Szerdán mutatta be az Európai Bizottság a jogállamiság EU-n belüli helyzetét vizsgáló harmadik jelentését.
Első alkalommal tagállamokra lebontott ajánlásokat is megfogalmaztak, és ezekből Magyarország kapta a legtöbbet, szám szerint nyolcat, míg a többi ország jellemzően négy-hat, a második helyezett Lengyelország hét ajánlást kapott.
A Bizottság megjegyzi, hogy az ajánlások mellett végre kell hajtani az EU Bíróságának jogállamisággal kapcsolatos döntéseit, együtt kell működni a kötelezettségszegési eljárásokban, és reagálni kell a jogállami feltételességi eljárás vagy a 7-es cikk szerinti eljárás során megfogalmazott aggályokra is.
Konkrétan azt várja a Bizottság Magyarországtól, hogy:
- erősítse meg az Országos Bírói Tanács szerepét az Országos Bírósági Hivatal ellenőrzésében és ellensúlyozásában,
- változtassa meg a normálistól eltérő kinevezési szabályokat a Kúrián (itt valószínűleg a volt alkotmánybírók automatikus kinevezésére gondolnak), szigorítson a Kúria elnökének kinevezési feltételein és törölje el azt a lehetőséget, hogy a Kúria kimondhatja a luxembourgi bíróságnak beadott előzetes döntéshozatali indítványok jogszerűtlenségét,
- reformálja meg a lobbizásra vonatkozó szabályokat, erősítse a vagyonnyilatkozati rendszert, belértve ebbe a nyilatkozatok ellenőrzését is,
- javítson a magas szintű korrupciós bűncselekmények feltárásán és üldözésén,
- biztosítsa a Médiahatóság függetlenségét,
- erősítse a közszolgálati média függetlenségét,
- jogszabályban biztosítsa az állami hirdetések elosztásának egyenlőségét és átláthatóságát,
- szüntesse meg a civil szervezetek tevékenységét korlátozó szabályokat.
