Hadházy: „Úgy teszünk, mintha ez a rendszer még működne”

  • B. Simon Krisztián
  • 2020. május 1.

Belpol

Szinte lehetetlen a végrehajtói hatalmat ellenőrizni, amióta a miniszterelnök elvette az ellenzéki képviselők legfontosabb jogköreit. – mondja Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, akivel a friss, nyomtatott Magyar Narancsban olvashatnak interjút. Részlet a beszélgetésből.

Magyar Narancs: A parlamenti munka hogyan zajlik a koronavírus idején?

Hadházy Ákos: A parlamenti munkáról sok mindent nem tudok mondani, mert én korábban is azt vallottam, hogy a képviselői munkának most már csak a parlamenten kívüli eszközeit szabad és érdemes felhasználni. Sajnos, azt lehet látni, hogy a legerősebb, legjobb szónoklatok is inkább csak ártanak az ügynek, mint használnak, hiszen az elhangzottak legnagyobb része nem fog eljutni a választók túlnyomó többségéhez – a propagandamédia ugyanis egyszerűen elhallgatja.

Viszont azzal, hogy a parlamentben maradunk, úgy teszünk, mintha ez a rendszer még működne. Szerintem a miniszterelnök azért engedi még, hogy a parlamentben kritizáljuk a kormányt, mert tudja, hogy ennek úgysem lesz következménye. Ugyanakkor azt is tudja, hogy a képviselői munka nem csak abból áll, hogy felszólalunk a parlamentben – és azokat a jogköreinket gyakorlatilag teljesen elvette, amelyekkel a végrehajtó hatalmat ellenőrizni tudjuk. Nincsen például szabad belépési jogunk a közintézményekbe, emiatt pedig a járvány valódi menetére semmilyen rálátásuk nincs az ellenzéki képviselőknek.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

 

Ezelőtt pár hónappal, ha azt mondta volna Müller Cecília országos tiszti főorvos, hogy ő majd csak a járvány után hajlandó engem fogadni, akkor dönthettem volna úgy, hogy elmegyek a kórházakba, megkereshettem volna a laboránsokat, megnézhettem volna a naplókat, és a saját szememmel bizonyosodhattam volna meg róla, hogyan is mennek ott a dolgok.

(...)

MN: Két év múlva lesz a következő országgyűlési választás. Ön hogyan készül rá? Belép például valamelyik pártba?

HÁ: Csak akkor szabad ezt a munkát csinálni, ha van esély leváltani a kormányt. Évek óta szinte mindennap azzal kelek és fekszem, hogy azt kérdezem magamtól: szabad-e ezt még csinálni? Hiszen bármennyire is keményen bírálom a kormányt és mutatom be a disznóságait, ha egyébként már nincs esély választáson legyőzni, akkor ezzel a tevékenységemmel is csak legitimálom a rendszerét. Ha valaki ilyen feltételek mellett is meg akarja magát mérettetni a választáson, akkor egyénileg egyetlen célja lehet: legyen valami ráhatása arra, hogy az ellenzék milyen struktúrával és hogyan megy neki a választásoknak. Én annyit szeretnék elérni, hogy annak a reményében mondhassam el a javaslataimat, hogy azt valaki meg is fogja hallgatni.

(...)

A Magyar Narancs április 30-i számában olvashatják a Hadházy Ákossal készült teljes interjúkat, amelyben beszéltünk még a kutatási pénzek ellopásáról, és szóba került az is, miért diktatórikus a felhatalmazási törvény, miért felelőtlen, ahogy a kormány a válságot kezeli, valamint azt is, hogy mit tudott meg a politikus az orvosoktól és az egészségügyi dolgozóktól.

A Magyar Narancs a kijárási korlátozás alatt is kapható az újságosoknál, az élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.