A szerk.

Isten nevében

A szerk.

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Mondhatnánk, a Fidesznél, vagy egyenesen Dunai Mónika nevű képviselőjüknél jobb ütemérzékkel nem lép be senki. Még el sem ült a K. Endre nagy menetelése után keveredett porfelhő, még ott van a volt elnök és az exigazságügy-miniszter feje a vásártéri póznán, még tart a hajtóvadászat Balog pispek urunk vastag bőréért, s akkor tessék, jön Dunai – ember, a templomból, nyilván –, s azt mondja, módosítsuk a kormánypárt naponta pajzsként emlegetett vérszigorú „gyermekvédelmi” törvényét úgy, hogy a katolikus papságnak ne kelljen feljelentenie azokat a pedofil bűnözőket, akiknek pedofil bűncselekményei gyónás útján jutottak a tudomására. Ne kelljen ennek alapján tanúskodnia sem. Mert a gyónás szent, a gyónási titok még szentebb, azt akár az életük árán is… pár kisgyerek élete árán meg pláne meg kell védeni, akár az ördögtől is, nemhogy a társadalom arra hivatott szerveitől. S hévvel csatlakozik Dunaihoz a Fidesz parlamenti frakciója: úgy van az, helyes az, mert ez a „gyónásos rész az egyetlen kivétel”, s korábban ugye szó sem volt az egyházról, most meg már szó van. Nos, mint afféle törvényt erősítő kivételről.

És itt aztán elfogy az ember levegője, megint törvénybe foglalnak egy jogosítványt a katolikus egyháznak, amivel élni nem lehet, csak visszaélni. Hajrá, Magyarország! Hajrá, papok! Most aztán hegyibe! Szabad a vásár. Eddig is az volt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.