„A XI. kerületben a Hamzsabégi sétányon több, mint ezer fát terveznek kivágni egy félreérthetően kommunikált, túlméretezett kormányberuházás miatt. A Déli körvasút jelenlegi koncepciója veszélyezteti a Hamzsabégi úti másfél kilométeres erdőszerű zöld sétányt és a környéken élő tizenötezer lakó életterét. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) és a Budapesti Fejlesztési Központ (BKF) reklámanyagaiban a személyszállításra hivatkozva, zöld gondolatként állítja be a Kelenföld és Ferencváros közötti vágánybővítést, míg a növekvő teherforgalmat meg sem említik” – írta közleményben a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért (Popék) egyesület a minap.
A szervezet szombaton este fáklyás felvonulás keretében demonstrál a tervezett beruházás ellen, s ehhez kapcsolódóan egy videót is forgattak. A felvételen látszanak a látványtervek, köztük egy zajvédő falé is, valamint az is elhangzik, hogy a kormány egy harmadik és egy negyedik vágány építését is tervezi a sétányon.
A Popék szerint a kormány a tömeges fairtást elbagatellizálja, annak ellenére, hogy ez a „zöld sziget” közérdek, mivel egy főutakkal körülvett sűrűn lakott élettér tüdejeként szolgál. „Figyelembe véve a fuldokló Budapestet különös mértékkel sújtó klímavészhelyzetet, következetlen és otromba lenne ilyen pusztítás árán véghez vinni a projektet. Elveszne a megígért zöld haszon, sőt, inkább csatát veszítenénk a klímaharcban” – áll a közleményben.
Az egyesület azt szeretné, ha a Budapestet elkerülő, kifejezetten a teherforgalom, áruforgalom bonyolítására tervezett úgynevezett V0 vonalban gondolkodna a kormány, a Hamzsabégi sétány átalakítása helyett. A körgyűrűről még 2013-ban írt az Index; az akkori tervek szerint a 113 kilométer hosszú, kétvágányos, villamosított, két Duna-hidat is tartalmazó, nyílt vágányon óránként 160 kilométeres sebességet lehetővé tevő, csak teherszállításra szánt vasúti folyosó, amely az M0-hoz hasonlóan Budapestet félkörívben, délről kerülné el, a Szár-Martonvásár-Ercsi-Kiskunlacháza-Dabas-Ercsi útvonalon. „A városi vasútfejlesztés valóban a városi és elővárosi közösségi közlekedést szolgálhatná, és ez csak az egyik lehetséges alternatíva” – közölte az egyesület. .
Beton, beton, beton
A Kelenföld és Ferencváros közötti létrejövő vasúti beruházás megtervezésére vonatkozóan még 2017-ben írták ki a közbeszerzést, amit egy konzorcium (Ring Mérnöki Iroda Kft., Kontúr Csoport Kft., Veszprémterv Kft.) nyert el. A NIF honlapja szerint a projekt még előkészítési fázisban van, de már rendelkezik megvalósíthatósági tanulmánnyal. A Déli vasúti hidat a Szíjj Lászlóhoz köthető Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Kft. szélesíti 35 milliárd forintért, a Népliget vasúti megállót pedig a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt. tervezi 339 millió forintért. Tehát ugyan még a Hamzsabégi sétányt és környékét nem érte el a beruházás, de már javában zajlanak a munkálatok.
„Nem ellenezzük az elővárosi vasút fejlesztését és a nádorkerti új megálló kialakítását három vágánypárral. Ám elfogadhatatlannak tartjuk a teherforgalom növelését, amelynek következtében a zaj a tervezett gigantikus beton zajszigetelő fal ellenére sem fog számottevően csökkenni és a személyforgalom sem lesz érzékelhetően gyorsabb” – fogalmazott közleményben a Popék.
Az egyesület szeretné elérni, hogy a teherforgalom csökkentésével, korszerű vasútbiztonsági berendezések alkalmazásával és modern vasúti szerelvényekkel a sűrűn lakott Hamzsabégi sétány mellett a vonalon maradjon a két vágány, korszerű zajfogóval, de nem 10-16 méteres, oda nem illő vasbeton résfallal. „Csak a növényzet sérelme nélkül kialakított zajvédelmet fogadunk el” – szögezte le.
Nincs beleszólása a fővárosnak
Az egyesület a Narancs.hu-nak elküldött egy 2015-ös önkormányzati dokumentumot; az Integrált Településfejlesztési Stratégiában szerepel egy „Ferencváros – Kelenföld állomásközben a 3. vágány kiépítése”, valamint egy „Új vasúti megállóhelyek létesítése” pont is, ami azt bizonyítja, az önkormányzat már akkor tudott a beruházásról, de mégsem tett semmit annak érdekében, hogy a parkot zöldövezetté nyilvánítsák, így a jelenlegi besorolása „közlekedési terület”.
Értesüléseink szerint Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya a projekthez kapcsolódó – lapunk birtokába is eljutott – környezetvédelmi hatástanulmányt a civilek tiltakozása ellenére fogadta el, amit követően 2020 májusában a kormány nevében eljáró Palkovics László, innovációs miniszter kiadta az építési engedélyt a három megálló építésére vonatkozóan.
„Fele részben MÁV-, fele részben pedig XI. kerületi területről van szó, ezért a főváros csak a szerkezeti terve kapcsán érintett, ami jelenleg a park helyén a Hamzsabégi utat tartalmazza a Lágymányosi híd meghosszabbításában, ezt mindaddig vagyunk kénytelenek így szerepeltetni, amíg az Agglomerációs tervben ez áll. A BFK-tól azt az ígéretet kaptuk, hogy ezt módosítják, s ekkor mi a főváros részéről közparki övezetbe tudjuk a területet sorolni” – írta megkeresésünkre Lesták Zsófia Főpolgármesteri Hivatal sajtóreferense.
Szerinte ennyi eszköze van mindössze a fővárosnak ebben a kérdésben, környezetvédelmi engedélyt sem adhat ki, mert az az Érdi Kormányhivatal jogköre, így sem az előző, sem a mostani városvezetés nem hagyhatta jóvá a beruházást ilyen szempontból, Budapestnek „egyszerűen nincs benne szava”. Ahogyan visszavonni sem képes engedélyeket, hiszen minden jogkört 2020 február óta a területileg illetékes kormányhivatalok gyakorolnak.
Zöld megoldás?
„A budapesti utakon futó autók harmada az agglomerációból érkezik. A bevezető utak megteltek, nem bővíthetők, de ez nem is nyújtana megoldást, mert már a városon belül nincs több hely a beáramló autóknak” – írta megkeresésünkre a BFK. A társaság szerint az ingázók az utazásuk jelentős részét dugóban töltik, ami nagy környezetszennyezési hatást eredményez, ennek javítására pedig a közösségi közlekedés az egyetlen alternatíva.
A Déli körvasút eredményeként a szakaszon az elővárosi vonatok 10-15 percenként járhatnak majd, összekötve az érdi, budaörsi és a környező agglomerációt, Budafok-Nagytétényt, Kelenföldet, újbudai egyetemvárost, a Soroksári út térségét és a Déli Városkaput, valamint a Népliget térségét Kőbánya-Kispesttel, a reptérrel és a pesti agglomerációval.
„A Fővárosi Közfejlesztések tanácsa februári ülésén Főváros Önkormányzat és a kormányzat egyetértésre jutott, hogy e vasútfejlesztés a közlekedési, klímavédelmi, környezeti haszon miatt érdemes a támogatásra és megvalósításra” – tette hozzá. A BFK szerint továbbá az is cél, hogy a vasút mentén érintett közterületi sáv olyan kerékpáros-gyalogos zöldfolyosóvá váljon, amely rendezett, fásított, parkosított környezetben halad, kiegészítő parki funkciókat pedig a lakossági igények alapján, közösségi tervezéssel alakítsák ki.
„A vasúti infrastruktúra elemei egységes, városképbe illeszkedő arculatot kapnak, a sínek alá rugalmas ágyazat kerül majd, ami jelentősen csökkenti a rezgésterhelést; a budai oldalon pedig Magyarország legmodernebb, íves zajvédő fala épül fel, így a jelenlegi zajterhelés csökken majd” – fogalmazott a társaság. A BKF szerint a sétányon a környező házak lakóinak a megszokott zöld környezetet a beruházás befejezését követően a lehető legnagyobb mértékben, legjobb minőségben kell biztosítani; szeptember 21-én hétfőn, 17 órától online lakossági fórum keretében tájékoztatást adnak a folyamatokról, szeptember végén pedig online kérdőíven alapuló igényfelmérést indítanak.
A BFK a tömeges fakivágásokra vonatkozó kérdésünkre nem válaszolt, de az elárulta, a beruházás kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás várhatóan 2020 negyedik negyedévében indul majd meg. A NIF cikkünk megjelenéséig nem reagált megkeresésünkre.
