Gidrán néven gyártunk páncélozott harcjárművet

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. október 31.

Belpol

A gidrán a huszárok egyik kedvenc lófajtája volt, a gyártó török-magyar vegyesvállalat.

Harcjárművek magyarországi gyártására írtak alá egyetértési nyilatkozatot kedden a Honvédelmi Minisztériumban.

A dokumentumot a Nurol Makina török hadiipari vállalat vezérigazgatója, Engin Ufuk Aykol, a Nurol Makina Hungary Kft. vezérigazgatója, Mehmet Atak, valamint az N7 Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Holding Zrt. vezérigazgatója, Palkovics László és a Rába Autóipari Holding Nyrt. vezérigazgatója, Hetzmann Béla szignálta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelenlétében.    

A létrejövő vegyesvállalat célja, hogy a Nurol Makina Gidrán páncélozott harcjárműveket gyártson Magyarország részére, a magyar honvédségnek. Az N7 holding Zrt. révén a gyártó és összeszerelő munka kutatás-fejlesztéssel és innovációval bővül Magyarországon.    

Az aláírás után Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról beszélt, hogy a magyar kormány már 2015-ban felismerte, hogy közeledik a „veszélyek kora”, ezért a magyar haderőt át kell fegyverezni, fel kell készíteni arra, hogy garantálni tudja a magyar emberek életének és vagyonának védelmét. Ezt a célt úgy akarja elérni a kormány, hogy az eredmény ne függjön a beszállítói kockázatoktól. Ezért kell védelmi ipart építeni, mégpedig úgy, hogy az ne csupán a haderő, hanem a magyar gazdaság egészének fejlődését is szolgálja. A honvédelmi miniszter azt mondta, ebben a munkában Magyarország stratégiai partnerként tekint Törökországra.

Gidrán harcjárműveken már korábban is dolgoztak Magyarországon, mert a Nurol Makina által gyártott alapjárműre Kaposváron integrálták a kiegészítő radar- és fegyverrendszereket. Ezt a munkát továbbra is Kaposváron végzik, viszont hamarosan a gépjárművet is Magyarországon, a győri Rába vállalatnál fogják gyártani. Arra készülnek, hogy a győri üzem nem csak a magyar honvédség igényeit elégíti ki, hanem exportálni is fog.

A megállapodás 200 új munkahelyet teremt, és beszállítóként számítanak környékbeli vállalkozásokra.

A török és magyar fél a létrejött vegyesvállalatot a Gidrán névre keresztelte. Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett, hogy a gidrán egy ősi magyar lófajta, amit a huszárok jó küzdőképessége miatt használtak.

A címlapkép a Honvédelmi Minisztériumban készült Szalay-Bobrovniczky Kristófról az aláíráskor. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.