A Fidesz közeli cégek és a hatóságok: Farkasvakság

szerző
Somos András
publikálva
2000/51. (12. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Máig nem tudni biztosat arról, hogy kik éltek vissza két külföldi polgár okirataival az egykoron a Fidesz politikusai, tisztségviselői vagy ezek háttéremberei és családtagjaik által alapított, majd Schlecht Csaba által értékesített cégek eltüntetésekor. A Legfőbb Ügyészség márciusig meghosszabbította a nyomozást a Kaya Ibrahim - vagy a nevét felhasználó személy - által 1994. július 14-én lebonyolított cégvásárlás ügyében (hogy pontosan mennyi cégről van szó, azt sem lehet tudni: említenek 13, 14, 15 társaságot is). Polt Péter legfőbb ügyész információnk szerint lapunk megjelenésének napján küldi meg válaszát Dornbach Alajos (SZDSZ) országgyűlési képviselőnek. Dornbach a Kaya-ügyek mellett az ál-Josip Tot által 1997 szeptemberében megvett két másik Fidesz közeli fantomcég által hátrahagyott köz- és magántartozások alapján tudakolja, hogy a nyomozó szervek két év óta miért csak a két külföldi személy iránt érdeklődnek.

Máig nem tudni biztosat arról, hogy kik éltek vissza két külföldi polgár okirataival az egykoron a Fidesz politikusai, tisztségviselői vagy ezek háttéremberei és családtagjaik által alapított, majd Schlecht Csaba által értékesített cégek eltüntetésekor. A Legfőbb Ügyészség márciusig meghosszabbította a nyomozást a Kaya Ibrahim - vagy a nevét felhasználó személy - által 1994. július 14-én lebonyolított cégvásárlás ügyében (hogy pontosan mennyi cégről van szó, azt sem lehet tudni: említenek 13, 14, 15 társaságot is). Polt Péter legfőbb ügyész információnk szerint lapunk megjelenésének napján küldi meg válaszát Dornbach Alajos (SZDSZ) országgyűlési képviselőnek. Dornbach a Kaya-ügyek mellett az ál-Josip Tot által 1997 szeptemberében megvett két másik Fidesz közeli fantomcég által hátrahagyott köz- és magántartozások alapján tudakolja, hogy a nyomozó szervek két év óta miért csak a két külföldi személy iránt érdeklődnek.

Érdeklődés

A szabaddemokrata politikus november 28-án egy éven belül már másodszor próbálta megtudni, mit tesz a belügyminiszter annak érdekében, hogy megnyugtató választ kapjunk Kaya Ibrahim és Josip Tot ügyében. A parlamentben feltett újabb kérdésére - adócsalás miatt miért nem folyik nyomozás, mikor pedig az eladott cégeknek jelentős köztartozásaik és visszafizetetlen hiteleik voltak - Kontrát Károly államtitkár nem válaszolt ugyan, ám elmondta: a rendőrség öt nappal korábban megszüntette a Josip Tot-ügyben az egyébként ismeretlen tettes ellen folyó nyomozást. Tot nevével ugyanis nyilvánvalóan visszaéltek. Az írásszakértő ugyanakkor nem tudta egyértelműen kizárni, hogy a magát Kaya Ibrahimként igazoló személy, aki az államtitkár szerint 13 társaságban szerzett tulajdon- és irányítási jogot, nem lehetett maga Kaya. Kontrát kijelentette: a cégek nem elérhetők, nem működnek, adósságaik behajthatatlanok. A hatóság mindent elkövet a tényállás felderítésére, ami egyébként fokozott ügyészi felügyelet mellett történik.

Egy hét múlva Dornbach Alajos újra próbálkozott - Kontrát Károly lényegében megismételte korábbi, fentebb ismertetett tájékoztatását.

Dornbach december 4-én levelet írt a legfőbb ügyésznek: azt kérdezte, Polt hatályon kívül kívánja-e helyezni a rendőrség eljárást megszüntető határozatát, valamint kíván-e elrendelni nyomozást adó- és társadalombiztosítási csalás gyanúja miatt? A képviselő azt is tudni szeretné, hogy megvannak-e az ügyészségen a cégek adásvételi szerződései, cégbírósági, adóhatósági és társadalombiztosítási iratai; vizsgálták-e a cégek gazdálkodását az adásvételt megelőző időszak tekintetében, és az eladáskori helyzethez képest reálisak voltak-e a szerződési feltételek? Végül: el kívánja-e rendelni Polt Péter a Schlecht és Kaya között létrejött szerződések alapján a nyomozást adó- és tb-csalás gyanúja miatt?

Jogi esetek

Az általunk megkérdezett, különböző szakterületeken dolgozó jogászok véleménye eltér abban, hogy a "Fidesz közeli cégek" ügykomplexuma milyen bűncselekményfajtákat tartalmaz.

Ami biztosnak látszik, az az okirat-hamisítás; ha hamis vagy más nevére szóló valódi útlevelet, személyit használtak a cégvásárláshoz, az közokirat-hamisítás. Ha az eladó nem szolgáltatott megfelelő adatot a vevőnek, és úgy szerződött, az magánokirat-hamisítás. Ha valaki más nevén írta alá a szerződést, az magánokiratot hamisított. Aki olyan közokiratot, amely nem a sajátja, mástól az érintett beleegyezése nélkül megszerzett, elkövette az okirattal való visszaélés vétségét.

Ha az adó- vagy tb-tartozás megállapításának meghiúsítása vagy a tartozás behajthatatlanná tétele végett történtek a cégeladások, akkor adó- és tb-csalásról van szó. Az is csalás, ha egy cég jogosulatlanul igényelt vissza áfát, s az állam fizetett; ilyenkor a cégeladás valószínűsíthető oka az, hogy az adóhatóság jogalap nélküli gazdagodás, tartozatlan fizetés címén ne követelhesse vissza a pénzt. (Megjegyzendő, hogy az adó- és tb-csalás új tényállási elemként 2000. március 1-jétől hatályos; a konkrét ügyben ez még nem alkalmazható, a csalás tényállása viszont igen.)

Csődbűntett jöhet szóba akkor, ha valaki - miután cége fizetésképtelenné vált - színlelt ügyletet köt, és ezzel hitelezőit károsítja. Ha a cégtulajdonosok nem kérték a felszámolást, az is büntethető (a bejelentést a csődtörvény bizonyos esetekben kötelezővé teszi a vezető tisztségviselőknek).

És mi van akkor, ha valaki felkeres egy ügyvédet azzal, hogy gyorsan és egyszerre szeretne eladni sok céget?

A hatályos törvények szerint bűncselekményt ügyvédeknek sem szabad elkövetniük. Ha a felkeresett ügyvéd tudatában van annak, hogy egy ilyen szerződéssel csalást követnek el, és ő ebben közreműködik, akkor bűnsegéd a csalásban. Az ügyvédnek nincs mentessége: azt kell eldönteniük a nyomozóknak, hogy a szerződésnek látszó okirat a csalás eszköze volt-e, avagy sem.

Lehet, hogy az ügyvéd mindezt azért nem ismerte fel, mert megtévesztették: ilyenkor tovább kell vizsgálni, terheli-e gondatlanság emiatt. Ha gondatlanul járt el, nem lehet a csalásnak részese, viszont az ügyvédi etikai vétség lehetősége ekkor sem zárható ki.

Bárándy Péter ügyvéd szerint az ügyvédnek kötelező utánanéznie, hogy az eladni kívánt társaságoknak vannak-e köz-, illetve magántartozásaik. Ha igen, és mégis sor kerül az adásvételre, akkor élni kell a gyanúperrel, hogy az elvileg a hitelességet megtestesítő ügyvéddel nincs minden rendben. Ha tönkrement cégeket külföldi személy vásárol meg, az még gyanúsabbá teszi az ügyletet, ugyanis a gazdasági társaságoknak a hatóságok szeme előli eltüntetésére ez a legbeváltabb módszer.

Más forrásainktól eltérően, akik szerint ezekben az ügyekben az ügyvédek és közjegyzők felelősségre vonása nehezen képzelhető el, mert nekik csak a bemutatott okiratok valódiságáról kell meggyőződniük, s ennek elmulasztását a bizonyítási nehézségek miatt nehéz igazolni, Bárándy úgy látja: ha igaz az, hogy Josip Tot valójában három személy (a horvát férfi nevét az írásszakértő szerint három különböző ember írta alá), és az is megáll, hogy ugyanazon a napon köttetett a három ügylet, és azokat ugyanazon ügyvéd hitelesítette, akkor utóbbinak van miért nyugtalankodnia.

Iskolapélda

A hatóságok magatartását a Kaya- és Tot-ügyekben krimináltaktikai megfontolások vezérlik: először az eszközcselekmény után nyomoznak (persze most tekintsünk el a nyomozás időtartama és a nyomozati eredmények közötti fordított arányosságtól). Könnyebb a gyanúsítotti kört behatárolni, ha a szakértő megállapítja, hogy kitől származik a cégvásárlás szerződésén az aláírás.

A nyomozóknak fel kellene tenniük a kérdést - ha már gyanúsítottjuk nincs, hát legalább maguknak: mi lehet a racionális oka annak, hogy jelentős passzív vagyonnal rendelkező cégeket vett meg valaki. (Azon motívumot nem számítva, hogy ezért esetleg jól megfizették.) Ha nincs elfogadható magyarázat, akkor az okirat-hamisítás valami más célhoz vezető eszköz csupán. Ennek leszögezése után már el lehet jutni a célcselekmény felderítéséhez.

A konkrét ügyben viszont érthetetlen: miután a nyomozó szervek megbizonyosodtak arról, hogy Josip Tot nem lehetett a cégvásárló, megszüntették az eljárást. (Ezen az sem változtat, hogy pár nappal az eset után a rendőrség bejelentette: amennyiben más bűnelkövető kerül a képbe, ellene újra megindítják a nyomozást. Mert ugyan kit hozna be a rendőrség vagy az ügyészség a képbe? Az Érinthetetlent? Nevetséges. - A szerk.)

A rendőrség a Klauzál téren sokáig nem találta meg a cégeket eladó Schlecht Csabát. Amikor "előkerült", Schlecht azt mondta, nem emlékszik arra a napra, mikor Kaya Ibrahimnak eladott 14 vagy 15 céget. Evidens kérdés: a nyomozók miért elégedtek meg azzal, hogy tanúként hallgatják meg, miért nem minősült egy ilyen vallomás után legalább "gyanús" tanúnak? (Ha már gyanúsított az istennek se bír lenni.)

Schlechtet (vagy felkészítőjét) számos forrásunk ügyesnek nevezte: nem adott elő ugyanis olyan tényállást, ami megcáfolható. A tanú eljárásjogi értelemben abban különbözik a gyanúsítottól, hogy következmények nélkül válaszolhatja egy kényes kérdésre: nem emlékszem.

Dornbach Alajos levelére a legfőbb ügyész december 20-ra ígért választ. A Narancs érdeklődésére pénteken a Legfőbb Ügyészségen azt válaszolták: nem értelmezhető az a kérdésünk, hogy kiterjesztik-e a nyomozást más bűncselekményekre, hiszen a rendőrség már vizsgálta, hogy elkövettek-e más bűncselekményeket. Közbevetésünkre, hogy Dézsi Mihály ORFK-szóvivő szerint a rendőrök nem találtak az okirat-hamisítás mellett más bűncselekmény gyanújára okot adó körülményt, az ügy legfőbb ügyészségi előadója azt mondta: a rendőrség az indítóok vizsgálatáig jutott.

A tét

De: a jelenlegi legfőbb ügyészségi vezetők csak 2000 májusában léptek hivatalba, így azért, hogy két éve semmi fejlemény a Fidesz közeli cégek ügyében, csak részben felelősek. 1999 júniusában az SZDSZ hivatalosan is a nyomozó szervek (rendőrség, adóhatóság, ügyészség) tudomására hozta, hogy szerinte mely bűncselekmények gyanúja merül fel. És a büntetőeljárási törvény ilyen esetben egyértelmű: a nyomozás a hatóság tagjának hivatali minőségében tudomására jutott adatok alapján vagy feljelentésre indul meg. Az 1998. augusztusi első híradások után elvárható lett volna az is, hogy az adóhatóság megkísérelje a cégek jelentős köztartozásainak behajtását, s hogy ha Simicska Lajos akkori APEH-elnök ezt másképp gondolja (mint ahogyan másképp gondolta), akkor az ügyészség közbelépjen.

Ma az ügyészségi nyomozásfelügyelet szakmai hitele múlik azon, hogy kiterjesztik-e a nyomozó hatóságok vizsgálatait más elkövetési magatartásokra is. Például arra a nem elhanyagolható, 110 milliós (eredetileg 190 millió forintos) postabanki hitelre, amit az A-Reklám Kft. vett fel. A cég meg sem kezdte a törlesztést, pedig a Postabank remek hitelező volt: 60 millió értékben "plakátokat rendelt" a cégtől, majd a kamatokat is elengedte. A teljes összeg a Népszabadság akkori és azóta sem cáfolt beszámolója szerint 1997. augusztus 31-én vált esedékessé, Schlecht Csaba pedig tárgyév szeptember 17-én adta el a céget Josip Tot útlevelének. 1999 júniusában a követelés a Postabank kétes kintlevőségeit kezelő Reorg Apport Rt.-hez került. A törlesztés meghiúsítása hitelsértés gyanújára utal: kivéve persze, ha Tot útlevele úgy gondolta: vesszen, aminek vesznie kell, neki kell az A-Reklám. A Kaya Ibrahimnak eladott Centum Kft.-nek a Magyar Fejlesztési Bank felé állt fenn milliós hiteltartozása, továbbá 53 millió forinttal lógott a tb-nek, 28 millióval pedig az adóhatóságnak.

Ha az adócsalással kapcsolatos legújabb bírósági gyakorlatot nézzük (és a Fidesz közeli cégek ügye optimális hatósági fellépés esetén körülbelül mára juthatott volna el valamely bíróságon tárgyalási szakba), a fővárosban tavaly az összesen hét adócsalási ügyben két felmentés született. Tavaly az első félévben egy 648 ezer forintos áfacsalás elítéltje öthavi, egy 1 millió 645 ezer forint kárral járó eset elítéltje két évre felfüggesztett 8 havi börtönbüntetést kapott. Idén az első fél évben egy 5 millió 837 ezres kárral járó bűncselekmény másfél év felfüggesztett börtönbüntetést kóstált. A második esetben egy ismeretlen értékre elkövetett adócsalás elkövetője 1 év 10 hó felfüggesztettet kapott. Az idei összesen három fővárosi adócsalásos ügy közül egy ért véget felmentéssel. A Fidesz közeli cégek köztartozásának nagyságrendjéhez hasonlatos károkozással (amely szerény számítások szerint is egymilliárd forint körüli) járó adócsalás az elmúlt két évben nem akadt a Fővárosi Bíróság illetékességi területén.

Módszertan

A kilencvenes évek elején a cégek nyom nélküli eltüntetésének (fantomizálásának) tipikus elkövetési magatartásaként jelentkezett az, ami megfelel a csalás/adócsalás bűncselekmények büntető törvénykönyvbeli tényállásának. Tb-járulék meg nem fizetése, adóeltitkolás, adó megfizetésének lehetetlenné tétele, jogosulatlan áfa-visszaigénylés, hitelsértés - olyan magatartások, amelyek minősítésével a jogalkalmazóknak egyébként sok gondjuk nem akadt, mégis az új cégnyilvántartási rendszer megszilárdulásáig e cselekmények remek lehetőséget nyújtottak az ily módon meggazdagodni vágyók számára. E cégek bevételeiket, vagyonukat áthelyezték egy másik cégbe, majd a tulajdonos színlelt szerződéssel eladta azonosíthatatlan vevőnek a ramaty állapotú társaságot, mentesülve ezzel a fizetési kötelezettség alól. Az új "tulajdonos" mondjuk ismeretlen székhelyet jelentett be a cégbíróságon, adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesítette, ezért a cégbíróság szemszögéből nem működő céggé vált, és idővel törölték a nyilvántartásból. Ennyi: nyilvánvalóan egyszerűbb, mint eltalálni öt számot a lottón.

A konkrét ügyben a cégalapítók körébe a legnagyobb kormánypárt egykori és jelenlegi tisztségviselőinek közvetlen hozzátartozói és volt pártfunkcionáriusok tartoznak. Például az A-Reklám Kft.-t Simicska Lajos felesége, Gansperger Gyula felesége, Kövér Szilárd felesége és a mahires Győri Tibor sógora alapította. Ügyvezetője Tóth Béla, a Fidesz által nemrég megtagadott egykori kampánymenedzser volt. A büntetőjog egy személy felelősségének megállapításához a bűnösség bizonyítottságát kívánja meg. Ha egy tulajdonosi körről van szó, akkor minden egyes tag büntetőjogi felelősségét meg kell vizsgálni. Ha az ügyletekről bebizonyosodna, hogy valójában törvénytelen célokat szolgáltak, s kiderülne, hogy az elkövetők tudatosan tették, amit tettek, akkor a felelősségre vonás feltételei adottak lennének.

E folyamatot csak a gyanúsítotti kör megfelelő megválasztása indíthatja el. Bárándy Péter szerint az inkriminált cégek tulajdonosi körének a hasonlósága azt sejteti, hogy a személyek valószínűleg észlelték, mi történik cégeikkel. "A hatóságoknak csak azt kellene feltárniuk, hogy a tulajdonosi változások tudatos károkozó folyamat részei-e, avagy sem. Ha pedig a szándék bűnös, akkor mindegy, hogy a cégek átgörgetésével okoz-e valaki kárt, vagy úgy, hogy mondjuk a városi piacon átveszi valaki a libát, majd azt mondja, fenn hagytam a pénztárcámat, és távozik az áruval egy átjáróházon keresztül."

Somos András

Fantomológia

1989 után a gazdasági környezet változása (munkanélküliség, új törvényi háttér, privatizáció) tömeges cégalakítási hullámot eredményezett. Már az 1989-es törvényerejű rendelet előírta a cégeknek, hogy pénzügyi beszámolót nyújtsanak be, ám a jelentős ügyhátralék miatt - a cégbíróságok a bejegyzésekkel is két-három éves lemaradásban voltak - ennek ellenőrzésére és szankcionálására nem maradt kapacitás. 1997 nyarától, az új cégtörvény hatálybalépése előtt a cégbíróságok folyamatosan ledolgozták ügyhátralékukat, s 1998 júniusára naprakészek lettek. A cégtörvényességi eljárások keretében immár azt is vizsgálták, miként tartják be a társaságok a jogszabályokat. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) döntött a cégnyilvántartások megtisztításáról: azokat a cégeket, amelyek székhelyükön nem voltak elérhetők, nem jelentették be az ügyvezető személyének megváltozását, vagy a beszámolót nem nyújtották be, törölte a bíróság. Ezeket a hivatalok és a piaci szereplők számára nem elérhető cégeket nevezte el a köznyelv fantomcégeknek.

Bánki Horváth Mária, a Fővárosi Cégbíróság elnöke szerint szeptember végétől már listája van a cégbíróságnak arról, mely cégek nem emelték fel az alap-, illetve a törzstőkéjüket (kft.-nél 3 millió forintra, rt.-nél 20 millióra). November 30-án a fővárosban közel 13 000 kft. és rt. még nem tett eleget az emelés törvényi kötelezettségének. Az OIT illetékese lapunknak elmondta: országosan mintegy 30 ezer cég nem emelt tőkét; végelszámolás vagy felszámolás alatt áll mintegy 8000 cég, tehát a mintegy 22 000 cég között nagy számban előfordulhatnak fantomok is. E cégek ellen most is folynak a törvényességi felügyeleti eljárások. Az OIT az idén mintegy 100 millió forintot költött a cégbíróságok megerősítésére, az ügyhátralék megakadályozására, tekintettel a tőkeemelési kötelezettség miatti ügydömpingre.

Az OIT adatai szerint a hivatalból törölt cégek száma tavaly 3983, idén októberig 3707 volt. A tavalyi év csúcstartója Csongrád megye (1171 törölt céggel; a főváros 814-et produkált), az ideinek pedig Budapest (1949). A fantomizálódás tényleges okairól azért nehéz információt nyerni, mert a cégtulajdonosok - értelemszerűen - nem lelhetők fel. Egy legfelsőbb bírósági ügyben előfordult, hogy egy jelentős összegű követelés jogi személy adósa székhelyének címéül egy temetőt adott meg, s erről a bíróság a postai értesítés visszaérkezéséből szerzett tudomást.

Az 1998-as "lomtalanításkor" észlelte a cégbíróság először, hogy számos fantomcég szerepel regiszterében: ez a felszólítások eredménytelen kézbesítéseiből derült ki.

A cégbíróság azonban nem adóhatóság: nem jogosult helyszíni ellenőrzésre, így nincs tudomása arról, hogy bizonyos cégeknek van-e köztartozásuk. Ez csak a pénzügyi beszámoló pénzügyi-számszaki elemzéséből válna egyértelművé, amire hatásköre ugyancsak nincs a cégbíróságnak (e beszámolókat egyébként az A-Reklám nem nyújtotta be, mondta a cégbíróság az SZDSZ megkeresésére). A pénzügyi beszámoló benyújtásának elmulasztásakor a cégbírósági szankció fokozatos: a figyelmeztetéstől a pénzbírságon (50-500 ezer forint) át a cég megszűntnek nyilvánításáig és végelszámoló kirendeléséig terjed. Törvényességi felügyeleti eljárás megindítását az APEH gyakran kéri a cégbíróságtól, hiszen esetenként a helyszíni ellenőrzés eredménytelensége miatt a követelés behajtása érdekében erre szüksége van.

A cégbíróság az iratok alapján dönt egy cég bejegyzéséről. Az igazságügyi tárca Céginformációs Szolgálata jogosult kigyűjteni, hogy X. Y. hány társaságban tölt be vezető tisztséget. Magának a cégbíróságnak - tekintettel a törvényben meghatározott szoros eljárási határidőkre - nincs lehetősége ilyen adatokat kikérni.

szerző
Somos András
publikálva
2000/51. (12. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra