Gráf József látogatása Bajnai Gordonnál - Õrzik pozícióikat

  • Tamás Gábor
  • 2009. április 9.

Belpol

Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt hatszázmilliárdos csomagjában, melyet a posztkoalíciós képviselők nagy többsége a múlt héten aláírásával is szentesített, a nemzeti agrártámogatások további csökkentése szerepelt - igaz, konkrét adatok nélkül. Gráf József földművelésügyi miniszter a fejét csóválja.
Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt hatszázmilliárdos csomagjában, melyet a posztkoalíciós képviselők nagy többsége a múlt héten aláírásával is szentesített, a nemzeti agrártámogatások további csökkentése szerepelt - igaz, konkrét adatok nélkül. Gráf József földművelésügyi miniszter a fejét csóválja.

E hét elején Gráf és Bajnai "konzultáción" elemezte a helyzetet - hogy pontosan mi is történt ezen, az egyelőre nem tudható. Lényeges változásról aligha eshetett szó, mert lapzártánkkor tényként kezelhető, hogy Gráf biztosan a helyén marad, sőt egynémely munkahelyteremtő programmal még bővül is a felügyeleti területe. Információink szerint a szaktárca azzal a "szakmai megfontolással" érkezett a tárgyalásra, hogy az ágazat jelenlegi pozícióit megőrzendő, a biztonságos élelmiszer-termelés, a külkereskedelemben játszott szerepének erősítése, s nem utolsósorban a magyar vidék fenntartó képességének javítása érdekében érdemi és drasztikus megvonások elképzelhetetlenek. De milyen összegekről is beszélünk?

Bolond lenne

Szó, ami szó, ritka eset lenne, ha egy uniós tagállam önszántából csökkentené a kiutalható öszszegeket. Hisz a csatlakozási tárgyalások egyik fő eredménye volt, hogy bár az EU15, tehát a korábban csatlakozott államok agrártermelőiéhez képest az új tagok gazdálkodói negyedannyi közösségi szubvenciót kaphattak a belépéskor, a közösség engedélyezte annak harminc százalékpontos nemzeti kiegészítését. Ez utóbbit a szakzsargonban top-up keretnek nevezik. Tehát 2004-ben az uniós alapnorma 25 százalékát kapta a 44 milliárd eurós közösségi keretből (az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból - EMGA) a magyar paraszt, további 30 százalékért itthon pályázhatott. Az EMGA-rész 2013-ig folyamatosan nő száz százalékra (tavaly tartott ötvennél), ám ekkortól már alighanem új agrárpolitika lép majd életbe - kevesebb normatív támogatással, több regionális, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási pályázati lehetőséggel. A jelenlegi rendszer ugyanis meglehetősen kényelmes, a műszaki fejlődést, a hatékonyságnövelést aligha segíti érdemben.

Tavaly az uniós támogatás és a top-up együttes összege 233 milliárd forint volt, amelyből 155 milliárd forintot tett ki az előbbi, és 78 milliárdot a nemzeti kiegészítés. Az idén a SAPS (azaz az uniós területalapú támogatás) és a top-up támogatási kerete összességében 258 milliárd forintra rúg, amiből 213 milliárd forint az uniós rész, míg 45 milliárd a nemzeti kiegészítés. Azaz a nemzeti kiegészítésre az idei költségvetés már eleve kevesebb pénzt lőtt be - 33 milliárddal - a tavalyinál: ez az adható top-up 30 százalékos arányának csupán mintegy fele, azaz 13-15 százalék lesz. Tudnunk kell azt is, az "idei" valójában jövő évi kifizetést jelent, míg a "tavalyi" pénzeket éppen a napokban folyósítják az illetékes agrárhivatalok. Nem is keveset: egy hektár hivatalosan regisztrált, az előírásoknak megfelelően művelt szántóföld után úgy 40 ezer forint jár. A folyósítás legfontosabb feltétele a terület "jó mezőgazdasági állapotban" tartása, vagyis végső soron vetni sem kell bele, elég évente kétszer-háromszor megtárcsázni, a pénz akkor is jár. Persze bolond lenne így tenni a tulaj, hiszen a termelést intervenciós értékesítési rendszer is védi.

Elteszi

A "nemzeti borítékból" persze nemcsak a szántóföldi termelést támogatják; és az innen kapható összegek éppen hogy nőnek. Tavaly például 8,03 forintot adtak támogatásként a tejhez literenként, az idén ez 8,6 forintra nőtt. Az anyatehén támogatása egyedenként csaknem 40 ezer forint volt, az idén ez több mint 50 ezerre emelkedik. A hízómarhák után a múlt évben mintegy 45 ezer forint járt, ez az idén meghaladja az 58 ezret. A gazdák persze ezt is keveslik, de azért nem túl hangosan - az már más kérdés, hogy a termelés puszta fenntartásán túl igazán komoly segítséget innen nem kaphatnak.

Úgy tűnik, a miniszterelnöki poszt várományosa és az agrárminiszter közti megbeszélés ezen a leosztáson érdemben nem változtatott. Ha Bajnainak volt is szándéka a top-up további, azaz az említett 33 milliárdon felüli nyírására, aligha győzte meg ennek helyességéről a szakminisztert. Pedig a válságon töprengve több szakember is felvetette, hogy most jó alkalom kínálkozna az agrárfinanszírozás újragondolására. Sokan úgy vélik, hogy az ágazatban úgy fordulnak meg igen komoly öszszegek, hogy azok éppen a termelési, strukturális és hatékonysági szempontból fejlődésre képtelen belső viszonyokat konzerválják, s évről évre elodázzák az érdemi felkészülést a 2013-tól várható új világra.

Akad más - durvább - megközelítés is. Szanyi Tibor, a szaktárca korábbi politikai államtitkára annak idején nem kevesebbet állított, mint hogy Magyarországon az agrártámogatások összegének 90 százalékát száznál kevesebb ember - pontosabban a hozzájuk köthető különböző vállalkozások zöme - "teszi el". Igaz, az unióban sem sokkal jobbak az arányok: az ágazatban érintettek 20 százalékának jut a pénz 80 százaléka. Szanyi éles szavakkal bírálta e pazarló rendszert, rosszul és fölöslegesen elköltött pénznek nevezve az agrártámogatási forrásokat.

A volt államtitkárral akkor sokan vitatkoztak, de ma már az unióban is világos az új cél: a támogatásokat minél inkább szét kell teríteni, az agrárnépesség "egyes elemeinek többsége számára hozzáférhetővé tenni". Gráfot mostanában kevesen bírálják, aki igen, az nagyjából így érvel: abban kétségtelenül igaza van, amikor a pozíciók megőrzésekor a "szétteríthető" pénzekért válságidőszakban is harcol, de a rögzült viszonyok kényszeres fenntartása akár már középtávon is visszaüthet. Ha előbb nem, 2013-ban biztosan, mert ha az ágazat nem készül tudatosan a váltásra, éppen úgy készületlenül lép be az újba, mint 2004-ben tette.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.

Kovács Gergő: „Igyekszünk, hogy a jelöltállítással kevésbé kavarjunk be, de ettől mi még elindulunk”

A Kutyapárt társelnöke egy éve vezeti a főváros egyik elit budai kerületét, közben rendszeresen részt vesz a Fővárosi Közgyűlés néha szürreális keretek közt zajló munkájában. Erről, no meg a Kutyapárt önálló indulásáról, a fővárosi költségvetés nehéz megszületéséről, és persze a Pride tapasztalatairól is beszélgettünk.