Rétvári a kórházban hagyott újszülöttekről: Ugyanolyan jó ellátást kapnak, mint mások

  • narancs.hu
  • 2024. október 10.

Belpol

A BM-államtitkárt kérdezték a kórházban hagyott újszülöttekről, az kiderült, hogy plusz pénzt nem költenek rájuk. 

Szeptember végén derült ki, hogy egyre növekszik azoknak az újszülötteknek a száma, akiket a szüleik elhagytak, és akik ezért hónapokat töltenek a kórházak osztályain. Míg a Gyermekjogi Civil Koalíció 2023-ban 50-100 ilyen több hónapja várakozó babáról tájékoztatott, most 280-300-an is lehetnek ilyen helyzetben, ugyanakkor egészséges csecsemőknek az előírások szerint nem lenne szabad több hónapot kórházban tölteni, átmeneti gondozást nyújtó befogadó szülőkhöz kellene kerülniük minél hamarabb, az érintés, ölelés hiánya pici baba korban ugyanis a gyerekek érzelmi, értelmi fejlődésére is hatással van.  

Rétvári Bencénél, a Belügyminisztérium államtitkáránál a volt jobbikos, jelenleg DK-s, de a parlamentben függetlenként ülő Varga Ferenc kérdezett rá arra, hogy szülővárosának, Szentesnek kórházában hány elhagyott újszülött csecsemő van, meddig kell ottmaradniuk, és hogy az ápolók kapnak-e bármiféle plusz forrást azért, hogy gondozzák az elhagyott újszülötteket. 

Rétvári Bence a feltett kérdéseket természetesen nem válaszolta meg, ehelyett arról írt, hogy a Polgári törvénykönyvet idén júliustól úgy módosították, hogy ha egy szülő vagy más hozzátartozó nem jelentkezik hat hétig a szülés után a kórházban hagyott csecsemőért, akkor a gyermek örökbefogadhatóvá válik, ezzel elviekben lerövidítve az örökbefogadáshoz vezető időt. (A módosítás azonban júliustól él, ennek ellenére töltenek csecsemők hónapokat a kórházakban.) 

Rétvári végül hozzátette azt is, hogy egyébként milyen jó ellátást kapnak az elhagyott újszülöttek is a kórházakban, pont olyat, mint a nem elhagyottak: "Tájékoztatom továbbá, hogy a kórházban hagyott újszülötteket – más helyzetű újszülöttekhez hasonlóan – állapotuknak megfelelő gondossággal látják el a kórházak dolgozói, és ellátásuk finanszírozása is a gyermekek kórházi tartózkodása során igénybe vett  ellátásának finanszírozásához hasonlóan történik."

Magyarul az újszülötteket gondozó ápolók nem kapnak kiemelt támogatást sem, annak ellenére, hogy az elhagyott újszülöttek számának emelkedése extra terhelést jelent a kórházaknak, és sokszor megfelelő mennyiségű babaruha sem áll rendelkezésre a számukra. A DK például épp ezért indított gyűjtést a számukra.  

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.