Homo históriák – kilépni a láthatatlanságból címmel könyv jelent meg Bukarestben arról, milyen volt melegként élni Ceaușescu Romániájában. A kötetben a visszaemlékezők között szerepel Kallós Zoltán (1926–2018) kétszeres Kossuth-díjas néprajzkutató is – írja a Magyar Hang.
A cikk szerzője, Lukács Csaba megemlíti, hogy évekkel ezelőtt átnézte az egykori román titkosszolgálat, a Securitate irattárában a Kallós Zoltán megfigyelésére vonatkozó dossziét, és kiderült számára, hogy az etnográfust többször is meghurcolták melegsége miatt, börtönben is ült. Lukács megkereste Kallós Zoltánt, kérte, adjon interjút arról, milyen volt magyarként és melegként élni Romániában, de az a beszélgetés nem jött létre.
Florin Buhuceanu melegjogi aktivista könyvében viszont megszólal a négy évvel ezelőtt elhunyt magyar néprajztudós.
Beszélt arról, mikor ébredt rá arra, hogy meleg, milyen nehéz volt kapcsolatot találni, és mivel járt az, amikor 1959-ben és 1966-ban elítélték, „szexuális elhajlás” miatt. Meggyőződése, hogy ketten informátorok lehettek a meleg közösségben, mert az eljárás végén őket elengedték, pedig sokan voltak az ügyben vádlottak, akiket együtt, egy összejövetelen tartóztattak le. A börtönben sem lehetett nyugta. „Mindig rám állítottak valakit a fogvatartottak közül. Provokáltak (...) Jöttek azzal, hogy legyünk barátok. De a barátaimat én választom meg!” – mondta.
Kallós Zoltán sohasem engedhette meg magának, hogy élettársa legyen. Egyetlen stabil partnere volt, egy kolozsvári férfi, de az később megnősült.
A Magyar Hang megkereste a könyv szerzőjét, Florin Buhuceanut, aki elmondta, archívumokat tanulmányozott és sok meleg férfival és nővel készített interjút. A párjával együtt ment el Kallós Zoltánhoz, nem sokkal a halála előtt. Úgy jutott el hozzá, ahogyan a többi interjúalanyához: egy korábbi interjúalany ajánlásának köszönhetően. A néprajzkutató ismerte az ACCEPT nevű egyesület munkáját, és Buhuceanu szerint ezért egyezett bele a találkozóba.
„Meghívott minket a szerény lakásába. Megállapodtunk abban, hogy a köztünk lezajlott, hangban rögzített beszélgetés csak a halála után kerül nyilvánosságra, és ezt a feltételt tiszteletben is tartottam. Nem nyílt meg könnyen, nehezen beszélt meleg identitásáról. Néhány kérdésre nem válaszolt, mert valószínűleg túl tolakodónak tartotta őket – nyilatkozta a Magyar Hangnak a könyv szerzője. – Ez érthető is azok után, hogy számtalan éven át mindent megtett azért, hogy magánélete ne kerüljön nyilvánosságra. Megdöbbentette, hogy a románok többsége még mindig ellenségesen tekint ránk a kommunista időszak terrorjának évtizedei után. Örült viszont annak, hogy idős kora ellenére még mindig egy fiatal egyetemista látogatja őt rendszeresen, aki odaadóan foglalkozott vele, és akivel ragaszkodtak egymáshoz. Kiváltságos helyzetben érezte magát, hogy megélheti a melegségét abban a kis faluban, ahol egyébként mindenki ismer mindenkit. (...) Beszélt arról, hogy a kolozsvári és budapesti utazásai segítettek neki újra és újra kapcsolatba kerülni a meleg valósággal, amelyet a generációváltás ellenére igyekezett megérteni. De tisztában volt azzal, hogy nem lehet hosszú távú kapcsolata, tekintettel a hírnevére és arra, hogy úgy döntött, visszatér a szülőfalujába. Kapcsolatban állt a Budapestre költözött erdélyi melegekkel, ismerte a város homoerotikus földrajzát, értékelte az ottani szabadság levegőjét, amit Romániában nem talált. A meleg Budapest jobban megfelelt az igényeinek és elvárásainak, mégis elsődleges célja az volt, hogy gazdagítsa, megörökítse és biztosítsa azt a néprajzi örökséget, amelyet úgy ápolt, mint senki más.”
Buhuceanu azt mondta, a beszélgetés közben Kallós jóindulattal nézett rájuk, mint akiknek sokkal nagyobb esélyük van a normális életre, mint az ő generációjának. „De nem hiszem, hogy valaha is gondolta volna, hogy az ő kisebbségi jogait megnyirbálni szándékozó törvényjavaslattal a román parlamentben pont egy RMDSZ-listán megválasztott magyar képviselő jön elő, aki Orbán Viktor rezsimjét szeretné importálni Erdélybe és egész Romániába. Kallós Zoltán emléke miatt is erkölcsi kötelességünk elutasítani ezt az emberi jogokat korlátozó törvényjavaslatot, hogy az LMBTQ-közösség ma élő fiatal tagjait ne érjék olyan megaláztatásokat és támadások, amiken a Kallós-korosztályának végig kellett mennie” – mondta a kötet szerzője.
Leadkép: Kallós Zoltán kétszeres Kossuth-díjas néprajztudós, népzenegyűjtő, a Nemzet Művésze, a Magyar Corvin-lánc kitüntetettje, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja a néprajzi gyűjteményét bemutató, róla elnevezett, kibővített múzeum megnyitóján az erdélyi Válaszúton 2017. június 2-án. Fotó: MTI/Biró István
