Barátunk, a sárkány

A kínai elnök látogatását sokáig titkolni próbálta a magyar kormány – az itthoni kínai sajtó már jóval a hivatalos bejelentés előtt tudott róla. Hszi vagy négyszáz fős delegáció élén érkezik, s ez gondosan előkészített, széles körű megállapodások garmadájára utal. Ezek tényéről utólag, az aláírások után értesülünk majd; a részleteikről pedig, meglehet, soha.

A kínai–magyar diplomáciai kapcsolatokat 2004-ben még csak „baráti együttműködő partnerségként” határozta meg a külügyi nómenklatúra, s ez így is maradt sokáig. Aztán 2012 táján Orbán Viktor meghirdette a „keleti nyitást”. Bár ez elvben nem egyetlen ázsiai országra korlátozódott, zászlóshajója mégis a kínai állam nagyszabású külföldi térfoglalási kezdeményezéséhez, az Egy út, egy övezet (One Road, One Belt, avagy Belt and Road Initiative, a továbbiakban BRI) programhoz kapcsolódó Belgrád–Budapest vasútvonal lett. Eme infrastrukturális nagyberuházás gyakorlati haszna elenyésző – de legalább a projekt átláthatatlansága nem zavarja a befektetőt. Sőt, a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy Peking szívesen ad őrült mennyiségű kölcsönt minden kétes tervre. Ezek terheit aztán az érintett ország lakossága viseli, az eltüntethető milliárdok pedig az ott hatalmon lévők pozícióját szilárdítják meg.

Jüanviszonylat

Szijjártó Péter külügyminiszter tavaly többször pumpálta magas rangú kínai képviselők és befektetők kezét, mint ahányszor a hajzseléje palackját. Tavaly februárban Vang Ji külügy­miniszter látogatott hazánkba, és nem csak lángost fogyasztani: kiderült, hogy a Magyarország és Kína között létrejött stratégiai együttműködés keretében egyebek közt tárgyalások zajlanak négy kínai nagyvállalattal, amelyek 8–10 milliárd euró összértékű beruházásokat hozhatnak Magyarországra. A télvégi nyalomaszád után májusban Szijjártó utazott Pekingbe, ahol 3 milliárd eurós beruházásról, egy újabb autógyár létesítéséről tárgyalt Csin Kang frissen kinevezett külügy- és Vang Ven-tao kereskedelmi miniszterrel. (Csin Kang azóta sajnálatos módon eltűnt, nem tudunk róla semmit, de a legnagyobb nem uniós partnerünknél előfordul az ilyesmi; feladatait Vang Ji vette át.) A magyar külügyminiszter átugrott még Ningpóba, ahol díszvendégként a Kína–Közép-Európa Kereskedelmi Kiállítás megnyitóján üdvözölte a résztvevőket. Izgalmas lenne tudni, mivel érdemelte ki a díszvendégi címet. Szijjártó mindenesetre május 15-én négy újabb autóipari gigaberuházást jelentett be, s bár részleteket ezúttal sem közölt, este a CATL vezérével vacsorázott Pekingben. A külügyminiszter június végén Tiencsinből két újabb kínai vállalat érkezéséről számolt be büszkén. Hogy mely cégekről, beruházásokról van szó, lapzártánkig nem lehetett azonosítani.

A tavaly júniust bátran nevezhetjük minden idők legsikeresebb hónapjának a kínai–magyar kapcsolatok történetében. Akkor tartották Budapesten a China Brand Fair kiállítást, több mint 200 kínai cég részvételével, a Külgazdasági és Külügyminisztérium által szervezett Hungary–China Business Meeting and Signing Ceremony záróeseményeként pedig több tucat kereskedelmi szerződést írtak alá. Azt nem tudjuk, hogy pontosan kik és miről. Abban a hónapban Csungkingban is rendeztek magyar kereskedelmi vásárt, a Peking közeli Langfangban pedig magyar gasztronómiai és kulturális fesztivált. Szijjártó interjút adott a kínai CGTN tévének és a csatorna 1,4 milliárdos közönségének, ebben nemcsak a kínai vezetést dicsérte fel, hanem elővette új politikai szólamát is, miszerint Európa derisking stratégiája Kínával szemben egyenesen öngyilkosság, hiszen Pekinggel nem kockázatos üzletelni, Magyarország rá az élő példa. (Az unió erősen dolgozik azon, hogy különféle piacvédelmi és egyéb intézkedésekkel lazítsa gazdasági, kereskedelmi és technológiai kiszolgáltatottságát Kínával szemben. Uniós zsargonban ezt nevezik deriskingnek, vagyis kockázatmentesítésnek – a szerk.) Szijjártó rendszeresen szerepel kínai tévékben, ahol szívesen promotálják Kínának címzett dicshimnuszait és a Nyugat ekézését.

Szeptember közepén Szijjártó Hongkongban, a BRI egyik magas fórumán tette tiszteletét; a 12 fős brigádban a Magyar Nemzeti Bankot Liszek Gábor képviselte. Szijjártó még tartott egy előadást a CityU egyetemen, majd október elején a BRI értékelőjén látta viszont kitűnő barátját, Vang Jit. De októberben – meglepően nagy delegáció élén – ellátogatott Pekingbe Orbán Viktor is.