Drága lesz Orbán családtámogatási programja

Guba a gubához

  • Szalai Anna
  • 2019. március 21.

Belpol

Bár az Orbán-kormányok korábbi, hasonlóan hangzatos programjaihoz képest a mostani „akciótervet” valamivel jobban előkészítették, maradtak kérdőjelek bőven.

Apránként adagolja a kormány az Orbán Viktor által az idei évértékelőn bejelentett családvédelmi akcióterv részleteit. A csomag költségvetési hatástanulmánya nem nyilvános, egyelőre csak annyit árultak el, hogy idén 75, jövőre pedig 150 milliárd forintba kerülhet a 7 pontos akcióterv megvalósítása, míg a 9. és 11. évfolyamra járó 140 ezer diák 2-2 hetes külföldi nyelvtanfolyamára az Emmit vezető Kásler Miklós tájékoztatása szerint évente 90 milliárd forintot szánnak.

A Magyar Narancs információi szerint sok más intézkedéssel ellentétben ezúttal valóban széleskörűen felmérték a várható hatásokat. A politikai célok és a kommunikációs stratégia kidolgozása Habony Árpád feladata volt, aki jól hasznosíthatónak tartotta a programot. Az is a terv része volt, hogy szép lassan adagolják a részleteket, hogy a politikai figyelemelterelés minél tovább kitartson. (Mindemellett még mindig vannak olyan elemek – például a 10 millió forintos életkezdési hitel –, amelyek nem kristályosodtak ki teljesen.) A költségvetési kiadásokat is igyekeztek pontosan bemérni – éppen ezért léptek vissza a háromgyerekes anyák élethosszig tartó személyijövedelemadó-mentességétől, és az eredeti tervvel szemben ezért részesülhetnek e támogatásból csak a négy- vagy többgyerekesek. A népesedési program közgazdasági szempontból legkockázatosabbnak tartott eleme a csok (családi otthonteremtési kedvezmény) kiterjesztése a használt lakásokra. Ez forrásaink szerint Varga Mihály pénzügyminiszter javaslatára került a csomagba, ráadásul ettől nem is a születésszám emelkedését várják, hanem a fogyasztás felpörgetését; és ugyanezt remélik a 10 milliós hiteltől, valamint az újautó-vásárlásra adott támogatástól.

Az OTP Bank elemzői a részletek ismerete nélkül évi 250–300 milliárdra tették a demográfiai program árát, bár azt erősen hangsúlyozták, hogy a költségvetési hatás nehezen számszerűsíthető, hisz egyelőre nem ismertek a részletszabályok. Az OTP előzetes kalkulációja szerint az idén várható 122–146 milliárd forintos kiadás (a program három eleme július 1-jén indul, a többi jövőre), 2020-ban 244–288 milliárd forintra, 2021-ben pedig már 265–311 milliárd forintra emelkedhet.

A legnagyobb hatást a 10 millió forintos életkezdési támogatás, a meglévő jelzáloghitelek elengedése, a nagycsaládosok újautó-vásárlási programja és a középiskolások külföldi nyelvoktatása fejti ki a büdzsére. Az első három rá­adásul nem állandó összeg, hanem fokozatosan növekszik. A 10 millió forintos, szabad felhasználású jelzáloghitelt az első házasságukban élő nők vehetik fel. Az ebbe a körbe tartozó 520 ezer 18 és 40 év közötti fiatalasszonynak várhatóan legfeljebb a 65–70 százaléka vállal a program hatására (újabb) gyermeket. Még kevesebben lesznek, akiknek összejön a három gyerek a megadott idő alatt (és így nekik a teljes hiteltartozást elengedik). A háromgyerekesek száma aligha emelkedik 2 százaléknál jobban. A tényleges hitelek átlagos összege 5,0–6,5 millió forint körül alakulhat. A házasságok számában viszont jelentős, 50 százalékos növekedést prognosztizálnak. Jelentős tétel lehet a meglehetősen nagyvonalúnak tartott, 2,5 millió forintos, új autó vásárlására adott támogatás. Csakhogy a többgyerekesek jellemzően kevésbé eleresztettek az átlagnál, így a szóba jöhető családoknak várhatóan alig 10–15 százaléka él majd e lehetőséggel.

 

Buktatók

Az elemzők szerint az akcióterv egyes elemei költségvetési multiplikátorként működhetnek. Példaként említették a friss házasok támogatását, ez 2019-ben 19 milliárd forintot (később évi 35–57 milliárdot) vehet ki a közös kasszából. Az összeg jó része várhatóan korábbi hitelek kiváltását szolgálja majd, másik része pedig (a kormány által is remélten) fogyasztásra megy el, ami viszont adóbevételeket generál a költségvetés számára.

Az OTP közgazdászai elképzelhetőnek tartják, hogy a program olyan mértékben pörgeti fel a gazdaságot, hogy jövőre a kiadások ellenére sem terheli meg súlyosan a költségvetést. Ahogy azonban a gazdaságösztönző hatás kifut, a hiány emelkedésnek indulhat: 2021-től a GDP-arányos deficit a 2,0–2,5 százalékos sávba emelkedhet az OTP Bank eredeti, 2,0 százalékos hiány-előrejelzésével szemben (lassuló gazdasági növekedést és változatlan gazdaságpolitikai mixet feltételezve).

A kormány által közölt 150 milliárd forintos költség erősen alulbecsült – állítja egy névtelenséget kérő közgazdász a Magyar Narancsnak, aki az OTP kalkulációját is optimistának tartja, mivel ebben nem számoltak a csok, a bölcsődefejlesztés és a nagyszülő-gyed kiadásaival. Ráadásul hosszú távú hatást sem vizsgáltak, márpedig a program kezdeti gazdaságpörgető hatása két-három év múltán bizonyosan kifullad, amikor nyakunkon lesz a mind többet emlegetett újabb válság. Különösen kockázatosnak tűnik a csok használt lakásokra való kiterjesztése. (Az első Orbán-kormány egyszer már lépett hasonlót: a kamattámogatásos hitelek körét is addig bővítgették, amíg az tarthatatlan költségvetési teherré duzzadt.) Az új lakáshoz nyújtott támogatásoknál a korlátozott építőipari kapacitás természetes plafonnak bizonyult, ám a használt ingatlanoknál nincs ilyen korlát, még ha a kormányrendelet bizonyosan beépít is valamiféle féket.

A szabad felhasználású hitelektől az OTP-elemzők is a fogyasztás felpörgését várják. Nincs ez másként a nyelvtanulás-ösztönző és az újautó-vásárlást segítő intézkedéssel sem – mintha a fogyasztás serkentése nem mellékterméke, hanem egyenesen fő célja lenne az intézkedéscsomagnak. Csakhogy rossznak tűnik az időzítés. Az immáron Matolcsy György MNB-elnök által is beharangozott válság előtt nem túl szerencsés tovább fűteni az amúgy is felhevült, erősen kapacitáskorlátos magyar gazdaságot.

A családtámogatások GDP-arányos összegével Magyarország az Európai Unió élmezőnyében van: nálunk a GDP 3,57 százaléka megy el családpolitikai célokra, míg ez az arány Ausztriában 2,6, Szlovákiában 2, Lengyelországban pedig 1,61 százalék. Csakhogy a támogatások megoszlása ezekben az országokban a magyarétól nagyban különbözik: míg máshol a kiegyenlítésre törekednek, a szegényebbek erőteljesebb támogatását szolgálják a juttatások, Magyarországon négyszer akkora támogatást kap egy átlagbért vagy ennél többet, akár milliókat kereső család az államtól, mint egy szegény, munka nélküli szülőkből és a gyerekeikből álló család. A gyes elsorvasztása az egyszülős – zömében nők eltartotta – családokat, a családi pótlék összegének befagyasztása a szegényeket húzza lefelé. 2016-ban a hat évnél fiatalabb gyerekek ötöde élt mélyszegénységben.

És van még valami, amit a jelek szerint a kormány nem akar érteni: az önmagában kevés, hogy anyagilag megérje szülni – mert ettől még nem lesz jó itt élni. Ha folytatódik a kivándorlás, ha a demográfiai program címén szétszórt pénz nagyobb részét idővel nem az alsó három-négy jövedelmi tizedbe tartozók gyermekeire költik, hogy azok 30 év múlva hasznos társadalmi-gazdasági szereplőkké váljanak, akkor például összeomlik a hazai nyugdíjrendszer.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.