Gulyás: a magyar állam is közreműködött a holokauszt borzalmaiban

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. január 27.

Belpol

Ma viszont nálunk van a legnagyobb biztonságban a zsidóság a miniszter szerint. 

Magyarország ma képes megvédeni a magyar zsidóságot, a kormány védi az emberi méltóságot, biztosítja a vallásszabadságot, és támogatja a magyar zsidóságot kulturális identitásának megőrzésében és megerősítésében - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából szerdán.

Gulyás Gergely a Facebook-oldalán megosztott videóban úgy fogalmazott: "Emlékezünk a világ zsidóságának második világháború alatti tragédiájára, amely Európa és Magyarország történelmének is borzalmas tragédiája volt. Számon tartjuk a gyilkosokat, akik a faji felsőbbrendűség tudatában alkottak törvényeket, hoztak ítéleteket, adtak parancsokat és gyilkoltak ártatlan embereket. Emlékezünk, hogy a XXI. században elkerüljük a XX. század istentelen és embertelen diktatúráit".

"Emlékezünk az áldozatokra és mindarra, amit velük vesztettünk: a falvak és városok elveszett közösségeire, az általuk teremtett világra, amelyeket sok nemzedék élete és szorgalma hozott létre, és amelynek helyét azóta sem tölthette be senki" - mondta.

Hozzátette: "Emlékezünk a hősökre, akik emberek tudtak maradni az embertelenségben. Akik legyőzték a félelmeiket és a reménytelenség idején is segítettek. Emlékezünk a megmentett életekre: azokra, akik áldozatként és tanúságtevőként részesei mindennapjainknak."

Gulyás Gergely kitért arra: Magyarország ma képes megvédeni a magyar zsidóságot, ugyanakkor a kormány érzékeli az új antiszemitizmus erősödését a világban. Aggodalommal figyelik a vallásszabadságot jogi és adminisztratív eszközökkel korlátozni akaró törekvéseket - tette hozzá, hangsúlyozva, kiállnak a mindennapos fizikai fenyegetés árnyékában élő zsidó közösségek mellett.

Ma Magyarországon az antiszemitizmussal szembeni zéró tolerancia nemcsak kormányzati parancs, hanem társadalmi valóság is - mondta, megjegyezve, "gondolhatnánk, hogy ez így természetes, napjaink Európájában azonban egyáltalán nem az." Nyugat-Európa az új antiszemitizmus felívelésének időszakát éli, és az ezt előidéző társadalmi folyamatokra nem találja a választ - tette hozzá.

Azt mondta: a magyar zsidóságnak szűk nyolc évtizeddel ezelőtt nem nyújtott védelmet a saját hazája. "Sőt - különösen a német megszállás után -, gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással a magyar állam is közreműködött az elkövetett borzalmakban". A miniszter szerint hét és fél évtizeddel később a magyar zsidóság az Európában létező legnagyobb biztonságban élhet a hazájában.

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.