Idejében elkezdett, jól felépített kampánnyal akár 72 egyéni választókerületet is elhozhatnak az ellenzéki jelöltek a 2022-es országgyűlési választáson – írja legfrissebb elemzésében a Republikon Intézet.
A Republikon a 2018-as országgyűlési és a 2019-es önkormányzati választások eredményei alapján sorolta kategóriákba a választókerületeket. A fideszes jelöltek múltbeli teljesítményét vetették össze a hat együttműködő ellenzéki párt aggregált eredményével.
15 választókerületet már 2018-ban is az ellenzék hozott el (országos együttműködés nélkül), ezekre az ún. inkumbens körzetekre most is biztosan számíthat a DK-Jobbik-LMP-Momentum-MSZP-Párbeszéd-szövetség.
37 olyan választókerület van, amelyet 2018-ban a fideszes jelölt nyert meg, azonban az ellenzéki jelöltek összesített eredménye jobb volt, mint a Fideszé. Ezeket összefogással jó eséllyel megnyerhették volna 2018-ban, és 2022-ben is alappal reménykedhetnek a győzelemben.
Ide tartozik az összes 2018-ban elveszített budapesti választókerület, a két miskolci, az egyik pécsi és az egyik szegedi körzet és egy debreceni OEVK (országgyűlési egyéni választókerület). Pest megyéből Szigetszentmiklós, Dunakeszi, Budakeszi, Érd, Vecsés, Budakeszi, Gödöllő és Szentendre is ilyen, viszonylag könnyen nyerhető körzetnek számít.
A Republikon 9 olyan nagyvárosi vonzáskörzetű OEVK-t is azonosított, ahol 2018-ban a fideszes szavazatarány meghaladta az összellenzékit, mégis nyerhető lehet, már csak azért is, mert 2018 óta az ellenzék valószínűleg erősödött a nagyvárosokban.
További 11 billegő körzet a fenti kategóriákba nem sorolható be, de a Republikon szerint jó kampánnyal ezekben is verhető a Fidesz, mert „az ellenzék a 2018-as választáson kevesebb mint 5 százalékkal maradt le, vagy a politikai erőviszonyok 2019-re, az önkormányzati választások idejére érzékelhetően megváltoztak.”
A maradék 34 OEVK-t a Republikon eufemisztikusan „nehezebben nyerhetőnek” nevezi, ezekre talán helyesebb lenne azt mondani, hogy mai tudásunk alapján szinte elképzelhetetlen, hogy elhozza őket az ellenzék. Ettől persze még ezekben is érdemes komolyan venni a kampányt, hiszen a fideszes jelölttől való lemaradás mértéke az ellenzéki töredékszavazatokat és a Fidesz „győzteskompenzációs” listás szavazatait is befolyásolja.
Egyébként már a 72 egyéni mandátum is megdöbbentően jó forgatókönyv lenne egyébként az ellenzéknek. A 21 Kutatóközpont mandátumkalkulátora szerint ennyi egyéni győzelemhez legalább 51,6 százalékos belföldi listás szavazatarányt kellene elérnie az ellenzéknek, amivel 9 százalékponttal előzné meg a Fideszt. Ettől ma még messze vagyunk, a közvéleménykutatások többsége 2-4 százalékpontos ellenzéki előnyt mutat (a kormányközeli intézetek felmérései pedig a Fidesz vezetését).
A 21 Kutatóközpont egy még ősszel készült elemzése arra jutott, hogy a minimális parlamenti többséghez 55-58 egyéni választókerület is elég lenne az ellenzéknek. Ebban a kutatásban is kategorizálták az OEVK-kat, de nem a 2018-as parlamenti, hanem a 2019-es EP-választás eredményei alapján (egyes helyeken figyelembe véve az önkormányzati választások eredményeit is).
A 21 kutatóközpont elemzése ezzel a módszertannal 30 ellenzéki és 42 kormánypárti választókerületet azonosított. Náluk 34 OEVK került a billegő kategóriába, ezekből kellene 25-28-at behúznia az ellenzéknek, hogy meglegyen a parlamenti többsége a 2022-es választások után.
