Gyorsított eljárást vezettek be a kórházban hagyott csecsemők örökbeadására

  • narancs.hu
  • 2024. november 13.

Belpol

Rétvári Bence közlése szerint az új jogszabály alapján már 31 gyereket nyilvánítottak örökbefogadhatóvá. 

Megtörténtek az első gyorsított örökbefogadások a kórházban hagyott csecsemőknél – közölte Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán az MTI-vel.

Szeptember végén derült ki, hogy 280-300 olyan újszülött élhet Magyarországon, akit a szülei a kórházban hagytak, ezért az újszülöttosztályokon gondozák őket. Bár egészséges csecsemőknek az előírások szerint nem lenne szabad több hónapot kórházban tölteni, átmeneti gondozást nyújtó befogadó szülőkhöz kellene kerülniük minél hamarabb, valójában az elhagyott csecsemők örökbefogadása is akadozik, a folyamat hónapokig is eltart, ráadásul az elhagyott babák száma tavalyhoz képest nőtt is. Rétvári egy korábbi írásbeli kérdésre azt válaszolta, hogy ők is ugyanolyan jó ellátást kapnak, mint más újszülöttek.  

Rétvári most viszont azt közölte, hogy a kormány a kórházban hagyott csecsemők örökbefogadási eljárásainak gyorsítása érdekében a nyáron törvényjavaslatot terjesztett elő, így új szabályok léptek életbe, melyek egyszerűbbé teszik az örökbefogadást.

Mint közölte, 2024. szeptember 30-ig 31 kórházban hagyott gyermeket nyilvánítottak örökbefogadhatónak az új jogszabály alapján, október 24-ig pedig 7 gyermek örökbefogadási eljárása már lezárult. Közülük 4 gyermeket fogadtak örökbe Csongrád-Csanád vármegyében, egyet-egyet pedig Pest, Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun vármegyében. Tíz gyermek örökbefogadása folyamatban van, ők már az örökbe fogadni szándékozó szülőknél élnek, de az eljárást lezáró határozat még nem született meg. Közülük 3 gyermek örökbefogadása van folyamatban Budapesten, kettőé Bács-Kiskun vármegyében, továbbá egy-egy gyermeké Pest, Tolna, Békés, Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében.

Hozzátette, ma Magyarországon több mint ezer alkalmassági határozattal rendelkező, örökbefogadásra várakozó szülő szeretne 3 évesnél fiatalabb gyermeket örökbe fogadni. Elismerte, hogy az elmúlt időszakban egyre nagyobb számban maradtak csecsemők a kórházak újszülött osztályain, akiket szüleik, rokonaik nem vittek haza. 

Kiemelte, a törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a kórházakban hagyott újszülött gyermekeket minél hamarabb örökbe lehessen adni. Az új szabályozás az inkubátorba helyezett gyermekekre vonatkozó szabályozást ülteti át az újszülött osztályokon hagyott gyermekekre, ez alapján amennyiben hat héten belül sem az édesanya, sem más hozzátartozó nem jelentkezik a kórházban hagyott gyermekért, úgy a csecsemő lemondó nyilatkozat nélkül örökbefogadhatóvá válik, és így elindulhat az örökbefogadási folyamat. 

Az államtitkár közölte azt is, hogy a szülészeti osztályokon egy új eljárásrendet alkalmaznak az örökbefogadási ügyekben, illetve a kórházak kapcsolattartókat jelöltek ki a kormányhivatal munkájának segítésére, és valamennyi rendelkezésre álló információt közölnek a minél előbbi örökbefogadhatóvá nyilvánítás érdekében.

Az eljárásrendet ismertetve Rétvári Bence közölte, hogy a zárójelentésben tájékoztatni kell az édesanyát, hogy nincs szükség az örökbefogadáshoz annak a szülőnek a hozzájárulására, aki gyermekét közvetlenül a születést követően hat hétig az egészségügyi intézményben hagyja, és ez idő alatt sem ő, sem más hozzátartozó nem is jelentkezik.

Az újszülött egészségügyi intézményben hagyása esetén a kórház az anya távozását követő egy munkanapon belül értesíti a kormányhivatalt a távozás tényéről, továbbá amennyiben az édesanya vagy más rokon hat héten belül a gyermekért jelentkezik, látogatja vagy más hozzátartozó írásbeli nyilatkozatot tesz az elvitel szándékáról, a kórház erről is haladéktalanul tájékoztatja a kormányhivatalt.

Ezenfelül a kórház a gyermekvédelmi gyámnak és a leendő örökbefogadó szülőknek is biztosítja a gyermek látogatásának lehetőségét, illetve a kötelező gondozásba kihelyezésről rendelkező gyámhatósági döntés bemutatását követően a gyermeket az örökbefogadó szülőknek átadja – áll a közleményben.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.