Az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) a járvány kitörése óta másodszor tartottak online konferenciát a koronavírussal kapcsolatos hazai kutatásokról. Ez a kormányzati háttérmunkáról és a járványügyi stratégiáról kevesebbet árult el, mint az áprilisi alkalom, inkább a kormány által támogatott projektek rövid bemutatásán volt a hangsúly.
Palkovics László miniszter elmondta, hogy az ITM-hez már 100-nál is több projekt érkezett be, eddig 24-et támogattak, de továbbiak várnak döntésre. A költségekről nem beszélt, de azt elmondta, hogy eddig egy szűk körű grémium döntött arról, mely kutatások kapnak pénzt, a jövőben viszont dedikált koronavírus-kutatási büdzsérészt hoznak majd létre e célra a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalban.
Embargó
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a négy nagy orvosképző egyetem országos reprezentatív teszteléséről beszélt, azonban hiába zárult le a vizsgálat, a végeredményt nem ismertette, mint mondta, az egyelőre „embargós”, mert egy neves amerikai lapban akarják publikálni.
A vizsgálatban összesen 10602 fő, a statisztikai hivatal által kiválasztottak 67 százaléka vett részt, ami a rektor szerint jó arány, és elég a reprezentativitáshoz. Azt mondta, a végeredmény összhangban van az előzetesen ismertetett részadatokkal, tehát mind az aktuálisan fertőzöttek, mind a fertőzésen átesettek aránya alacsony. A részeredmény 273 és 7230 fő közé tette az éppen fertőzöttek számát, a fertőzésen átesettekét pedig 22 399 és 92 624 közé. Merkely ígérete szerint a végeredmény ennél valamivel pontosabb becslést ad majd.
60 százalékos csökkentés
A járványügyi modellező munkacsoport vezetője, Röst Gergely matematikus elárulta, hogy mintegy 40 prezentációt tartottak kormányzati szereplőknek, illetve létrehoztak egy felsővezetői információs rendszert is, amelyen keresztül a döntéshozók megkapják a friss adatokat. Röst szerint ők az elején megmondták, hogy a társadalmi kapcsolatok számának 60 százalékos csökkentése kell a járvány kordában tartásához, illetve kifejtették azt is, miért problémás a nyájimmunitás elérésére törekvő stratégia.
Érdekesség, hogy előadása szerint a matematikusok már március vége felé külön vizsgálták a járvány kórházi terjedését, később pedig a tesztelési stratégia lehetséges bővítéséről írtak jelentést.
| ||
Lacza Zsombor, az OrthoSera Kft. ügyvezetője a vérplazma-terápia tapasztalatairól beszélt. 355, a fertőzésen átesett és meggyógyult donor jelentkezett náluk, de csak minden tizedik jelentkező vérplazmája volt alkalmas terápiás célra, mivel sokakban nem termelődik elég ellenanyag, ami Lacza szerint azt is jelenti, hogy nem szereznek védettséget egy újabb fertőzéssel szemben. Eddig 10 betegnek adták be a vérplazmát, „akik időben megkapták, jól vannak, akik nagyon későn kapják meg, azokon sajnos nem tud segíteni.”
Részecskeszámlálás
A konferencián kiderült még, hogy a Miskolci Egyetemen kormányzati támogatással kifejlesztettek egy havi 2 millió darab maszk gyártására alkalmas berendezést, a BME-n pedig egy laboratóriumot, ahol részecskeszámlálással tudják vizsgálni a különböző maszkok szűrési hatékonyságát.
Felszólalt Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora is, aki a közelmúltban azzal került a hírekbe, hogy egy videóinterjújában azt állította: a mádi szőlőben megtalálták a koronavírus ellenszerét. Előadásában ezt annyival pontosította, hogy egy Medistus nevű antivirális készítménnyel kísérleteznek. Ez önmagában nem bizonyult túl hatékonynak a koronavírus ellen, de azt remélik, ha feldúsítják két növényi alapú extraktummal, már hatásosabb lehet. Az egyik ilyen anyagot nyerik ki a furmintszőlő héjából.
A rektor ismét elmondta, hogy sikerült olyan hidroxiklorokin gyógyszert fejleszteniük, amely menetes a világszerte ismert súlyos mellékhatásoktól, illetve az is kiderült, hogy a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ megállapodást kötött vakcinafejlesztésre.
Vakcinán egyébként az Avidin Kft. és a Pannon Egyetem is dolgozik, ahogy a lehetséges koronavírus-gyógyszereket is több projektben kutatják. Lélegeztetőgépet is több párhuzamos kutatásban fejlesztenek Magyarországon, Józsa János, a BME rektora szerint a náluk előállított prototípusból ezer darabot szeretnének gyártani. Ezt hátráltatja, hogy egy fontos alkatrészből, egy nyomásmérő szenzorból hiány volt, de a kormány segítségének is köszönhetően már úton van Kínából.
