Hasad a fóti hulladékhegy a házak felett

  • Zsidai Péter
  • 2018.06.02 13:38

Belpol

Nyílások, mélyedések jelentek meg a gigantikus méretű felsőkopaszhegyi hulladéklerakó felszínén, a lakott épületek szomszédságában. A környezetvédelmi hatóság sem emiatt, sem a Városligetből származó sitt miatt nem aggódik.

Számos repedés húzódik azon a 10-20 méter magasra nőt fóti hulladékhegyen, amelynek a gyarapodása folyamatos volt az elmúlt években. A fót-felsőkopaszhegyi volt homokbánya feltöltésével keletkezett hulladéklerakó akkor lett országosan ismert, amikor 2016 nyarán ide kezdték üríteni a Városligetből származó sittet. A Liget Zrt. logisztikai partnere, a Szűcs Fuvar cégcsoport szállította a Liget-projekt bontási törmelékét Fótra, ahová a volt Hungexpo-épületek maradványai kerültek. A lerakóban azóta szemmel is jól látható mennyiségben gyarapodott a különböző összetételű törmelék, amelyre szemcsés homok és kavicsréteg került. Azt nem lehet látni, milyen anyagokat milyen mélységben rejt a fedőréteg, azt viszont igen, hogy az esőzések mozgásba hozták a hulladékhegy laza szerkezetű felületét. A feltöltött réteg több helyen sávokban vált el egymástól, számtalan repedés sorakozik, de keletkeztek már nagyobb üregek is a talajmozgás miatt. A hulladékhegyet nem tartja támfal, az alatta húzódó utat és a közelben lévő házakat semmi sem védi, magára hagyottan emelkedik ki a zárt kertek zöldjéből, messziről uralva a látképet. A telepet már senki sem őrzi, betontömbökkel zárták el a bejáratát, semmi mozgás nem tapasztalható. Mindez a működés befejezésére utal, bár erről a környezetvédelmi hatóságnak nincs tudomása, mivel erre vonatkozó bejelentést nem kaptak a Szűcs Fuvartól.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

Megkérdeztük a zöldhatóságot, az esetleges katasztrófahelyzet elkerülése érdekében milyen lépéseket tesznek, de illetékesség hiányában elhárították megkeresésünket. „A hatóság nem rendelkezik katasztrófaelhárítási hatáskörrel. A legutóbbi helyszíni ellenőrzés során nem volt jele annak, hogy balesetveszélyes helyzet állna fenn. A telephelyet a legközelebbi lakóháztól út is elválasztja. Homokréteg elhelyezését a hatóság nem tapasztalta, viszont apró frakciójú kezelt anyag található a helyszínen, amely külső megjelenésében hasonlíthat a homokra” – tudatta a Naranccsal a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalának Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya.

Veszélyes hulladék vagy csak az azt jelző szalag?

A zöldhatóság kérdéseink nyomán május 22-én tartott helyszíni ellenőrzést, és mindent rendben talált a Szűcs Fuvar Team hulladéklerakójában. A környezetvédelmi hatóság veszélyes hulladéknak se találta nyomát, jóllehet a telepen a veszélyes hulladékok szállításához kötelezően használt szalagok is kikandikálnak a törmelékkupacból. „A hatóság ellenőrzése során a telephelyen csak építési-bontási törmelék volt látható, amely között több mint 1 m hosszú sárga műanyag szalag volt, amelyen többször szerepel az A_D_R felirat. Veszélyes hulladékot a telephelyen az ellenőrzés során nem leltek fel. A hatóságnak nincs információja arra vonatkozóan, hogy a telephelyre veszélyes hulladék került volna beszállításra, ezt a helyszínen tapasztaltak is megerősítik.”

false

 

Fotó: A szerző felvétele

false

 

Fotó: A szerző felvétele

Ami tudható: két évvel ezelőtt a volt Hungexpo-épületek azbesztes törmelékét ideszállították. A zöldhatóság akkor sem talált veszélyes hulladékot a sittben. A Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége ugyanakkor laboratóriumi vizsgálattal igazolta az azbeszt jelenlétét: nem porlódó azbesztcementes csövet és palát talált a bontás után. Utóbbiból 1-2 köbméter került a bontási törmelékbe, összesen 10-20 kiló azbesztcementes törmelék pedig szétszóródott, ezen kívül 15 köbméter azbesztpalát azonosítottak. 2017 nyarán a Petőfi Csarnok bontása után szintén laboratóriumban mutatták ki az azbeszt jelenlétét. A PeCsa maradványait a gödi lerakóba fuvarozták, amelynek szomszédságában egy farm és egy föld alatti vízgyűjtő medence található.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

Ami a Fóton látható veszélyes hulladékot jelző csíkot illeti, abból több is található a hulladéktelepen, az egyik eredetére utalhat, hogy a Linartech Ipari Szolgáltató Kft. molinója mellé ágyazódott be. A Hermina úton működő Linartech a Pannonbau csoport tagja, amely pedig Jámbor János nagyvállalkozóhoz, a Herz szalámigyár volt tulajdonosához tartozik, aki a Pannonbau-Budapast Kft.-vel tért vissza a Fáy utcába, amikor 2016. decemberben megvette a Vasas Futball Clubot működtető céget. Nem merész feltételezés, hogy Fótra a lebontott Fáy utcai stadion maradványaiból is került egy-két vasbeton tömb.

A felsőkopaszhegyi lerakónak csak ideiglenes tárolásra van engedélye, az odaszállított törmeléket osztályozás és feldolgozás után újra kellene hasznosítani és elszállítani. A hulladékgazdálkodási engedély szerint összesen 100 000 tonna hulladék lehet egyidejűleg a telephelyen, valamint további 25 000 tonna „föld és kövek megnevezésű hulladék”. Mindeközben a hulladéktömeg magassága és kiterjedése folyamatosan növekszik, pedig a zöldhatóság is hangsúlyozta válaszában: az engedély nem hulladékártalmatlanításra szól, és homokréteget sem lehetne alkalmazni, mivel „az engedélyekben sem szerepel ilyen előírás, tekintve, hogy a telephelyen nem hulladékártalmatlanítást, hanem hasznosítási tevékenységet végeznek”. Az érdi zöldhatósági ellenőrök azt állapították meg, hogy a telephelyen „külön halmozva kezelt anyagok és kezeletlen hulladékdepóniák voltak láthatóak. A hulladékok mellett a telephelyen nagy mennyiségű hulladéknak nem minősülő (hasznosított) anyag is található”.

A Szűcs Fuvar felsőkopaszhegyi tevékenységét évek óta próbálják leállítani a bánya környékén élők, csakhogy az önkormányzatnak szimpatikus a cég tevékenysége. „Elhajtottak, azt mondták, jobban teszem, ha befogom a számat” – mondta az egyik felsőkopaszhegyi lakos két éve a vs.hu-nak. Egy másik környékbeli most arról beszélt ottjártunkkor, nem értették, miért kapott engedélyt a hulladékbánya, miután az előző gazdájának azért nem engedték folytatni a tevékenységet, hogy több anyagot már nem lehet odahelyezni.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

A Szűcs Fuvar egyébként kiváló kapcsolatot ápol Bartos Sándor (Fidesz) polgármesterrel. 2011-ben Bartos – még alpolgármesterként – felvette a kapcsolatot Szűcsékkel, hogy vállalják a fóti nyugati iparterület rendezését. Ez azt jelentette, az ott található betonhulladékot elszállítják, hasznosítják, ellenszolgáltatásaként pedig – a tereprendezést követően – bevizsgált, nem szennyezett földet tesznek le. Ez az üzlet kapóra jött a Szűcs Fuvarnak, hogy el tudja látni a Liget-projektért tett vállalását. Az elbontott Szabolcs utcai kórház területéről vittek oda törmeléket, amely nem állta ki a szerződés szerinti földminősítést: volt benne tégla, beton, műanyag cső, üveg, gumiőrlemény, kátrány, csempe, háztartási hulladék, sóder, homok és Strabag-szalag, mivel a kórház helyén a Strabag építi az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot.

A fóti képviselő-testület 2011-es döntése úgy szólt, a Szűcs Fuvar fél méter magasságban töltheti fel a területet nem szennyezett földdel, ettől függetlenül elérték a 3-5 méteres magasságot is. A feltöltési munkák végzése során a Szűcs Fuvart az önkormányzat többször felszólította, hogy a szerződésben előírtak szerint igazolja a beszállított föld mennyiségét, 5 ezer köbméterenként végezzen kontrollméréseket, az ezekről szóló igazolásokat adja át. Mivel ezek egyikét a cég nem teljesítette, az önkormányzat 2015. március 20-án megtiltotta további föld elhelyezését a területen, a cég azonban folytatta tevékenységét. Egy környezetvédelmi igazságügyi szakértő megállapította, a nyugati iparterület szántóként a továbbiakban már nem használható, ezért javasolta az ingatlanok művelési ágának megváltoztatását.

A Szűcs Fuvar Team termelési igazgatója, Szűcs Gábor a jövő hét elejére ígért válaszokat kérdéseinkre, és egy bejárásra invitált.

Neked ajánljuk