Halász államtitkár nagy álma – Rendszerváltás a kultúrházakban

Belpol

„A kulturális rendszerváltozás része a kultúrházak új támogatási rendszere” – mondta Halász János a Kultúrházak éjjel-nappal rendezvénysorozat sajtótájékoztatóján. A farsangi programokhoz több mint 400 intézmény csatlakozott.

Azt hihetnénk, hogy Orbán Viktor évértékelője után kiadták a kormánytagoknak, hogy lépten-nyomon rendszerváltásként kell értékelni az elmúlt négy évet, és ezért beszélt Halász János kultúráért felelős államtitkár is kulturális rendszerváltozásról. De nem. Halász elmondása szerint valódi úttörő volt e téren, hiszen már 2013-ban, pozíciójának elfoglalásakor megfogalmazódott benne a gondolat. A forradalmi változásoknak két fő csapásirányát látja: az egyik a közgyűjtemények új fenntartói rendszere, a másik a közművelődés, a kultúrházak új támogatási formája.

false

 

Fotó: fortepan.hu

 

A kultúrházak országos szakmai irányítását a kormányzat által átnevezett és új funkciókkal felruházott Nemzeti Művelődési Intézet látja el, évi egymilliárdos keretből. Halász megemlítette a Vidékfejlesztési Minisztérium 30 milliárdos szolgáltatófaluház-programját, mely az 5000 főnél kevesebb lakosú településekre, illetve az Agora-programot, mely a nagyvárosokra koncentrál. Kitért egy 7,5 milliárdos, önkormányzatoknak járó normatívára, mely keret 2013 óta közművelődési feladatokra is fordítható. E sorba illeszkedik a Kultúrházak éjjel-nappal rendezvénysorozatra fordított nyolcmillió forintos pr-költség is.

A február 28. és március 2. között tartott programok a Nemzeti Művelődési Intézet, a Magyar Népművelők Egyesülete és a Magyar Közösségfejlesztők Egyesülete együttműködésében jönnek létre. Sajó Attila, a népművelők elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy 2007 és 2012 között a Kulturális Örökség Napjai keretében, azóta önállóan rendezik a Kultúrházak éjjel-nappalt. Az idei érdeklődés a tavalyi kétszeresére tehető, a szervezők 400 bekapcsolódó kultúrházra, 1500 programra és százezres nagyságrendű látogatóra számítanak. Három pályázatot is kiírtak, egyet az intézmények, egyet a közművelődési dolgozók, egyet a látogatók számára. Sajó elmondta, hogy évi 80 milliós látogatószámmal a kultúrházak a legnépszerűbb művelődési színtérnek számítanak, sok kistelepülésen az egyetlen kulturális hozzáférési pontot jelentik. A rendezvénnyel az itt dolgozók munkájára és a kultúrházakban rejlő lehetőségekre szeretnék felhívni a figyelmet.

Kovács Edit, a Közösségfejlesztők Egyesületének elnöke azokról a közösségi programokról beszélt, melyek talán kevésbé attraktívak, de hosszú távon legalább olyan hatásosak, mint a kézműves vagy táncos performanszok. A spontán önszerveződés, a kapcsolatteremtés fontosságát és tőkeképző erejét hangsúlyozta, kiemelve a korábban a Magyar Gárda figyelmét is felkeltő, Hajdúhadházon tervezett Színezd újra programot. „Azt szeretnénk bemutatni, hogy az önszerveződés tulajdonképpen egy életforma is, ha nyitottak vagyunk, ha szóba állunk olyan emberekkel, akikkel egyébként nem szoktunk, ha új típusú rendezvényeket látogatunk, azzal jobbá tehetjük életünket” – fejtegette Kovács.

Az élesedő kampány biztos jeleként a sajtótájékoztatót Rónaszékiné Keresztes Monika, a Fidesz VI.–VII. kerületi egyéni képviselőjelöltje nyitotta meg, aki családanyaként, egy „kis közösség tagjaként” is szívén viseli az erzsébet- és terézvárosi kultúrházak sorsát. És hogy ne maradjanak tisztázatlanok a képviselőjelölt családügyi elgondolásai sem: Rónaszékiné szerint a házassághoz négy dologra, két igenre és két nemre van szükség. Homofóbia sosem volt még ennyire mulatságos.

Neked ajánljuk