MN: A hatóságok mennyire voltak tudatában, hogy ekkora a baj?
BK: A környezetvédelmi felügyelőség és a katasztrófavédelem a pontos adatok birtokában volt. 2012-ig a telepen kármentesítést végző cég adatokat szolgáltatott a felügyelet részére, negyedévente friss méréseket végeztek, bár ezek nem voltak teljes körűek, talajvizsgálatot például nem végeztek. De arról a 2800 tonna hulladékról, ami akkor ott volt, pontosan tudott a hatóság, hiszen végzésekben, határozatokban folyamatosan büntette a felszámolás alatt lévő céget. A katasztrófavédelem úgy nyilatkozott, hogy a jogszabályi kötelezettségeik csupán működő cégekre vonatkoznak, ezért csak a területen működő kisebb cégeket ellenőrizték, vagyis figyelmen kívül hagyták, hogy 100 méterre onnét 2800 tonnányi mérgező anyag szó szerint rohadó tárolókban van. Az egyik lakossági fórumon feltettem a környezetvédelmi hatóság képviselőinek azt a kérdést, hogy „könyörgöm, ha én mondjuk, atomhulladékot tárolok a kertemben, akkor se tudnak semmit csinálni?”. Kijelentették, hogy nem, „egyet tudunk, bírságolunk”. De többek között a Miniszterelnökségnek is dolga lett volna ezzel foglalkozni, mert e szerv felügyelte a telep uniós pályázatának pénzeit. Az a legmegdöbbentőbb, hogy mindenki tisztában volt a helyzettel – kivéve a lakosságot –, mégsem történt semmi 2004 óta. Ezek a hivatalok tíz éve leveleznek egymással, hogy „ez nem az én hatásköröm”, de „az enyém se”; „ez egészségkárosító”, „jó, de én mit csináljak”, „én csak ezt tudom csinálni”, és így tovább.
| ||
MN: Mit tapasztalt a telepen?
BK: Volt olyan hordó, aminek szétrepedt az alja, erre betették egy műanyag kádba, de már a kád is szétrohadt alatta. A felismerhető jelzések alapján is látható volt, hogy nagyon veszélyes anyagok voltak benne. Nem voltak a hordók lefedve, szétdurrant, kilyukadt, folyt minden. Vagy fa raklapokra tették rá őket, de ahogy azok is elrohadtak, betört a közepük, megborultak a hordók, és úgy folytak ki. Két hivatalos veszélyeshulladék-tárolója van egyébként a telepnek, amik annyiban különböznek, hogy vastagabb a betonaljzat, meg van valamilyen összefolyó alatta, és be van kerítve. Csakhogy ez a sokrétegű beton is felrepedezett, ugyanúgy folytak, szivárogtak a hordók. De ezekben a tárolókban nem volt olyan sok belőlük, a nagy részük szanaszét volt a telepen.
MN: Védőruha nélkül mentek be a telepre?
BK: Igen. Bár gondoltunk arra, hogy viszünk magunkkal legalább egy maszkot, de a felszámoló megnyugtatott, hogy mehetünk nyugodtan, nem lesz semmi baj. Most, hogy figyelemmel kísértem a hulladék átcsomagolását, meg az első hordók elszállítását, láttam, hogy komoly védőfelszerelésben, légzőmaszkokban dolgoztak a szakemberek, és az bizony kellett is. Mi is kicsit megijedtünk akkor, ráadásul szeles idő volt, ami a legrosszabb, mert száll az üledék, a porban a talaj felső rétegében lévő DDT, ami a legjellemzőbb a telepen. Viszi a szél, az emberek meg simán belélegzik.
