Vagy-vagy kérdések lelkileg – Ítélet előtt a horthysta pap

Belpol

„Észlelt ön antiszemita felhangokat Hegedűs Lóránt igehirdetésében?” „Köszönöm a kérdést, nem” – hangzott el Hegedűs Lóránt református lelkész perének mai tárgyalásán. Az ítélethirdetés március 7-én lesz.

Ugyan az eljárás alá vont ifjabb Hegedűs Lóránt az első tárgyalási naphoz hasonlóan nem jelent meg, és ítélet sem született, meglehetősen feszült légkörben zajlott a november 3-i Horthy-szobor-avatás miatt indult egyházi bírósági ügy mai ülése. A vádat képviselő Horváth György jogtanácsos és Nemes Árpád, Hegedűs védője a tárgyalás egy-egy pontján szinte már ordibált egymással; és hiába szögezte le a bírói tanács, hogy nem Horthy megítélésében kell dűlőre jutni, Hegedűs szimpatizánsai nem tartózkodtak a politikai tartalmú nyilatkozatoktól. Ebből is látszik, hogy az ítélet a teljes református egyház identitására befolyással lehet, az pedig gyakorlatilag borítékolható, hogy bármilyen döntés születik március 7-én, hangos ellenzőkből nem lesz hiány.

false

 

Fotó: MTI/Illyés

A novemberi események után Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke szólította fel fegyelmi vétség megállapítására irányuló vizsgálat lefolytatására az illetékes egyházmegyét. Horváth György a legszigorúbb büntetés, a palástvesztés kiszabását indítványozta, és némi habozás után össze is ült a Budapest-Északi Református Egyházmegye bírósága (az előzményekről lásd Horváth Györggyel készített interjúnkat). Horváth szerint Hegedűs a Jobbik pártrendezvényét burkolta az istentisztelet köntösébe, megsértette a református erkölcsiséget, és megosztottságot szított az egyházon belül. A vád egy pontjához panaszosként csatlakozott Csepregi Botond, a reformatus.hu főszerkesztője is, szerinte Hegedűs Szabadság téri Református Egyházközsége megsértett egy zsinati határozatot, mely kitiltja az egyházi épületekből a pártcélokat szolgáló rendezvényeket. Csepregi a magyarnarancs.hu-nak egyelőre nem kívánt nyilatkozni az eljárás lehetséges kimeneteléről, de annak mindenképpen örül, hogy a református egyház végre állást foglal az ügyben.

Nemzeti rendezvények

A csütörtöki tárgyaláson három tanút hallgatott meg az egyházi bíróság. A Hazatérés templomával szemközt zajló, több száz fős ellentüntetés biztosítására kirendelt rendőr alezredes, és a templom előtti rendre „vigyázó” Tóth Csaba Attila mondandója az ügy lényegéhez túl sokat nem tett hozzá. Ők arról beszéltek, hogy a demonstrálók hangoskodtak, egy fő ellen a rendőrség azért intézkedett, mert beszaladt a „demarkációs területre”. Tóth elmondta, hogy egy 8-10 fős gárdával biztosította az istentiszteletet és a szobor leleplezését, velük „nemzeti rendezvényeken” ismerkedett meg. Mindannyiunk megnyugvására azt is hozzátette, hogy nem szocialista vagy vidámvasárnapos személyekről van szó. Beszélt ifj. Hegedűs Lóránthoz fűződő kapcsolatáról is, mert gyülekezetének ugyan nem tagja, de rendszeres látogatója. „A Hegedűs-teológia intellektuális élményt jelent számomra, lelki-szellemi színvonalához hozzászoktam” – mondta Tóth. Szerinte a Szabadság tér szabad szigetnek számít a református egyházon belül, hiszen itt mindig vagy-vagy kérdésekre kell lelkileg válaszolni. Kétségtelenül így volt ez november 3-án is, Hegedűs igehirdetésében például a következőket mondta: „A döntő kérdés nem az, hogy lehet-e szobrot állítani Horthy Miklósnak. A döntő kérdés az, hogy te, kedves testvérem, hol állsz? Itt és most elítéled-e az életellenes cselekedeteket, vagy sem? Igazolod-e az izraeli terrorállamot, vagy sem? Visszaigazolod-e Simon Peresz országrontó deklarációját, vagy sem?” Tóth Csaba Attila jellemzőnek tartja a mai jogállami állapotokra, hogy a templommal szembeni ellentüntetést engedélyezték, szerinte egy zsinagóga közelében ilyesmire biztosan nem kerülhetne sor.

Király Zoltán egyházközségi gondnok szavai már több bepillantást engedtek a per tárgyát képező folyamatokba. Megtudtuk, hogy a Horthy-szobor leleplezéséről és az istentisztelet rendjéről egy négyfős testület – Hegedűs és három gondnok – döntött, előterjesztéseikre a presbitérium is rábólintott. A hiányos jegyzőkönyvek miatt ugyanakkor nem lehetett megállapítani, hogy név szerint ki javasolta a kormányzó bronzba öntését, vagy Gyöngyösi Márton és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom meghívását. Az viszont bizonyos, hogy a szobor elkészítését a Jobbik pártalapítványa támogatta, erről Gyöngyösi Márton dönthetett, bár a gyülekezetet Hegedűsné Kovács Enikő, a lelkipásztor hitvese értesítette.

„Elég szégyen az” – válaszolta Király a bírónő fölvetésére, miszerint számos református istentiszteleten járt már, de a székely himnusszal a Szabadság téren találkozott először. Arra az ügyvédi kérdésre pedig, hogy észlelt-e antiszemita felhangokat Hegedűs prédikációjában, azt válaszolta: „Köszönöm a kérdést, nem.” Király Zoltán nem érzi, hogy a szoboravatás ártott volna a református egyháznak, elmondása szerint a Hazatérés templomának közönsége azóta is töretlenül gyarapodik.

ATV mint kuruc.info

Nemes Árpád védő több iratot is benyújtott a bíróságnak, melyek jó része első ránézésre méretes öngólnak tűnik. A Neturei Karta anticionista zsidó szervezet levelében például „Hegedűs lelkész úrról és jobbikos barátairól” beszél. Szabó Gábor pártigazgató leírja ugyan, hogy a Jobbik nem tekintette pártrendezvénynek a templomban történteket, de a morális támogatás nem teszi kétségessé az események politikai töltetét. Mint ahogy vélhetően az a tény sem válik a védelem hasznára, hogy Hegedűsné a történtek után a gyülekezési jog egyházi intézmények közelében történő korlátozását indítványozta a parlamentben. Nemes érvelésének egyébiránt három fő iránya tapintható ki. Egyrészt azt állítja, hogy nem bizonyított a rendezvény jobbikos volta, illetve az, hogy Hegedűs a lelkészi hivatáshoz méltatlan, szélsőséges eszméket terjesztett (Horváth György szerint Hegedűs a kuruc.infón is publikált, de legalábbis nem rökönyödött meg szövegei közzétételén). Másrészt kettős mércével vádolja az egyházi bíróságot, mert nem járt el Bölcskei Gusztáv zsinati elnök debreceni Horthy-emléktábla-avatásával vagy azzal kapcsolatban, hogy a KDNP választmányi ülést tartott a Ráday utcai református kollégiumban. Ha probléma a kuruc.info, szerinte Horváth Györgynek sem kellene az ATV-ben vagy Bolgár úrnál megszólalnia. Harmadrészt arra mutat rá, hogy Horthy jelentős szerepet játszott a Hazatérés templomának alapításában, így indokolt emlékezni rá.

A vád ezzel szemben felhozza, hogy az istentiszteleten szó sem esett Horthynak a gyülekezet életében játszott szerepéről, annál többet emlegették politikusi mivoltában. Horváth György szerint Hegedűs lelki és szellemi közösséget vállal a Jobbikkal és a kuruc.infóval. A jogtanácsos úgy látja, a lelkésznek „abba kell hagynia a felelősség alóli kibújást, fel kell vállalnia nézeteit, és majd a bíróság eldönti, ezek beleférnek-e a lelkészi hivatásba. Szerintem a református egyháznak most kell megálljt parancsolnia, különben nem lehet tudni, hol lesz vége a történetnek.”

A hol szikrázóan éles, hol már-már börleszkbe hajló tárgyalás majd négy órán át tartott. A bíróság eltekintett további tárgyalási napok kitűzésétől – a védelem még meghallgatta volna a Rongyos Kulturális és Hagyományőrző Egyesület egy tagját, valamint Bogárdi Szabó István püspököt –, s az ítélethirdetést március 7-re tűzte ki. Fontos lehetőség lesz ez a református egyház és vezetői számára, hogy elkezdjék tisztázni viszonyukat a szélsőjobboldallal. Úgy is fogalmazhatnánk: vagy-vagy kérdésekre kell majd lelkileg válaszolniuk.

Neked ajánljuk