„Ha húszan lennénk, akkor is itt lennénk”

  • L.T.
  • 2016. január 24.

Belpol

A Bokros Lajos vezette Modern Magyarországért Mozgalom (MoMa) Kossuth téri tüntetésén jártunk.

„Novák Előd (Jobbik) nyilvánosságra hozta azt a 30 évig nem nyilvános dokumentumot, amely alapján bekerülne az alkotmányba a »terrorveszély« intézménye. Novák Előd szerint abszurd módon titkosítják ezt az alaptörvény-módosító javaslatot is, háttéranyagot sem kaptak hozzá, nem lehet tudni, hogy mit ért az előterjesztő terrorveszélyen, »amire hivatkozva (bemondásra) a kormány szinte bármit megtehetne, kontroll nélkül«” – írtuk szerdai híreinkben, és már akkor meglepve tapasztaltuk, hogy a baloldali, parlamenti ellenzéknek nincs hozzáfűznivalója ehhez, és csupán egy kívülálló, Bokros Lajos buzdít cselekvésre.

Bokros Lajos

Bokros Lajos

Fotó: Legát Tibor

Akkor még azt gondolhattuk, hogy a nagy kussolást a Jobbikkal szembeni undor indokolja, mert milyen az már, hogy hirtelen Novák Előd lesz a demokrácia felkent bajnoka, mert erre mit lehet mondani? Csakhogy a következő napok azt bizonyították, hogy sok mindent lehetett volna… Különösen azután, hogy kiderült, a Jobbik természetesen nem a demokráciát félti, csupán seftelni akar Orbánékkal, és „hajlandó újratárgyalni a terrorveszéllyel összefüggő kormányoldali alaptörvény-módosítási kezdeményezést abban az esetben, ha a Fidesz valóban kompromisszumra törekszik Magyarország biztonsága érdekében”.

„A kormány egyetlen mozdulattal, parlamenti hozzájárulás nélkül egyszerűen lekapcsolhatja az egész internetet. Nincs e-mail, nincs Facebook, nincs semmi. Többek között ez vár rátok, ha az Országgyűlés megszavazza az »alaptörvény« legújabb módosítását. Betilthatják a postát, a telefonotokat nem csak ellenőrizhetik, de ki is kapcsolhatják. Elhallgathatnak a tévék, a rádiók, a nyomtatott és internetes sajtó, vagy ha nem, akkor csak kormányközleményeket közöl! Behatolhatnak az otthonaitokba, átkutathatják, és már egy egyszerű »gyanú« alapján letartóztathatnak! És ki nem »gyanús«? Nincs utazás, a határok zárva. Se ki, se be. Azt mondjátok, túlzás? Nem az. Vagy ennyire bíztok a kormányban, azaz Orbánban?” – írta Bokros a tüntetés meghívójában, és azt kérte, hogy tüntetésükhöz minden demokratikus párt csatlakozzék – hiszen a dokumentum, amit Novák nyilvánosságra hozott, még  az Orbán-rendszer disznóságaihoz mérten is arcpirító. A ún. baloldali parlamenti ellenzék mégis úgy viselkedett, mint egy sértődött kamasz, aki kiakadt azon, hogy miért nem a főszerepre kérik fel. Noha többségük a legutolsó pillanatban csatlakozott a tüntetéshez (a részletekről itt olvashatnak), egyértelmű volt, hogy mozgósítani nem fognak, s az egészet inkább muszájból támogatják.

Ha ehhez még hozzátesszük a hideget, illetve azt a tegnap óta terjedő pletykát, hogy „elmarad az egész”, igen meglepő, hogy még így is pár százan összegyűltek a Kossuth téren. Ahhoz képest persze döbbenetesen kevés ez a szám, hogy mi ellen tüntettek…

false

 

Fotó: Legát Tibor

„Sokan mondták, hogy kár egy ilyen rendezvényt szervezni, úgysem lesznek, úgyis hiába – mondta az először színpadra lépő Pusztai Erzsébet, a MoMa alelnöke, de mindjárt hozzá is tette, hogy ha kevesen is vannak, mégis el kell kezdeni. – Itt vagyunk, mert ami most készül, az nem a jobb- és nem a baloldal ügye, az nem kormány és ellenzék vitája, hanem az ország és minden egyes polgárának ügye. Azé is, aki még nem tudja, mi készül, és azoké is, akik még elhiszik a kormány hazugságait. Ha húszan lennénk, akkor is itt lennénk – saját magunk és mások szabadságáért, méltóságáért, azért, hogy fölemelt fejjel járhassunk, mert megalázott és megfélemlített emberekből nem lesz más, csak lehajtott fejű jobbágy!”

Pusztai után Magyar György ügyvéd arról beszélt, hogy „ami most készül, azt úgy hívják, felhatalmazási törvény, és ez azt jelenti, hogy a kormány bármikor feljogosíthatja magát arra, hogy a jogainkat korlátozza”. Magyar figyelmeztetett, hogy ha Orbánék az alaptörvény-módosítást keresztül tudják vinni, például úgy, hogy vásárolnak két darab szavazatot, akkor megvan a parlamenti többségük arra, hogy felfüggesszék az emberek alapjogait. „Ne hagyjuk ezt, állampolgárok vagyunk és nem barmok!” – mondta.

Glázer Attila

Glázer Attila

Fotó: Legát Tibor

Tulajdonképpen ugyanez volt Glázer Attila fotóművész és Katona Andrea, a KARD Egyesület alelnöke, az Országos Széchényi Könyvtár volt főigazgatójának üzenete is. „Mi választjuk a képviselőinket, és nem ők választják a választóikat” – mondta Glázer, Katona pedig ezt: „A mai hatalom bízik abban, hogy az eddigi csalódások miatt az emberek egyre passzívabbakká válnak, és a köztük keltett gyűlölet, melyben Orbán nagyon profi, tovább fokozható. A forradalom pedig érdeklődés hiányában elmarad!”

A rendezvényen Bokros Lajos volt az utolsó szónok: „A mi öntudatunk, jövőnk nem lehet a diktátor áldozata. Minden körülmények között küzdeni fogunk a szabadságért!” – mondta. Már csak az a kérdés, kikkel és hogyan.

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.