„A teljes inkompetenciát olvasni ki Kásler Miklós szavaiból”

  • Gera Márton
  • 2018. június 2.

Belpol

Van, aki bizakodik, más viszont semmilyen változást nem remél: az oktatás szereplőit kérdeztük, hogy mit várnak az új minisztertől és az államtitkártól.

Bár a munkát néhány hete megkezdte, csak az elmúlt napokban fejtette ki részletesebben az oktatásról vallott elképzeléseit az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) új vezetője, Kásler Miklós, aki május közepén, a miniszterjelölti meghallgatásán az ellenzéki kérdésekre nem adott konkrét válaszokat. Az emberminiszter tegnap viszont hosszú interjút adott, amelyben többek között arról beszélt, hogy

  • a felkészülése során végigolvasta a jelenlegi Nemzeti alaptantervet (NAT), és az írott anyagot kiválónak tartja,
  • szerinte fel kellene gyorsítani a tanítás menetét, gyorsabban kell leadni a tananyagot,
  • úgy látja, hogy újra kell gondolni a tartalmi részeket, vagyis hogy milyen arányban szerepel a tananyagban a „magyar örökség”, és „a nyugati és a keleti történelem, irodalom”,
  • szerinte a pedagógusok véleményét, javaslatait eddig is meghallgatták, és nem igaz a vád, miszerint a szakmát nem vonják be a döntésekbe.

Kásler Miklós megnyilatkozásai kapcsán arról kérdeztük az oktatás szereplőit, hogy várnak-e változást a közeljövőben a minisztertől, vagy az új oktatási államtitkártól, Bódis Józseftől.

Semmi jelentősége a kirakat-tisztviselőknek

Ercse Kriszta, a 2016-ban alakult Civil Közoktatási Platform (CKP) szóvivője azt mondja, gyökeres változtatásokra lenne szükség az oktatásban, azonban jelenleg ez irányú szándék nem is látszik az oktatásirányítás részéről. „Eddigi nyilatkozatai alapján erősen megkérdőjelezhető az új miniszter hozzáértése az oktatás területén, megnyilvánulásai az eddig megszokott irányt – a szakmai szempontból nagyon káros politikai elképzelések végrehajtása – erősítik meg. Ameddig nem szakmai célok, érvek és értékek alapján születnek oktatással kapcsolatos döntések széles körű egyeztetést követően, tulajdonképpen semmi jelentősége nincs annak, milyen kirakat-tisztviselőket, beszélő fejeket neveznek ki, milyen háttérrel. Ha véletlenül értenének is az oktatáshoz – ennek sem mutatkoznak eddig jelei –, nincsenek valódi döntési kompetenciáik” – véli Ercse.

Bár a CKP azt mondja, nincsenek elég információi az új oktatási államtitkárról, Bódis Józsefről, Ercséék nem tartják szerencsésnek, hogy az oktatás komplex területét, mely mély szakterületi ismereteket vár el, ismét egy orvos képviseli. Egyelőre a szakma szereplőivel való konzultáció gondolata sem merült fel, ami a szóvivő szerint abból is fakadhat, hogy Kásler Miklós világossá tette miniszterjelölti meghallgatása alkalmával, hogy az előző Orbán-kormányok teljesítményével, irányával maximálisan elégedett és egyetért. „Véleményem szerint módszer-, ideológia- és célfolytonos működésre számíthatunk a következő időszakban is: vagyis továbbra is a mindent rólunk nélkülünk határozza meg a döntéseket, hatalompolitikai megfontolások totális hegemóniája az oktatás valódi céljai, érdekei és értékei felett” – mondja Ercse.

Kásler Miklós átveszi a kinevezési okmányt Áder Jánostól

Kásler Miklós átveszi a kinevezési okmányt Áder Jánostól

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Sok dolguk lesz, ha Káslert képbe szeretnék hozni

„Azt látjuk, hogy elég sok dolgunk lesz, ha a miniszter urat képbe szeretnénk hozni” – ezt már Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke mondja, aki azt is hozzáteszi, halvány reményük volt arra, hogy meghallgatásra talál a régi követelés, és önálló oktatási minisztérium jöhet létre. Ez végül most sem valósult meg, pedig Szűcs szerint Balog Zoltán távozása azt is mutatja, hogy még azok is az önálló minisztérium mellett vannak, akik a rendszerben dolgoztak. (Balog arról beszélt, hogy strukturális változtatásokat szeretett volna az Emmin belül, de Orbán Viktor ezeket elutasította.)

A PDSZ elküldött már egy 16 pontos javaslatcsomagot Kásler Miklósnak, és hamarosan Bódis József is megkapja tőlük ezt a dokumentumot. Választ egyelőre nem kaptak, de Szűcs azt mondja, bíznak abban, hogy néhány hangulatjavító intézkedéssel üzenni fog az új oktatásirányítás, hogy mostantól javulás várható. Az elnök szerint ilyen lenne a munkaterhelés csökkentése, vagy ha mentesítenék a tanárokat és az iskolákat a nagy felháborodást kiváltó Honvédelmi Intézkedési Terv, vagyis a HIT elkészítése alól. Hosszabb távon viszont Szűcs szerint az lesz a döntő, hogy lesz-e elmozdulás a centralizáció felől az autonómia irányába, és hogy milyen választ fog adni az új Nemzeti alaptanterv (NAT) a jelenlegi problémákra

Abszurd, hogy egy orvos felel az oktatásért

Sokkal kevésbé optimista a Tanítanék Mozgalom: Törley Katalin, a szervezet képviselője azt mondja, „azt se tudjuk, hogy Kásler Miklós egyáltalán tudja-e, hogy mi létezünk”. Törley szerint a teljes inkompetenciát olvasni ki Kásler Miklós megnyilatkozásaiból, a civil szervezet képviselője megdöbbent például azon, hogy a miniszter a Magyar Hírlapnak adott interjújában a jelenlegi NAT-ról azt mondta, „az írott anyagot kiválónak tartom”. „Arról a NAT-ról van szó, amelyet éppen most dolgoznak át, mert ezernyi probléma van vele” – mondja Törley, aki szerint az is abszurd, hogy egy orvost, és nem egy, az ágazatot jól ismerő szakembert neveztek ki az oktatási államtitkárság élére (Bódis József szülész-nőgyógyász, a Pécsi Tudományegyetem rektora).

Pedig Törley szerint az oktatásban borzasztóan összetett problémák vannak, így olyan valaki kellene az államtitkárság élére, aki átlátja a területet. „Nagyon csúnya jelenleg a helyzet: én egy budapesti, jó nevű iskolában tanítok, de itt is azt látni, hogy iszonyatos állapotban vannak a gyerekek, a jelenlegi rendszer teljesen tönkreteszi őket” – magyarázza Törley, aki szerint azonnali intézkedésként a tanárok és a diákok tehermentesítésére volna szükség, és a bérproblémákat is rendezni kellene, mivel a pedagógusbérek kiszámításánál már évek óta nem a lassan, de mégiscsak növekedő minimálbért veszik alapul, hanem a költségvetési törvényben szereplő vetítési alapot.

Borítókép: MTI/Soós Lajos

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.