Energia-veszélyhelyzetet hirdetett és hét pontból álló intézkedési tervet fogadott el a kormány - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerda délutáni kormányinfón. A hétpontos terv a következőket tartalmazza.
1. Magyarország 1,5 milliárdról 2 milliárd köbméterre emeli a hazai gázkitermelést, ehhez még a drágább technológiákat is igénybe fogják venni.
2. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter felhatalmazást kapott, hogy további gázkészleteket szerezzen be. A hazai tározók 44 %-ig töltöttek, ez a készlet mintegy negyedévig biztosítja az ellátást.
3. Kiviteli tilalmat vezetnek be az energiahordozókra és a tűzifára, kivétel ez alól a bértárolás.
4. Jelentősen fokozzák hazai lignitkitermelést.
5. Minél hamarabb újraindítják a Mátrai Erőmű blokkjait.
6. Kezdeményezi a kormány a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását.
7. A „rezsivédett” energiaár az átlagfogyasztás mértékéig lesz érvényben; vagyis aki az átlagnál többet fogyaszt, annak a piaci árat kell megfizetnie az átlag feletti részért. Ez az intézkedés auusztus 1-jétől lép hatályba. Az átlagfogyasztás az áram esetében 210 kW/hó, a gáznál 144 köbméter/hó.
Gulyás Gergely szerint mindez a magyar háztartások háromnegyedét nem fogja érinteni.
A kormányinfón jelen lévő Németh Szilárd rezsivédelmi kormánybiztos ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, „a háborús energiaválságban nem fér bele, hogy mindenki a csökkentett árat fizesse, ezért az átlagfogyasztás mértékéig marad a rezsicsökkentés”.
Nem tudja, mennyi megtakarítást jelent
Gulyás Gergelyt a bejelentett energia-vészhelyzettel, valamint az új kata-törvénnyel kapcsolatban kérdezték elsősorban. Mint mondta, mindent megtesznek, hogy Magyarországon legyen elegendő gáz, a gázszállítás Magyarország irányába folyamatos legyen. Egyelőre jó hírek vannak, a kapacitás nem csökkent, a tárolókat pedig fel kell tölteni.
Rendelkezünk vészforgatókönyvvel, van egy úgynevezett „lekapcsolási sorrend”, de Gulyás nem akar riogatni. A legutolsó eset, amikor családokra vonatkozóan kell korlátozásokat bevezetni, de a cél az, hogy spóroljunk az energiával. A közintézményekben nem szabad hagyni a pazarlást, de még nem merült fel, hogy csökkentsék a fűtést az iskolákban, óvodákban. A miniszter azt is elmondta, hogy benzinárstop október 1-ig maradni fog, és megérti, hogy Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatója szerint a helyzet tarthatatlan, hiszen ő egy jó vezető.
Azt többszöri kérdésre sem tudta megmondani, hogy mekkore megtakarítást várnak az intézkedéstől, még nagyságrendileg sem. Felvetették neki, hogy a választási kampányban Márki-Zay Péter, az ellenzék jelöltje nagyjából hasonló javaslatot fogalmazott meg a rezsicsökkentéssel kapcsolatban, nem kellene megkövetnie a kormánynak őt, de Gulyás szerint nem tartoznak bocsánatkéréssel.
A katások háromnegyede visszaélt
Gulyást legtöbbet a szélsebesen átvert új katatörvénnyel kapcsolatban kérdezték. Többször elmondta, a kormány célja az volt, hogy a lakossági szolgáltatást végző, kisvállalkozások számára legyen egy átalányadó, ami azonban elburjánzott, eltért a céltól, és gyakorlatilag a katások háromnegyede cégeknek számláztak, ami nem elfogadható, „helytelen, rossz gyakorlat”. Ezt szüntették most meg.
Nem költségvetési kérdésként hozták meg az új katatörvényt, de valószínűleg több adóbevételt fog hozni, nem látják okát – a tüntetések ellenére sem –, hogy módosítsák. Szerinte másfél hónap bőven elég arra, hogy a kiszoruló katások váltsanak más jogviszonyra.
Jelenleg négy, magasabb adóteherrel járó alternatíva van a váltásra, és nagyon eltérő prognózisok vannak, hogy ez milyen bevétel növekedést fog okozni, de Gulyás ennek összegét 50 és 300 milliárd közé tette – a miniszter azt sem tudta megmondani, hogy mekkora kárt okoztak a költségvetésnek a katások. Szerinte ez nem volt ellátási zavart hozni az egészségügyben. Ő egyébként múlt hét pénteken látta – a kedden később elfogadott – törvénytervezetet, de hétvégén több egyeztetés is volt. Megkérdezték tőle azt is, hogy miért nem a katásokat foglalkoztató cégek felől közelítették meg a kérdést, amire azt mondta, nem lehet büntetni embereket azért, mert kihasználtak kiskapukat.
Szóba került az Európai Unió helyreállítási alapjának a forrásai, amiről azt mondta, ha a baloldal nem küzdene azért, hogy ezeket ne kapjuk meg, akkor jöhetne a pedagógusbéremelés – közben elismerte, hogy az államtitkárok fizetése 1,75 millióról 1,9 millióra emelkedett. A miniszter szerint a friss jogállamisági jelentés – ami nem tartalmaz ránk nézve túl sok pozitívumot – hátráltathatja az uniós pénzek érkeztét.
