Könyv

Elsüllyedt Budapest

Mikor városunk még szebben hanyatlik – Szép Ernő kiadatlan hírlapi írásai 1911–1952; szerkesztette: Zeke Gyula

Kritika

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Ez azért téves megállapítás, mert élete során maga Szép Ernő (1884–1953) gondoskodott arról, hogy még „egy időre” se felejtsék el. Lehetett ő költő, regény- vagy drámaíró, a közönség elsősorban hírlapíróként tekintett rá, az volt a legfőbb és legbiztosabb bevételi forrása – több mint negyvenéves működése alatt több mint 4 ezer cikke jelent meg a többi között Az Est, Az Ujság, a Színházi Élet vagy a Tolnai Világlapja hasábjain. Csakhogy ez nem azt jelenti, hogy Szép Ernő újságíró lett volna; a hírlapíró csak látszatra szinonimája e szakmának. Ugyanis a hírlapírót (nevével ellentétben) sosem a legfrissebb hírek izgatták, nem készített riportot, interjút, nem leplezett le senkit. A hírlapíró műfaja a ma már szinte teljesen elfelejtett tárca volt, amely attól volt népszerű a korabeli olvasók körében, hogy eredeti gondolatok voltak benne, szerencsés esetben irodalmi igénnyel megírva.

Szép Ernő az 1910-es évektől kezdve elsősorban tárcákat írt, és a két világháború között olyannyira népszerűvé vált, hogy a nevével el lehetett adni egy-egy lapszámot. Noha a szerzőt az irodalomtörténet előszeretettel sorolja alacsonyabb ligába, mint nagynevű kortársait (akik szintén hírlapírók is voltak), érthetetlen, hogy miért kellett mostanáig várni arra, hogy gyűjteményes kötet jelenjen meg ezen írásaiból.

Zeke Gyula Mikor városunk még szebben hanyatlik címmel Szép Ernő 267, Budapestről szóló írását rendezte kötetbe úgy, hogy a Budapest-tematikán belül is tematizált: kilenc nagy fejezetbe, azokon belül pedig majdnem száz alfejezetbe sorolta az írásokat, így külön fejezetet kapott a történelem és a kultúra, de például a dohányzás és a kávéházak is. Ez azért volt szerencsés húzás, mert így el lehetett kerülni mindazt, ami a hasonló jellegű kiadványokat unalmassá és parttalanná teheti: az évszámok szerinti besorolást. Ám ezzel együtt is nagy kérdése a kötetnek, hogy időtállónak bizonyulnak-e Szép Ernő 70–100 éves napilapos megjelenései, hogy a kötet az irodalomtörténeti érdekességen túl, érdekes olvasmány-e.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.