Színház

Búcsú a gonosztól

Krabat a Fekete Malomban

Kritika

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Ebből a sorozatból és A kis boszorkány című meséjéből Szegedtől Pécsig több bábelőadás is született. A kicsiknek szóló mesekönyvek után meglepheti az olvasót a Krabat című regény sokrétegű, sötét világa, amelybe az író saját élettapasztalatait is beépítette. Érettségi után besorozták, a keleti fronton harcolt, majd éveket töltött Tatárföldön szovjet hadifogságban. Saját bőrén tapasztalhatta meg a hatalomnak való kiszolgáltatottságot, és azt, hogy ehhez a helyzethez ki hogyan alkalmazkodik, milyen túlélési stratégiákat választ, eljut-e a szembefordulásig. Ő maga így beszélt a könyvéről: „az én történetem a generációm története, és minden olyan fiatal története, aki kapcsolatba kerül a hatalommal és annak kísértéseivel.”

Egy árva fiú a regény főhőse, aki álmának engedelmeskedve szegődik el molnárlegénynek a Fekete Malomba, ahol társaival együtt a fekete mágiát űző mester uralma alá kerülnek. A tudásért robottal és kiszolgáltatottsággal fizetnek, és sosem tudják, melyikük lesz a következő áldozat, aki életét adva biztosítja a mester túlélését. A menekülés egyetlen útja egy lány szerelme lehet, aki varjú képében is képes Krabatot felismerni, és a társai közül kiválasztani. Az életeket bedaráló, kegyetlen malom és a molnár metaforája mögé nem nehéz odaképzelni a szerző háborús tapasztalatait, miközben a történet mesei világa a fantasyt kedvelő fiatalokat is magával ragadhatja.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."