Gráf József látogatása Bajnai Gordonnál - Õrzik pozícióikat

  • Tamás Gábor
  • 2009.04.09 00:00

Belpol

Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt hatszázmilliárdos csomagjában, melyet a posztkoalíciós képviselők nagy többsége a múlt héten aláírásával is szentesített, a nemzeti agrártámogatások további csökkentése szerepelt - igaz, konkrét adatok nélkül. Gráf József földművelésügyi miniszter a fejét csóválja.
Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt hatszázmilliárdos csomagjában, melyet a posztkoalíciós képviselők nagy többsége a múlt héten aláírásával is szentesített, a nemzeti agrártámogatások további csökkentése szerepelt - igaz, konkrét adatok nélkül. Gráf József földművelésügyi miniszter a fejét csóválja.

E hét elején Gráf és Bajnai "konzultáción" elemezte a helyzetet - hogy pontosan mi is történt ezen, az egyelőre nem tudható. Lényeges változásról aligha eshetett szó, mert lapzártánkkor tényként kezelhető, hogy Gráf biztosan a helyén marad, sőt egynémely munkahelyteremtő programmal még bővül is a felügyeleti területe. Információink szerint a szaktárca azzal a "szakmai megfontolással" érkezett a tárgyalásra, hogy az ágazat jelenlegi pozícióit megőrzendő, a biztonságos élelmiszer-termelés, a külkereskedelemben játszott szerepének erősítése, s nem utolsósorban a magyar vidék fenntartó képességének javítása érdekében érdemi és drasztikus megvonások elképzelhetetlenek. De milyen összegekről is beszélünk?

Bolond lenne

Szó, ami szó, ritka eset lenne, ha egy uniós tagállam önszántából csökkentené a kiutalható öszszegeket. Hisz a csatlakozási tárgyalások egyik fő eredménye volt, hogy bár az EU15, tehát a korábban csatlakozott államok agrártermelőiéhez képest az új tagok gazdálkodói negyedannyi közösségi szubvenciót kaphattak a belépéskor, a közösség engedélyezte annak harminc százalékpontos nemzeti kiegészítését. Ez utóbbit a szakzsargonban top-up keretnek nevezik. Tehát 2004-ben az uniós alapnorma 25 százalékát kapta a 44 milliárd eurós közösségi keretből (az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból - EMGA) a magyar paraszt, további 30 százalékért itthon pályázhatott. Az EMGA-rész 2013-ig folyamatosan nő száz százalékra (tavaly tartott ötvennél), ám ekkortól már alighanem új agrárpolitika lép majd életbe - kevesebb normatív támogatással, több regionális, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási pályázati lehetőséggel. A jelenlegi rendszer ugyanis meglehetősen kényelmes, a műszaki fejlődést, a hatékonyságnövelést aligha segíti érdemben.

Tavaly az uniós támogatás és a top-up együttes összege 233 milliárd forint volt, amelyből 155 milliárd forintot tett ki az előbbi, és 78 milliárdot a nemzeti kiegészítés. Az idén a SAPS (azaz az uniós területalapú támogatás) és a top-up támogatási kerete összességében 258 milliárd forintra rúg, amiből 213 milliárd forint az uniós rész, míg 45 milliárd a nemzeti kiegészítés. Azaz a nemzeti kiegészítésre az idei költségvetés már eleve kevesebb pénzt lőtt be - 33 milliárddal - a tavalyinál: ez az adható top-up 30 százalékos arányának csupán mintegy fele, azaz 13-15 százalék lesz. Tudnunk kell azt is, az "idei" valójában jövő évi kifizetést jelent, míg a "tavalyi" pénzeket éppen a napokban folyósítják az illetékes agrárhivatalok. Nem is keveset: egy hektár hivatalosan regisztrált, az előírásoknak megfelelően művelt szántóföld után úgy 40 ezer forint jár. A folyósítás legfontosabb feltétele a terület "jó mezőgazdasági állapotban" tartása, vagyis végső soron vetni sem kell bele, elég évente kétszer-háromszor megtárcsázni, a pénz akkor is jár. Persze bolond lenne így tenni a tulaj, hiszen a termelést intervenciós értékesítési rendszer is védi.

Elteszi

A "nemzeti borítékból" persze nemcsak a szántóföldi termelést támogatják; és az innen kapható összegek éppen hogy nőnek. Tavaly például 8,03 forintot adtak támogatásként a tejhez literenként, az idén ez 8,6 forintra nőtt. Az anyatehén támogatása egyedenként csaknem 40 ezer forint volt, az idén ez több mint 50 ezerre emelkedik. A hízómarhák után a múlt évben mintegy 45 ezer forint járt, ez az idén meghaladja az 58 ezret. A gazdák persze ezt is keveslik, de azért nem túl hangosan - az már más kérdés, hogy a termelés puszta fenntartásán túl igazán komoly segítséget innen nem kaphatnak.

Úgy tűnik, a miniszterelnöki poszt várományosa és az agrárminiszter közti megbeszélés ezen a leosztáson érdemben nem változtatott. Ha Bajnainak volt is szándéka a top-up további, azaz az említett 33 milliárdon felüli nyírására, aligha győzte meg ennek helyességéről a szakminisztert. Pedig a válságon töprengve több szakember is felvetette, hogy most jó alkalom kínálkozna az agrárfinanszírozás újragondolására. Sokan úgy vélik, hogy az ágazatban úgy fordulnak meg igen komoly öszszegek, hogy azok éppen a termelési, strukturális és hatékonysági szempontból fejlődésre képtelen belső viszonyokat konzerválják, s évről évre elodázzák az érdemi felkészülést a 2013-tól várható új világra.

Akad más - durvább - megközelítés is. Szanyi Tibor, a szaktárca korábbi politikai államtitkára annak idején nem kevesebbet állított, mint hogy Magyarországon az agrártámogatások összegének 90 százalékát száznál kevesebb ember - pontosabban a hozzájuk köthető különböző vállalkozások zöme - "teszi el". Igaz, az unióban sem sokkal jobbak az arányok: az ágazatban érintettek 20 százalékának jut a pénz 80 százaléka. Szanyi éles szavakkal bírálta e pazarló rendszert, rosszul és fölöslegesen elköltött pénznek nevezve az agrártámogatási forrásokat.

A volt államtitkárral akkor sokan vitatkoztak, de ma már az unióban is világos az új cél: a támogatásokat minél inkább szét kell teríteni, az agrárnépesség "egyes elemeinek többsége számára hozzáférhetővé tenni". Gráfot mostanában kevesen bírálják, aki igen, az nagyjából így érvel: abban kétségtelenül igaza van, amikor a pozíciók megőrzésekor a "szétteríthető" pénzekért válságidőszakban is harcol, de a rögzült viszonyok kényszeres fenntartása akár már középtávon is visszaüthet. Ha előbb nem, 2013-ban biztosan, mert ha az ágazat nem készül tudatosan a váltásra, éppen úgy készületlenül lép be az újba, mint 2004-ben tette.

Neked ajánljuk