Apránként adagolja a kormány az Orbán Viktor által az idei évértékelőn bejelentett családvédelmi akcióterv részleteit. A csomag költségvetési hatástanulmánya nem nyilvános, egyelőre csak annyit árultak el, hogy idén 75, jövőre pedig 150 milliárd forintba kerülhet a 7 pontos akcióterv megvalósítása, míg a 9. és 11. évfolyamra járó 140 ezer diák 2-2 hetes külföldi nyelvtanfolyamára az Emmit vezető Kásler Miklós tájékoztatása szerint évente 90 milliárd forintot szánnak.
A Magyar Narancs információi szerint sok más intézkedéssel ellentétben ezúttal valóban széleskörűen felmérték a várható hatásokat. A politikai célok és a kommunikációs stratégia kidolgozása Habony Árpád feladata volt, aki jól hasznosíthatónak tartotta a programot. Az is a terv része volt, hogy szép lassan adagolják a részleteket, hogy a politikai figyelemelterelés minél tovább kitartson. (Mindemellett még mindig vannak olyan elemek – például a 10 millió forintos életkezdési hitel –, amelyek nem kristályosodtak ki teljesen.) A költségvetési kiadásokat is igyekeztek pontosan bemérni – éppen ezért léptek vissza a háromgyerekes anyák élethosszig tartó személyijövedelemadó-mentességétől, és az eredeti tervvel szemben ezért részesülhetnek e támogatásból csak a négy- vagy többgyerekesek. A népesedési program közgazdasági szempontból legkockázatosabbnak tartott eleme a csok (családi otthonteremtési kedvezmény) kiterjesztése a használt lakásokra. Ez forrásaink szerint Varga Mihály pénzügyminiszter javaslatára került a csomagba, ráadásul ettől nem is a születésszám emelkedését várják, hanem a fogyasztás felpörgetését; és ugyanezt remélik a 10 milliós hiteltől, valamint az újautó-vásárlásra adott támogatástól.
Az OTP Bank elemzői a részletek ismerete nélkül évi 250–300 milliárdra tették a demográfiai program árát, bár azt erősen hangsúlyozták, hogy a költségvetési hatás nehezen számszerűsíthető, hisz egyelőre nem ismertek a részletszabályok. Az OTP előzetes kalkulációja szerint az idén várható 122–146 milliárd forintos kiadás (a program három eleme július 1-jén indul, a többi jövőre), 2020-ban 244–288 milliárd forintra, 2021-ben pedig már 265–311 milliárd forintra emelkedhet.
A legnagyobb hatást a 10 millió forintos életkezdési támogatás, a meglévő jelzáloghitelek elengedése, a nagycsaládosok újautó-vásárlási programja és a középiskolások külföldi nyelvoktatása fejti ki a büdzsére. Az első három ráadásul nem állandó összeg, hanem fokozatosan növekszik. A 10 millió forintos, szabad felhasználású jelzáloghitelt az első házasságukban élő nők vehetik fel. Az ebbe a körbe tartozó 520 ezer 18 és 40 év közötti fiatalasszonynak várhatóan legfeljebb a 65–70 százaléka vállal a program hatására (újabb) gyermeket. Még kevesebben lesznek, akiknek összejön a három gyerek a megadott idő alatt (és így nekik a teljes hiteltartozást elengedik). A háromgyerekesek száma aligha emelkedik 2 százaléknál jobban. A tényleges hitelek átlagos összege 5,0–6,5 millió forint körül alakulhat. A házasságok számában viszont jelentős, 50 százalékos növekedést prognosztizálnak. Jelentős tétel lehet a meglehetősen nagyvonalúnak tartott, 2,5 millió forintos, új autó vásárlására adott támogatás. Csakhogy a többgyerekesek jellemzően kevésbé eleresztettek az átlagnál, így a szóba jöhető családoknak várhatóan alig 10–15 százaléka él majd e lehetőséggel.
Buktatók
Az elemzők szerint az akcióterv egyes elemei költségvetési multiplikátorként működhetnek. Példaként említették a friss házasok támogatását, ez 2019-ben 19 milliárd forintot (később évi 35–57 milliárdot) vehet ki a közös kasszából. Az összeg jó része várhatóan korábbi hitelek kiváltását szolgálja majd, másik része pedig (a kormány által is remélten) fogyasztásra megy el, ami viszont adóbevételeket generál a költségvetés számára.
Az OTP közgazdászai elképzelhetőnek tartják, hogy a program olyan mértékben pörgeti fel a gazdaságot, hogy jövőre a kiadások ellenére sem terheli meg súlyosan a költségvetést. Ahogy azonban a gazdaságösztönző hatás kifut, a hiány emelkedésnek indulhat: 2021-től a GDP-arányos deficit a 2,0–2,5 százalékos sávba emelkedhet az OTP Bank eredeti, 2,0 százalékos hiány-előrejelzésével szemben (lassuló gazdasági növekedést és változatlan gazdaságpolitikai mixet feltételezve).
A kormány által közölt 150 milliárd forintos költség erősen alulbecsült – állítja egy névtelenséget kérő közgazdász a Magyar Narancsnak, aki az OTP kalkulációját is optimistának tartja, mivel ebben nem számoltak a csok, a bölcsődefejlesztés és a nagyszülő-gyed kiadásaival. Ráadásul hosszú távú hatást sem vizsgáltak, márpedig a program kezdeti gazdaságpörgető hatása két-három év múltán bizonyosan kifullad, amikor nyakunkon lesz a mind többet emlegetett újabb válság. Különösen kockázatosnak tűnik a csok használt lakásokra való kiterjesztése. (Az első Orbán-kormány egyszer már lépett hasonlót: a kamattámogatásos hitelek körét is addig bővítgették, amíg az tarthatatlan költségvetési teherré duzzadt.) Az új lakáshoz nyújtott támogatásoknál a korlátozott építőipari kapacitás természetes plafonnak bizonyult, ám a használt ingatlanoknál nincs ilyen korlát, még ha a kormányrendelet bizonyosan beépít is valamiféle féket.
A szabad felhasználású hitelektől az OTP-elemzők is a fogyasztás felpörgését várják. Nincs ez másként a nyelvtanulás-ösztönző és az újautó-vásárlást segítő intézkedéssel sem – mintha a fogyasztás serkentése nem mellékterméke, hanem egyenesen fő célja lenne az intézkedéscsomagnak. Csakhogy rossznak tűnik az időzítés. Az immáron Matolcsy György MNB-elnök által is beharangozott válság előtt nem túl szerencsés tovább fűteni az amúgy is felhevült, erősen kapacitáskorlátos magyar gazdaságot.
A családtámogatások GDP-arányos összegével Magyarország az Európai Unió élmezőnyében van: nálunk a GDP 3,57 százaléka megy el családpolitikai célokra, míg ez az arány Ausztriában 2,6, Szlovákiában 2, Lengyelországban pedig 1,61 százalék. Csakhogy a támogatások megoszlása ezekben az országokban a magyarétól nagyban különbözik: míg máshol a kiegyenlítésre törekednek, a szegényebbek erőteljesebb támogatását szolgálják a juttatások, Magyarországon négyszer akkora támogatást kap egy átlagbért vagy ennél többet, akár milliókat kereső család az államtól, mint egy szegény, munka nélküli szülőkből és a gyerekeikből álló család. A gyes elsorvasztása az egyszülős – zömében nők eltartotta – családokat, a családi pótlék összegének befagyasztása a szegényeket húzza lefelé. 2016-ban a hat évnél fiatalabb gyerekek ötöde élt mélyszegénységben.
És van még valami, amit a jelek szerint a kormány nem akar érteni: az önmagában kevés, hogy anyagilag megérje szülni – mert ettől még nem lesz jó itt élni. Ha folytatódik a kivándorlás, ha a demográfiai program címén szétszórt pénz nagyobb részét idővel nem az alsó három-négy jövedelmi tizedbe tartozók gyermekeire költik, hogy azok 30 év múlva hasznos társadalmi-gazdasági szereplőkké váljanak, akkor például összeomlik a hazai nyugdíjrendszer.
