Gyorsított eljárást vezettek be a kórházban hagyott csecsemők örökbeadására

  • narancs.hu
  • 2024. november 13.

Belpol

Rétvári Bence közlése szerint az új jogszabály alapján már 31 gyereket nyilvánítottak örökbefogadhatóvá. 

Megtörténtek az első gyorsított örökbefogadások a kórházban hagyott csecsemőknél – közölte Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán az MTI-vel.

Szeptember végén derült ki, hogy 280-300 olyan újszülött élhet Magyarországon, akit a szülei a kórházban hagytak, ezért az újszülöttosztályokon gondozák őket. Bár egészséges csecsemőknek az előírások szerint nem lenne szabad több hónapot kórházban tölteni, átmeneti gondozást nyújtó befogadó szülőkhöz kellene kerülniük minél hamarabb, valójában az elhagyott csecsemők örökbefogadása is akadozik, a folyamat hónapokig is eltart, ráadásul az elhagyott babák száma tavalyhoz képest nőtt is. Rétvári egy korábbi írásbeli kérdésre azt válaszolta, hogy ők is ugyanolyan jó ellátást kapnak, mint más újszülöttek.  

Rétvári most viszont azt közölte, hogy a kormány a kórházban hagyott csecsemők örökbefogadási eljárásainak gyorsítása érdekében a nyáron törvényjavaslatot terjesztett elő, így új szabályok léptek életbe, melyek egyszerűbbé teszik az örökbefogadást.

Mint közölte, 2024. szeptember 30-ig 31 kórházban hagyott gyermeket nyilvánítottak örökbefogadhatónak az új jogszabály alapján, október 24-ig pedig 7 gyermek örökbefogadási eljárása már lezárult. Közülük 4 gyermeket fogadtak örökbe Csongrád-Csanád vármegyében, egyet-egyet pedig Pest, Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun vármegyében. Tíz gyermek örökbefogadása folyamatban van, ők már az örökbe fogadni szándékozó szülőknél élnek, de az eljárást lezáró határozat még nem született meg. Közülük 3 gyermek örökbefogadása van folyamatban Budapesten, kettőé Bács-Kiskun vármegyében, továbbá egy-egy gyermeké Pest, Tolna, Békés, Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében.

Hozzátette, ma Magyarországon több mint ezer alkalmassági határozattal rendelkező, örökbefogadásra várakozó szülő szeretne 3 évesnél fiatalabb gyermeket örökbe fogadni. Elismerte, hogy az elmúlt időszakban egyre nagyobb számban maradtak csecsemők a kórházak újszülött osztályain, akiket szüleik, rokonaik nem vittek haza. 

Kiemelte, a törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a kórházakban hagyott újszülött gyermekeket minél hamarabb örökbe lehessen adni. Az új szabályozás az inkubátorba helyezett gyermekekre vonatkozó szabályozást ülteti át az újszülött osztályokon hagyott gyermekekre, ez alapján amennyiben hat héten belül sem az édesanya, sem más hozzátartozó nem jelentkezik a kórházban hagyott gyermekért, úgy a csecsemő lemondó nyilatkozat nélkül örökbefogadhatóvá válik, és így elindulhat az örökbefogadási folyamat. 

Az államtitkár közölte azt is, hogy a szülészeti osztályokon egy új eljárásrendet alkalmaznak az örökbefogadási ügyekben, illetve a kórházak kapcsolattartókat jelöltek ki a kormányhivatal munkájának segítésére, és valamennyi rendelkezésre álló információt közölnek a minél előbbi örökbefogadhatóvá nyilvánítás érdekében.

Az eljárásrendet ismertetve Rétvári Bence közölte, hogy a zárójelentésben tájékoztatni kell az édesanyát, hogy nincs szükség az örökbefogadáshoz annak a szülőnek a hozzájárulására, aki gyermekét közvetlenül a születést követően hat hétig az egészségügyi intézményben hagyja, és ez idő alatt sem ő, sem más hozzátartozó nem is jelentkezik.

Az újszülött egészségügyi intézményben hagyása esetén a kórház az anya távozását követő egy munkanapon belül értesíti a kormányhivatalt a távozás tényéről, továbbá amennyiben az édesanya vagy más rokon hat héten belül a gyermekért jelentkezik, látogatja vagy más hozzátartozó írásbeli nyilatkozatot tesz az elvitel szándékáról, a kórház erről is haladéktalanul tájékoztatja a kormányhivatalt.

Ezenfelül a kórház a gyermekvédelmi gyámnak és a leendő örökbefogadó szülőknek is biztosítja a gyermek látogatásának lehetőségét, illetve a kötelező gondozásba kihelyezésről rendelkező gyámhatósági döntés bemutatását követően a gyermeket az örökbefogadó szülőknek átadja – áll a közleményben.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.