Hadházy Ákos: Akkor nem lesz hiábavaló a borsodi pofon, ha az utolsó pillanatban felébreszt bennünket

  • narancs.hu
  • 2020. október 12.

Belpol

Az elveszített időközi választás után értékelt az ellenzéki politikus.

Hadházy Ákos röviddel a borsodi időközi választás hivatalos eredménye után Facebookon értékelte a kialakult helyzetet. Többek között arról ír, hogy az ellenzéki összefogás továbbra is számos szervezeti problémával küzd, nincs 106 körzetre elég jó jelöltjük, amire ékes bizonyíték Bíró László személye is, akit nemcsak antiszemita megnyilvánulása miatt kritizált, de korrupciógyanús pályázati ügylettel is kapcsolatba hozta. Hadházy elmondása szerint tudomása volt a csalásról, amelyről azonban nyilvánosan nem beszélt, csak a pártelnököt tájékoztatta.

Mint írja: „Ha Bíró nyert volna, nem csak egy rasszista indulatú ember került volna be a parlamentbe, hanem egy olyan ember, aki elég egyértelműen részt vett abban, hogy egy kis csapat valódi fejlesztés helyett magára költött 50 millió forint EU-s támogatás egy jelentős részét. A kormánypropaganda ugyan csak a ki nem fizetett varrónőkről harsogott, de személyesen tájékozódtam az ügyről és emiatt azt ennél jóval súlyosabbnak tartom. A „szociális szövetkezetezés” 2014-2015-ben gyakori fideszes elkövetési mód volt és a vizsgálataim alapján ez a történet is alkalmas lett volna egy Korrupcióinfó illusztrálására. Emiatt én ennek a jelöltnek csak annyit segíthettem, hogy, nem beszéltem róla nyilvánosan, de a pártelnököket tájékoztattam arról, amit megtudtam.”

„Bíró László nem volt jó jelölt, az viszont nem az ő hibája, hogy nem találtak a helyére mást: az ellenzéki pártok nagyon komoly szervezeti problémákkal küzdenek, egyszerűen nincs elegendő jó jelöltjük mind a 106 választókerületbe. Az összefogás egyszerűen semmit sem ér, ha nincs szervezettség, például nincs elég aktivista. Ma Borsodban úgy sem volt 220 ellenzéki delegált a 110 szavazóhelyiségben, hogy pártelnökök és politikai celebek is jelentkeztek oda. Az ellenzék veresége óriási pofon. De néha egy pofon felébreszti az aléltat. Meg kell érteni, hogy csak akkor harcolhatunk ki valódi, tisztességes választásokat , ha vereség után összefogva nekimegyünk végre a játékszabályok megváltoztatásának; ha a vereség után a pártkádereken kívül is esélyt adunk más jelölteknek is; ha a vereség után végre tényleg a nyakába veszi az országot a 60 fizetett parlamenti képviselő, és talál minden faluban néhány olyan ellenzékit, aki vállalja elkötelezettségét és segít a következő választáson. Akkor nem lesz hiábavaló a borsodi pofon, ha az utolsó pillanatban felébreszt bennünket.” – fogalmaz posztjában.

Mint ismert, Koncz Zsófia, a Fidesz-KDNP jelöltje nyerte a Bordod-Abaúj-Zemplén megyei 6. számú választókerületben tartott időközi országgyűlési választást. A voksolás tétje papíron a parlamenti kétharmad volt, de a kormányoldal alkotmányozó többségét nem fenyegette valódi veszély, a Fidesz-KDNP-nek a szavazást megelőzően csak 132 képviselője volt a minősített többséghez szükséges 133 helyett, azonban Ritter Imre német nemzetiségi szószóló rendszeresen a kormánypárti képviselőkkel szavazott együtt, és esetenként a Mi Hazánk független képviselőire is támaszkodhatott a kabinet.

Figyelmébe ajánljuk

A kis pénzrablás

  • - ts -

Gyakorlatilag másodpercre ugyanakkor járunk Németország történelmében, mint a Good bye, Lenin! hősei. Az ország még két részben van, de a fal már ledőlt, a tegnap még oly zord határőrök már csak az üstöküket vakargatják, s nézik, hogyan suhannak el a Barkasok.

Papírpapság

Tradíció és haladás – a művészetektől a politikáig évszázadok óta ez a kettő harcol egymással, miközben a békésebb időszakokban jinként és jangként egészíthetik ki a másikat.

Becsap

  • Kiss Annamária

Irtó hangosan, ajtócsapkodással és kiabálással kezdődik a Budaörsi Latinovits Színházban tíz éve színpadra állított, most pedig a Vígszínházra hangszerelt Liliomfi-előadás. Ifj. Vidnyánszky Attila rendezte, és Szigligeti Ede nyomán Vecsei H. Miklós írta a szövegkönyvet és a dalszövegeket.

Keserédes felelősség

A szülővé váló női művészek munkásságába rendszerint valamilyen módon beépül az anyaság témája. Ezt a műkritikusok és a kollégák rendszerint egyfajta kitérőnek tekintik, ami után a művész visszatérhet az „igazi” művészethez.