Beolvadás
A tábornok egyébként - egyetlen főtisztként - nem törődött bele nyugdíjaztatásának körülményeibe, s panaszával - mint azt a birtokunkban lévő levélben írja - "a hagyományosan elfogadható eljárással" a köztársasági elnökhöz mint a honvédség főparancsnokához fordult.
A sajtóban nagy port felvert tábornokmenesztésekkel párhuzamosan a nyár végi punnyadás után a haderőreform eseményei felgyorsulni látszanak. Ebben minden bizonnyal jelentős szerepe van a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Honvéd Vezérkar integrációja ügyében létrejött hatpárti megegyezésnek.
"Úgy tűnik, a fontosabb sarokpontok határideje tartható" - mondta Póda Jenő, a miniszterelnök tanácsadója, aki szerint "nagyon sok munkával" sikerült létrehozni a korábban elképzelhetetlen konszenzust az integráció kérdésében. Az ügy sikeréhez hozzájárult Wachsler Tamásnak, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkárának az eltávolítása is, aki az összeolvadást - a kormányfő által is megvétózott módon - a vezérkari főnöknek a közigazgatási államtitkár alá való besorolásával gondolta megoldani.
Póda Jenő szerint az "összeolvadt" minisztériumban a vezérkari főnök és a közigazgatási államtitkár egymás mellé rendelve, egyformán államtitkári rangban működik, jól elhatárolható feladatkörökkel. A politikai felelősség természetesen a miniszteré. Az összeolvadással a mostani ezres összlétszámot hatszázra szeretnék levinni.
"Waschler azt nem értette meg, hogy nem begyűrni kell maga alá a vezérkart, hanem egy szintre hozni" - mondja a kormányhoz közel álló, neve elhallgatását kérő informátorunk. Szerinte nemcsak szakmai érvek szólnak az integráció mellett (átláthatóság, a személyi és felelősségi viszonyok elkülönülése), de így megoldódik az 1990-ben a HM és a vezérkar szétválasztásával létrejött azon probléma is, hogy a politika nem lát bele a hadsereg ügyeibe; holott az elmúlt tíz év "katonai ügyeiért" is - a Lupis-botrány vagy a honvédségi olajügyek - az adott kormányok, a politika felelt. "A két szervezet szétválasztása a Németh-kormány utolsó bűncselekménye volt" - véli kormány közeli informátorunk. Kivonták a civil kontroll alól a hadsereget, azzal a ki nem mondott indokkal, hogy így "birtokon belül maradhatnak". Az integráció persze nem azt jelenti, hogy a civilek fogják irányítani a hadsereget; de a "belső üzletek" megszűnésével, a honvédségi beszerzés és eladás államon keresztüli (ÁPV Rt., beszerzési hivatal) szervezésével, a katonák kifejezetten szakmai karrierje és az alakulatok priorizálásával a "politika" kordában akarja és tudja majd tartani a folyamatokat.
"Úgy sikerült tető alá hozni a megegyezést, hogy a többiek elfogadták a mi koncepciónkat" - véli Juhász Ferenc, a honvédelmi bizottság MSZP-s alelnöke. Juhász szerint az egyelőre csupán normaszövegként létező egyezséget ki kell dolgozni, s kellenek még végrehajtási utasítások; ám ha ebből megfelelő határozat sül ki, akkor az MSZP támogatja, hogy jövő év elején a kétharmados törvénymódosítások soron kívül a parlament elé kerüljenek - és ha mindez teljesül, akkor meg is szavazzák.
A hatpárti konszenzus ellenére az MSZP továbbra sem lát kiegyezést a teljes haderőreform ügyében. "A jogi szabályozásban egyetértésre kell törekedni, ennek ellenére nem lehet konszenzus a teljes haderőreformban, hiszen a konkrét végrehajtásban rengeteg a hiba" - véli a szocialista alelnök, aki szerint a reformról a honvédelmi bizottság nem kap elég információt. "A bizottság nem érzékeli a konkrétumokat, csak akkor, ha nagyobb durranások vannak."
Eljárás
"A közszolgálatot vállaló ember sok mindenre rá van kényszerülve. Aki szép csendben elmegy, az kaphat kompenzációt, de ez nem jelenti azt, hogy velük szemben nem történt jogsértés" - mondja Szekeres tábornok, aki december 1-jétől hat hónapos felmentési idejét tölti.
Szerinte ügye jól illusztrálja számos tiszt és tábornok sorsát, a hadseregben zajló ellentmondásos folyamatokat. Ahogy levelében írja: a honvédség jövőjére hosszú távon is kiható következményekkel jár, ha tábornokokat, főtiszteket nyilvánosan megalázva, méltatlan módon távolítanak el a hadseregből. "Mivel a szolgálati törvény indoklás nélküli elbocsátásukat nem teszi lehetővé, meg kell bélyegezni, nyilvánosan megfélemlíteni őket, nehogy tiltakozhassanak."
A tábornok szerint az elmúlt néhány hónap története egy kétéves folyamat végkifejlete volt. A rendszerváltozás utáni, Raffay Ernő vezette - elsősorban a "politikai" munkásokat és a pártfunkciókban lévőket átvizsgáló - intenzív átvilágításba is bele eső, akkor HM-főosztályvezetőként dolgozó tábornokot nem küldték el a hadseregből, ám az 1998-as kormányváltás után minden újrakezdődött. "Elfogyott körülöttem a levegő" - állítja. Humánfőcsoportfőnök-helyettesként megszüntették beosztását, ezután a Hadtörténeti Intézet főigazgató-helyettesi posztját kapta, majd a politikaitiszt-lista ügyének kirobbanásakor újból megszüntették beosztását. Az első személyi elbeszélgetésen még új feladatkört ígérnek neki, "a honvédelmi miniszter azonban egy újabb beszélgetésen közölte velem, hogy politikai döntés született, s megváltoztak a szolgálati viszonyom folytatásával kapcsolatban korábban kialakított vélemények".
Az ügyben az MSZP nem tiltakozott túlzottan, de azért szóvá tették, hogy a miniszterelnök politika-függővé alakítja a rendszert, mivel elnöki hatáskört vont el (a tábornokok kinevezése és felmentése a honvédelmi miniszter javaslatára a köztársasági elnök jogköre), ráadásul bizonytalanságban tartja a vezetést. Juhász szerint azonban az elfogadható, hogy Orbán Viktor szeretne belelátni a haderőreformba. "Ha már a bizottság nem tudja, mi folyik, akkor legalább a miniszterelnök kontrollálja a folyamatot" - mondta a Narancsnak.
"Magyarországon a kormányért a miniszterelnök viseli a felelősséget, így úgy gondolom, hogy a hatáskörét is ehhez a felelősséghez kell igazítani" - véli Póda Jenő, aki szerint Orbán Viktor végig aktívan követi a haderőreformot, így természetes, hogy ebben a kérdésben is volt véleménye. Póda egyébként úgy gondolja: nem a politikailag kompromittálódott tábornoki kar megnyesegetéséről vagy rangokról volt szó, hanem egyszerűen beosztásokról.
"Ha politikai tisztogatásról szólt volna a dolog, akkor nem maradt volna a hadseregben néhány tábornok" - állítja kormány közeli forrásunk, aki szerint a haderőreform a hadsereg szociológiai, minőségi átalakításáról is szól. Ha a reform során jövőre a törvényben foglalt követelményrendszer érvényesül, akkor lesz csak igazi csillaghullás - mutatott rá informátorunk a "politikai eltökéltségre".
Szekeres tábornok azonban nemcsak a katonákkal szembeni politikai magatartást kritizálta, hanem konkrét törvénysértést is emlegetett: szerinte munka- és szolgálati jogot sértett az eljárás, amikor a személyes elbeszélgetésen nem engedélyezték a Honvédszakszervezet képviselőjének részvételét. "A képviselőnk odament Szekeres tábornok elbeszélgetésére, de nem engedték be" - erősítette meg a Narancsnak Farkas László őrnagy, a Honvédszakszervezet elnöke, aki szerint ezzel áthágták a szolgálati törvény érdekképviseleti részét.
A tábornok egyelőre nem kapott választ október 29-én kelt levelére, de - ahogy mondja - mindenféleképpen megvárja a köztársasági elnök válaszát, mielőtt arról dönt, hogy munkaügyi bírósághoz fordul-e. "Nem bocsánatkérést szeretnék, de úgy gondolom, hogy a haderő-átalakítással kapcsolatos célokat elegánsan és a jogszabályokat betartva is meg lehet valósítani."
Kivonulás
A haderő-átalakítással kapcsolatban a leépítések kapcsán komoly gondot jelent, hogy bár a szolgálati törvény biztosítja az objektív minősítési rendszert, az 1996-os törvény osztályozási mechanizmusa nem működik - állítja a Honvédszakszervezet elnöke. Farkas László szerint voltak bár kezdeményezések, de azokat mégsem dolgozták ki. Így az egyébként nem létező objektív mérce mellé bejöhet a szubjektív megítélés is - állítja.
Ugyanezt állítja Szekeres tábornok is: a szolgálati törvény alapján minősíteni kellene, ám ez nincs így. Pedig a törvény (1996. évi XLII. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló tv.) pontosan szabályozza, hogy milyen szakmai, fizikai és egyéb okok teljesülése esetén alkalmatlan a hivatásos katona. "Természetesen a haderőreformmal kapcsolatos személyi döntéseket, a racionalizálást meg lehet érteni, de ezt törvények szabályozzák. A szolgálati helyek számát lehet csökkenteni, a tábornokok számát is lehet csökkenteni, a beosztásokat is, de az embereket nem lehet. Az embereket minősíteni kell, és a szolgálati törvény pontosan leírja a minősítési rendszert - állítja a tábornok.
Bár az elfogadott haderőreform második, középtávra szóló szakaszában (2006-ig) a hadsereg állományának körülményeit rendezné a kormány (lakásépítés, bérstruktúra, fegyverzetkorszerűsítés), a személyi döntések másik legsúlyosabb kritikája, hogy a kormány leépítési szándékára válaszként ellenőrizhetetlen kiáramlás indult meg: a katonai elit évek óta vonul ki a hadseregből, és pontosan azok mennek el, akiket (piacképes tudásuk miatt) bent kellene tartani - miközben az állam milliárdokat költ a kiképzésükre.
A kritikákkal a szakszervezet is egyetért: nincs "bent tartó" elem. Aki el akar menni, az most úgy teheti meg, ahogyan arra korábban nem volt lehetősége: a munkaadója küldi el, semmiféle hátrányban nem részesül, a leszereléshez még hozzá is segítik - állítja a Honvédszakszervezet elnöke.
A szerződéses katonák esetében a legrosszabb a helyzet: a mostani közel negyvenezres létszámot hétezerre kellene feltölteni, eddig viszont 42 000-en fordultak meg a rendszerben, ami rendkívüli pazarlás. A statisztika szerint a szerződéses katona a legrosszabb típusú munkavállaló: átlagosan hat hónapot szolgál, rossz az iskolai végzettségi összetétele, rosszabb a szolgálathoz való viszonya, motiválatlan.
Nem mi válogatjuk ki az embereket, az emberek válogatnak - mondja az egykori humánfőcsoportfőnök-helyettes. "Nincs pozitív szelekció, ha egy katona jobb ajánlatot kap, elmegy."
Szekeres tábornok szerint hadseregünknek évtizedek óta ez a legnagyobb csapdája: a létszám nagyjából darabra pontosan abszolválható bármilyen helyzetben. Az illetékes honvédelmi vezetés így mindig ki tudja jelenteni: a hadsereg működőképessége biztosított, darabra megvagyunk - állítja a tábornok. Szerinte június 30-án a miniszterelnöknek ugyanezt fogják jelenteni; a minőséget viszont továbbra sem ellenőrzik majd.
Ökrös Csaba
