Mi dönti el a választást? – Kukorelly Endre válaszol

  • Kukorelly Endre
  • 2014. április 1.

Belpol

„A választást az dönti el, aki változtat az életén. Kiül a zöldbe, a napra, és ha melege lesz, árnyékot keres.” Választási sorozatunk második része.

Én döntöm el.

Aki jól dönt, megnyeri, amit választ. Politika, választások, ha ezt halljuk, ugyanaz jut az eszünkbe, nekem is, neked is – és már megy is a szöveg, hogy így meg úgy. Nem túl változatos tartalmú lemez, címe TiszteltHölgyeimÉsUraim, régi számok, régi nevek mindkét oldalon. Pedig választhatsz jól, mert választhatod a jót: az országgyűlési választás csak az országgyűlési választást dönti el, és az sok minden, de nem minden. A választást az dönti el, aki változtat az életén. Nem egyszerűen megváltoztatja, de változtatgatja: váltogat, már ha megfelelő ide ez a szó. Kiül a zöldbe, a napra, és ha melege lesz, árnyékot keres. Bemegy a házba, a komputere elé ül. Ha lefeküdt, fölkel, ha lusta, focizik. Vagy lustálkodik. Könyvvel a kezében alszik el. Összeszedi az árokból a mások által elhajigált szemetet. Elmosogat, de jól: kevés víz, kevés szer. Sokszor csodálkozik. Csodálja, mennyi helyes nő hemzseg, és mennyire mások, amikor így egyformára festik magukat. Tud sírni férfiasan. Kiáll az érdekeiért, nem tart attól, hogy kiálljon. Tart tőle, kiáll mégis. Nem vizsgálgatja a gáz(stb.)számlát, hanem befizeti, és passz, de megveti azokat, akik nem-lesz-gázemeléssel vagy rezsicsökkentéssel próbálják megvezetni. Számol vele, hogy megvezetik, nem csinál erkölcsi kérdést belőle, azok nem a vezetői, hanem az alkalmazottai, tehát nem hazudnak, csupán mindenáron el akarják adni magukat. Érti, megérti, ha nem is ért egyet vele, nem szereti vagy gyűlöli őket, hanem alkalmazza, és ha nem válnak be, elcsapja mind. Az dönt, aki inkább mosolyog, mint utálkozik. Inkább megbocsát, mint nem. Nem csukja be a kertkaput. Szóba áll egy jobbikossal. Szóba elegyedik. Diogenész Laertiosz szerint a szinópei Diogenész „azt szokta mondani, hogy az ásásban és a rugdalózásban versengenek az emberek, de a jó és derekas dolgok gyakorlásában nem”. Azok döntenek mindenről, akik jó és derekas dolgokat gyakorolnak. Akik egyszer csak nekikezdenek a saját ízlésükkel – hogy is mondjam – alaposan foglalkozni. Akik jól elvannak magukban, elvannak másokkal. A többiekkel csak úgy megesik, ami meg.

A szerző író, 2010–12 között az LMP országgyűlési képviselője

Debreczeni József válasza itt olvasható

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.