„Nincs annyi Unicum, amennyivel a magyar baloldal kormányozni tudna” – érvelt Gulyás Gergely fideszes képviselő pártja mellett egy hétfő esti választási vitán. A mondattal vitapartnerének, a Kormányváltást képviselő Jávor Benedeknek is üzent, hiszen PM-es politikusok állítólag egy feles Unicummal vezették le a bennük Gyurcsány Ferenc listás helye miatt felgyülemlett feszültséget. Két zöld politikus ült a Fidesszel egy asztalhoz, az este harmadik vendége az LMP-s Meszerics Tamás volt.
| ||
Jóllehet a Jövőképp Fiatalok Magyarországért Egyesület rendezvénye mérsékeltnek nevezhető médiaérdeklődést keltett, jelen állás szerint nem lesz még egy olyan pillanat a kampányban, amikor ez a három párt vitatkozna egymással, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök nem hajlandó elfogadni sem a baloldali összefogás, sem az LMP kihívását (és a Jobbikét sem). Feltétlenül a vita javára írandó, hogy emberi hangnemben zajlott, a megszokottnál némileg kevesebb mellébeszéléssel. A kérdések ugyanakkor túlságosan is általánosak voltak, a politikusok pedig inkább a múlt értékeléséről beszéltek saját elképzeléseik helyett. Mindezt a szokásos felállásban: Jávor az elmúlt négy évet, Gulyás az azt megelőző nyolcat, Meszerics pedig az egész rendszerváltás utáni korszakot okolta Magyarország bajaiért.
Összeszerelő ország
| ||
A második Orbán-kormány teljesítményét értékelve abban egyetértettek a résztvevők, hogy a változások alapvetőek voltak. Gulyás a normalizálódó költségvetést, az alacsony inflációt és a „beinduló gazdaságot” emelte ki: szerinte az ország visszakerült a régió államai közé. „Bár a felsőoktatás átalakítása okozott forró pillanatokat, szerintem jó irány a piaci igények és a keretszámok közelítése” – fogalmazott óvatosan jobbára egyetemista közönsége előtt, megfeledkezve arról is, hogy Orbán Viktor eltörölte a keretszámokat. Jávor szerint a fékek és ellensúlyok leépítése, a kettészakadást eredményező társadalompolitika és a külpolitikai orientáció megváltoztatása tartoznak a kormány legfőbb bűnei közé, zöld területen „katasztrófakormányzást” érzékel, a gazdaságban pedig leginkább stagnálást, ami rosszabb a régiós helyzetnél. Meszerics úgy látja, hogy a régiótól való leszakadásunk 2007 végén kezdődött, a gazdaságnak pedig az alapszerkezete is elhibázott, és az volt az elmúlt 20 évben is. „Az egy félreértés, hogy a munkaerőnk értékét le kell szorítani, úgy nem fogunk fejlődni, ha összeszerelő ország maradunk” – mondta az LMP politikusa.
Gulyás Gergely szerint nem bizonyított, hogy a Fidesz által kialakított alkotmányos rendszer kevesebb féket és ellensúlyt tartalmaz, csak a kétharmados többségi helyzet miatt keletkezhet ez az illúzió az ellenzékben. Kiderült, nem is nagyon kedveli a „fékek és ellensúlyok” kifejezést, ami azonban Meszerics Tamás szerint még mindig jobb, mint a Schmitt Pál-féle alkotmányos motor. Külpolitikában mindössze azért tűnik jelentősnek a váltás Gulyás Gergely értelmezésében, mert „a nemzeti érdek képviselete a szocialista kormányzásban ismeretlen volt”. Jávor és Meszerics amellett érvelt, hogy a Fidesz felesleges konfliktusokat vállalt az unióval, és ezek nem a nemzeti érdekről, hanem egy párt hatalmi érdekeiről szóltak. „Ki ellen vívunk szabadságharcot? Mert felvonultak ugyan a kuruc csapatok, de sehol sem látom a labanc seregeket” – tette fel a kérdést Meszerics Tamás. Az LMP politikusa szerint a magyar külügy presztízsveszteséget szenvedett el az elmúlt időszakban, ami jól látszik az ukrán válság kapcsán is.
Zárjuk le a megyehatárokat!
| ||
Az oktatás Jávor Benedek szerint a Fidesz-kormányzás emblematikus területének számít. A felsőoktatási átalakítások hatására a jelentkezők száma közel 50 ezer fővel csökkent, a közoktatás hoffmanni átszervezése pedig egészen döbbenetes eredményre vezetett. Meszerics Tamás elsősorban a közoktatás szelektív jellegét kifogásolta, szerinte nagyjából 8 éves korban eldől, hogy melyik gyerekre milyen karrierpálya vár. Az LMP problémának látja a vidéki főiskolák egyre romló helyzetét is, és politikai konszenzust alakítana ki az oktatásra fordított összegek növeléséről. Gulyás Gergely az államosítással járó kezdeti problémákat normálisnak nevezte, magát az államosítást pedig azzal indokolta, hogy önkormányzati finanszírozás esetén hatalmas és igazságtalan különbségek alakulnak ki az egyes iskolák között. A zöld politikusok szerint ugyanakkor állami finanszírozás mellett is több ellenőrzési jogkör maradhatna az önkormányzatoknál. Kérdésre válaszolva a felek az elvándorlás problémájával is foglalkoztak. Gulyás a hallgatói szerződést jó megoldásnak tartja, szerinte pofátlanság, hogy egyes skandináv országok szinte beszüntetik az orvosképzést a keleti munkaerőre apellálva. Jávor és Meszerics nem híve az adminisztratív megoldásoknak, inkább a pályakezdőket segítenék, és EU-szintű diskurzust kezdeményeznének a témában. Meszerics szerint a hallgatói szerződés logikájából kiindulva a megyehatárokat is lezárhatnánk, Jávor szerint pedig „meglepődnénk, ha külföldön is szerződéssel köteleznék a magyar fiatalokat arra, hogy az ott megszerzett tapasztalatot itthon ne kamatoztassák”.
Az energiapolitika kérdéskörében gyakorlatilag csak a paksi bővítésről esett szó, az álláspontok borítékolhatók voltak: a PM és az LMP elhibázottnak tartja a döntést, Gulyás Gergely szerint viszont „a zöld pártokat és Sólyom Lászlót leszámítva politikai konszenzus lenne a bővítés szükségességéről, ha nem lennénk kampányidőszakban”. Gulyás rámutatott, hogy 2010-ben még Bajnai Gordon is nemzeti érdeknek tartotta a bővítést, Jávor Benedek azzal védte szövetségesét, hogy azóta alapvetően változtak meg a feltételek, drágább lett az atomenergia előállítása. Szerinte egyáltalán nem volt szükségszerű az orosz partner kiválasztása sem, mivel a régi és új blokkok függetlenek egymástól, bármely más technológiával simán megvalósulhatna a bővítés. „Budapesten is jól megfér egymás mellett többfajta villamos” – érvelt a PM társelnöke.
47 ezer forintból
„Az egy furcsa szocialista felfogás, hogy munka nélkül akarjuk állami függésben tartani az embereket” – válaszolt Gulyás Gergely arra a kérdésre, hogy a szociális alapellátást kegynek vagy jognak tartja-e. Szerinte 47 ezer forintból ugyan nem lehet megélni, de a közmunka mégis a polgárok érdeke. Jávor Benedek szerint mindenkinek jár a közös javakból minimális részesedés, ugyanakkor életformává nem szabad tenni a segélyből élést, ezért szerepel az Együtt–PM programjában a törekvő emberek támogatása. Meszerics Tamás jó elképzelésnek tartja a feltétel nélküli alapjövedelmet is, az LMP támogatja az erről szóló szakmai és társadalmi vitákat.
A Fidesz által kialakított választási rendszert Gulyás jobbnak tartja a korábbinál, a tömeges választási csalást és a kamupártok indulását „partikuláris problémának” nevezte a választási rendszer szempontjából, bár elismerte a súlyos bűncselekmények lehetőségét. Korábban szerinte erősen lejtett a pálya a baloldalnak, Budapest túlsúlya hatalmas volt a választókerületek tekintetében. Jávor Benedek szerint, ha a politikai pluralitás ösztönzése volt a cél, akkor inkább a parlamenti küszöböt kellett volna lejjebb vinni, az pedig nem partikuláris probléma, ha 18 listaállító pártból 10 érintett lehet a csalásban. A PM társelnöke úgy látja, a gerrymandering eszközével a Fidesz élt, korábban demográfiai okokból alakultak ki a választókerületi aránytalanságok. Meszerics Tamás szerint a legfőbb gond az, hogy a kormány nem tájékoztatta a választópolgárokat az új választási szabályokról, ezért sokan „megütközéssel fogadják majd, hogy nincsen második forduló”.
| A Jobbik ellen Úgy tűnik, a TGM–Schiffer-vita óta a politikai közösséget lázban tartja a kérdés: vajon lehet és szabad-e a Jobbikkal vitatkozni. Múlt héten, az ifjúsági képviselők fórumára a Krétakör meghívta a szélsőjobboldali pártot, ami nem tetszett a DK-s és MSZP-s vitapartnernek. Most a Jövőképp kihagyta a Jobbikot, mert a szervezők szerint „egy nem demokrata pártnak semmi keresnivalója ennél az asztalnál vagy az egyetemisták között”. A párt ezért az épület előtt tiltakozott Z. Kárpát Dániel vezetésével. Hivatkoztak a Nemzeti Választási Bizottság meglehetősen furcsa minapi határozatára, melyben a testület a Jobbik meghívásának elmulasztása miatt marasztalta el az ATV-t és a Népszabadságot. Bár a párt nem volt jelen, a Jobbik megerősödéséről szó esett a vitán: a résztvevők egyetértettek abban, hogy a rasszizmus visszaszorítása elsődlegesen a civil társadalom feladata, a pártok abban járhatnak élen, hogy igyekeznek kijelölni a normalitás kereteit. A fideszes Gulyás Gergely sajátos értelmezése szerint a Jobbik-szavazók megnyerése elsősorban a baloldal feladata lenne, mivel ők „korábban az MSZP-re szavaztak, és a polgári jobbközép számára elérhetetlenek”. |
