbiakban nem az új birtokuk bővítésére hajtó családi gazdálkodók, hanem a jelenlegi földhasználók lesznek kedvezőbb helyzetben. Emiatt - minő meglepetés! - az Orbán-kormány kedvenc agrárpartnerévé emelt gazdaköri szervezet hétfőn huszonhét helyen az utakra vitte tagságát.Aföldügy a választási kampány egyik fő témája volt. A baloldal azt ígérte, hogy megszünteti az Orbán-kabinet által tavaly év végén törvényerőre emelt megkülönböztetést, miszerint a földvásárlásban és a haszonbérletben abszolút előjogokat élveznek a családi gazdaságok, míg a jelenlegi bérlők - zömmel társas gazdaságok, cégek - kiülnek a partvonalra. (Utóbbiak a vásárlásban egyáltalán nem, a bérletben pedig csak egy hosszú lista utolsójaként próbálkozhatnak.) Az előző politikai garnitúra a családi gazdálkodók indokolt megerősítését emlegette, hogy ti. a gazdák "földéhségének" csillapítására, a termelők terjeszkedésének elősegítésére kellett így tekerni a paragrafusokat. A kampányban a magukat polgárinak nevező erők nem haboztak megfogalmazni vádjaikat sem: a szocialisták visszaállítják a téeszrendszert, a magántermelőktől elveszik a földet, sőt egy szórólapon azt a kapitális baromságot is olvashattuk, hogy a kommunisták visszatértével megint lesz kötelező beszolgáltatás meg padlássöprés.
Stabilizálók
A választások után a szocialistákhoz került a földművelésügyi minisztérium. Az agrártárca új vezetése sietve bejelentette: tartja ígéretét, stabilizálni kívánja a földhaszonbérleti rendszert. A módosítás lényege szerint 1. az elő-haszonbérleti rendszerben a föld használója áll majd az első helyen, aki így a földet újra haszonbérelni tudja. ´t követi a helyben lakó szomszéd, majd az úgynevezett "helyben lakók" kategóriája. Az adott kategóriákon belül másodlagos sorrendet is meghatároznak: első helyen maradnak a családi gazdaságok, ezt követi a regisztrált őstermelő, kistermelő, harmadik helyen szerepel a többségében mezőgazdasággal foglalkozó jogi személyiségű szervezet. 2. Az elővásárláskor a prioritás ugyanaz, mint a haszonbérletnél, de az elővásárlásnál a Nemzeti Földalap is lehetőséget kap. A családi gazdálkodóknál a továbbiakban is fenn kívánják tartani a földvásárlási kedvezményeket. 3. A törvénymódosítás révén a túlzott birtokkoncentrációt is meg kívánják akadályozni: egy adott közigazgatási területen belül meghatározzák, hogy a polgári jog szerint "közeli hozzátartozónak" minősülő személyek mekkora földtulajdont szerezhetnek. A terv szerint maximum ezer hektárt vásárolhatna egy család, de összességében nem birtokolhatna többet az adott közigazgatási terület 25 százalékánál. A családi gazdálkodói státus elnyerésének továbbra is fontos feltétele marad, hogy a saját és bérelt területek együttes nagysága nem haladhatja meg a háromszáz hektárt.
Németh Imre agrárminiszter azt is bejelentette, hogy a Nemzeti Földalapot társadalmi ellenőrzés alá kívánja vonni az agrártárca. Az országos kontrollt egy, a civil szervezetek képviselőiből felálló grémium - köztük erdőtulajdonosok, földhasználók és természetvédők is - látná el, s ezt a testületet az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága választaná. Második ellenőrzési szintként a településen birtokrendezési tanácsot hoznának létre a földtulajdonosok, földhasználók képviselőiből. Az állami föld értékesítésére és hasznosítására versenytárgyalás helyett a jövőben nyilvános pályázat lesz.
Bár az új vezetés - a választási kampányban is hangsúlyozott - érvrendszere szerint a családi gazdálkodók támogatására továbbra is szükség van, ez nem történhet úgy, hogy közben ellehetetlenítik a társas vállalkozói kört. Ha ugyanis a pillanatnyilag érvényes rendszerben egy cégszerű agrárvállalkozás földbérleti ideje lejár, a családi gazdálkodó, a helyben lakó szomszéd egyszerűen beléphet a helyére. Az eladásban hasonló a helyzet: a családi gazdálkodó háromszáz hektárig minden területre első számú vevőként pályázhat, és ehhez nagyon kedvező kölcsönt is felvehet. A Nemzeti Földalap polgári modellje pedig egyfajta hűbéri viszonyt foglal össze a szocialisták szerint: a miniszterelnök a földművelésügyi miniszter javaslatára kinevezi a földalap vezetőjét és tisztségviselőit, akik a javaslattevő miniszter felügyelete alatt teszik a dolgukat. Hogy ez az elképzelés a valóságban miként is működött, azt jól példázta, amikor a szép emlékű Vonza András agrártárca-vezető egy esti hírműsorban nem tudta felidézni, kit is terjesztett néhány órával korábban Orbán Viktor elé a földalap élére.
Aláírásgyűjtők
Ahogy várni lehetett, a jelenlegi ellenzék azonnal "ráugrott" a kormányelképzelésekre. A parlamenti vitában hangzott el a bevezetőben idézett, s egyben a hangulatot is jól tükröző két mondat a leköszönt kisgazda államtitkártól (akit mellesleg gúnyos megjegyzések kísértek a pulpitusról a helyére, jelezvén: ilyen ropogós előadás után illett volna a szövegírót - a szóbeszéd szerint a volt gazdasági államtitkárt, Glattfelder Bélát - is a függöny elé hívni, hadd jusson neki is a tapsokból).
Az Országház falain kívül is beindult az élet: fideszes és MDF-es politikusok népszavazást kezdeményeztek földügyben, és ehhez a tervek szerint lelkes hátteret ad az Orbán-féle Hajrá, Magyarország! mozgalom. A szervezkedés jelszavai között felbukkant természetesen a külföldiek földszerzésével való riogatás: ha a kormány engedélyezi a gazdasági társaságok tagjainak a földvásárlást, akkor a társas vállalkozásokon keresztül a külföldiek is földhöz juthatnak.
Németh Imre miniszter erre azt válaszolta: aki ez ellen tiltakozni akar, forduljon Orbán Viktorhoz, mivel javaslatukban az e területet érintő, az előző kormányzati ciklusban elfogadott szabályozás egyetlen szavához sem nyúltak.
Demonstrálók
Mindezek után aligha meglepetés, hogy lapzártánk idején már az utakon is hangot adnak véleményüknek a volt kormány intézkedéseit féltő gazdakörök. E szervezetről (pontos neve: Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége - Magosz) érdemes tudni, hogy az előző kabinet kiemelt partnere volt. Orbán Viktor a szervezet gödöllői nagygyűlésén maga jelentette ki, hogy a polgári kormány tárgyal ugyan mindenféle agrárius érdekképviselettel, de az igazi együttműködő társat a gazdakörökben látja. (Ugyanitt mondta a volt kormányfő azt is, hogy a családi gazdákat előnyösen megkülönböztető intézkedéseket ha kell, az Alkotmánybírósággal szemben is végigviszik.)
Így hát természetes, hogy a gazdakörök az új kormány módosító javaslatainak bejelentése után siettek besorolni a tiltakozók közé: némi huzavona, egyezkedés után bejelentették: tizenhat megyében, harminckét helyszínen tiltakoznak az úgymond "gazdákat megcsonkító" intézkedések ellen. (Ebből végül 14 megyében 27 helyszín lett.) A kormány viszont úgy gondolja: az elérhető kompromisszum határa ott van, ahol egy adott gazdálkodói kör kedvezményei miatt nem mennek tönkre egy másik szektor tagjai.
Egyelőre itt tartunk.
Tamás Gábor
