„Ha húszan lennénk, akkor is itt lennénk”

  • L.T.
  • 2016. január 24.

Belpol

A Bokros Lajos vezette Modern Magyarországért Mozgalom (MoMa) Kossuth téri tüntetésén jártunk.

„Novák Előd (Jobbik) nyilvánosságra hozta azt a 30 évig nem nyilvános dokumentumot, amely alapján bekerülne az alkotmányba a »terrorveszély« intézménye. Novák Előd szerint abszurd módon titkosítják ezt az alaptörvény-módosító javaslatot is, háttéranyagot sem kaptak hozzá, nem lehet tudni, hogy mit ért az előterjesztő terrorveszélyen, »amire hivatkozva (bemondásra) a kormány szinte bármit megtehetne, kontroll nélkül«” – írtuk szerdai híreinkben, és már akkor meglepve tapasztaltuk, hogy a baloldali, parlamenti ellenzéknek nincs hozzáfűznivalója ehhez, és csupán egy kívülálló, Bokros Lajos buzdít cselekvésre.

Bokros Lajos

Bokros Lajos

Fotó: Legát Tibor

Akkor még azt gondolhattuk, hogy a nagy kussolást a Jobbikkal szembeni undor indokolja, mert milyen az már, hogy hirtelen Novák Előd lesz a demokrácia felkent bajnoka, mert erre mit lehet mondani? Csakhogy a következő napok azt bizonyították, hogy sok mindent lehetett volna… Különösen azután, hogy kiderült, a Jobbik természetesen nem a demokráciát félti, csupán seftelni akar Orbánékkal, és „hajlandó újratárgyalni a terrorveszéllyel összefüggő kormányoldali alaptörvény-módosítási kezdeményezést abban az esetben, ha a Fidesz valóban kompromisszumra törekszik Magyarország biztonsága érdekében”.

„A kormány egyetlen mozdulattal, parlamenti hozzájárulás nélkül egyszerűen lekapcsolhatja az egész internetet. Nincs e-mail, nincs Facebook, nincs semmi. Többek között ez vár rátok, ha az Országgyűlés megszavazza az »alaptörvény« legújabb módosítását. Betilthatják a postát, a telefonotokat nem csak ellenőrizhetik, de ki is kapcsolhatják. Elhallgathatnak a tévék, a rádiók, a nyomtatott és internetes sajtó, vagy ha nem, akkor csak kormányközleményeket közöl! Behatolhatnak az otthonaitokba, átkutathatják, és már egy egyszerű »gyanú« alapján letartóztathatnak! És ki nem »gyanús«? Nincs utazás, a határok zárva. Se ki, se be. Azt mondjátok, túlzás? Nem az. Vagy ennyire bíztok a kormányban, azaz Orbánban?” – írta Bokros a tüntetés meghívójában, és azt kérte, hogy tüntetésükhöz minden demokratikus párt csatlakozzék – hiszen a dokumentum, amit Novák nyilvánosságra hozott, még  az Orbán-rendszer disznóságaihoz mérten is arcpirító. A ún. baloldali parlamenti ellenzék mégis úgy viselkedett, mint egy sértődött kamasz, aki kiakadt azon, hogy miért nem a főszerepre kérik fel. Noha többségük a legutolsó pillanatban csatlakozott a tüntetéshez (a részletekről itt olvashatnak), egyértelmű volt, hogy mozgósítani nem fognak, s az egészet inkább muszájból támogatják.

Ha ehhez még hozzátesszük a hideget, illetve azt a tegnap óta terjedő pletykát, hogy „elmarad az egész”, igen meglepő, hogy még így is pár százan összegyűltek a Kossuth téren. Ahhoz képest persze döbbenetesen kevés ez a szám, hogy mi ellen tüntettek…

false

 

Fotó: Legát Tibor

„Sokan mondták, hogy kár egy ilyen rendezvényt szervezni, úgysem lesznek, úgyis hiába – mondta az először színpadra lépő Pusztai Erzsébet, a MoMa alelnöke, de mindjárt hozzá is tette, hogy ha kevesen is vannak, mégis el kell kezdeni. – Itt vagyunk, mert ami most készül, az nem a jobb- és nem a baloldal ügye, az nem kormány és ellenzék vitája, hanem az ország és minden egyes polgárának ügye. Azé is, aki még nem tudja, mi készül, és azoké is, akik még elhiszik a kormány hazugságait. Ha húszan lennénk, akkor is itt lennénk – saját magunk és mások szabadságáért, méltóságáért, azért, hogy fölemelt fejjel járhassunk, mert megalázott és megfélemlített emberekből nem lesz más, csak lehajtott fejű jobbágy!”

Pusztai után Magyar György ügyvéd arról beszélt, hogy „ami most készül, azt úgy hívják, felhatalmazási törvény, és ez azt jelenti, hogy a kormány bármikor feljogosíthatja magát arra, hogy a jogainkat korlátozza”. Magyar figyelmeztetett, hogy ha Orbánék az alaptörvény-módosítást keresztül tudják vinni, például úgy, hogy vásárolnak két darab szavazatot, akkor megvan a parlamenti többségük arra, hogy felfüggesszék az emberek alapjogait. „Ne hagyjuk ezt, állampolgárok vagyunk és nem barmok!” – mondta.

Glázer Attila

Glázer Attila

Fotó: Legát Tibor

Tulajdonképpen ugyanez volt Glázer Attila fotóművész és Katona Andrea, a KARD Egyesület alelnöke, az Országos Széchényi Könyvtár volt főigazgatójának üzenete is. „Mi választjuk a képviselőinket, és nem ők választják a választóikat” – mondta Glázer, Katona pedig ezt: „A mai hatalom bízik abban, hogy az eddigi csalódások miatt az emberek egyre passzívabbakká válnak, és a köztük keltett gyűlölet, melyben Orbán nagyon profi, tovább fokozható. A forradalom pedig érdeklődés hiányában elmarad!”

A rendezvényen Bokros Lajos volt az utolsó szónok: „A mi öntudatunk, jövőnk nem lehet a diktátor áldozata. Minden körülmények között küzdeni fogunk a szabadságért!” – mondta. Már csak az a kérdés, kikkel és hogyan.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.