Gidrán néven gyártunk páncélozott harcjárművet

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. október 31.

Belpol

A gidrán a huszárok egyik kedvenc lófajtája volt, a gyártó török-magyar vegyesvállalat.

Harcjárművek magyarországi gyártására írtak alá egyetértési nyilatkozatot kedden a Honvédelmi Minisztériumban.

A dokumentumot a Nurol Makina török hadiipari vállalat vezérigazgatója, Engin Ufuk Aykol, a Nurol Makina Hungary Kft. vezérigazgatója, Mehmet Atak, valamint az N7 Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Holding Zrt. vezérigazgatója, Palkovics László és a Rába Autóipari Holding Nyrt. vezérigazgatója, Hetzmann Béla szignálta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelenlétében.    

A létrejövő vegyesvállalat célja, hogy a Nurol Makina Gidrán páncélozott harcjárműveket gyártson Magyarország részére, a magyar honvédségnek. Az N7 holding Zrt. révén a gyártó és összeszerelő munka kutatás-fejlesztéssel és innovációval bővül Magyarországon.    

Az aláírás után Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról beszélt, hogy a magyar kormány már 2015-ban felismerte, hogy közeledik a „veszélyek kora”, ezért a magyar haderőt át kell fegyverezni, fel kell készíteni arra, hogy garantálni tudja a magyar emberek életének és vagyonának védelmét. Ezt a célt úgy akarja elérni a kormány, hogy az eredmény ne függjön a beszállítói kockázatoktól. Ezért kell védelmi ipart építeni, mégpedig úgy, hogy az ne csupán a haderő, hanem a magyar gazdaság egészének fejlődését is szolgálja. A honvédelmi miniszter azt mondta, ebben a munkában Magyarország stratégiai partnerként tekint Törökországra.

Gidrán harcjárműveken már korábban is dolgoztak Magyarországon, mert a Nurol Makina által gyártott alapjárműre Kaposváron integrálták a kiegészítő radar- és fegyverrendszereket. Ezt a munkát továbbra is Kaposváron végzik, viszont hamarosan a gépjárművet is Magyarországon, a győri Rába vállalatnál fogják gyártani. Arra készülnek, hogy a győri üzem nem csak a magyar honvédség igényeit elégíti ki, hanem exportálni is fog.

A megállapodás 200 új munkahelyet teremt, és beszállítóként számítanak környékbeli vállalkozásokra.

A török és magyar fél a létrejött vegyesvállalatot a Gidrán névre keresztelte. Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett, hogy a gidrán egy ősi magyar lófajta, amit a huszárok jó küzdőképessége miatt használtak.

A címlapkép a Honvédelmi Minisztériumban készült Szalay-Bobrovniczky Kristófról az aláíráskor. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.