Ebből a sorozatból és A kis boszorkány című meséjéből Szegedtől Pécsig több bábelőadás is született. A kicsiknek szóló mesekönyvek után meglepheti az olvasót a Krabat című regény sokrétegű, sötét világa, amelybe az író saját élettapasztalatait is beépítette. Érettségi után besorozták, a keleti fronton harcolt, majd éveket töltött Tatárföldön szovjet hadifogságban. Saját bőrén tapasztalhatta meg a hatalomnak való kiszolgáltatottságot, és azt, hogy ehhez a helyzethez ki hogyan alkalmazkodik, milyen túlélési stratégiákat választ, eljut-e a szembefordulásig. Ő maga így beszélt a könyvéről: „az én történetem a generációm története, és minden olyan fiatal története, aki kapcsolatba kerül a hatalommal és annak kísértéseivel.”
Egy árva fiú a regény főhőse, aki álmának engedelmeskedve szegődik el molnárlegénynek a Fekete Malomba, ahol társaival együtt a fekete mágiát űző mester uralma alá kerülnek. A tudásért robottal és kiszolgáltatottsággal fizetnek, és sosem tudják, melyikük lesz a következő áldozat, aki életét adva biztosítja a mester túlélését. A menekülés egyetlen útja egy lány szerelme lehet, aki varjú képében is képes Krabatot felismerni, és a társai közül kiválasztani. Az életeket bedaráló, kegyetlen malom és a molnár metaforája mögé nem nehéz odaképzelni a szerző háborús tapasztalatait, miközben a történet mesei világa a fantasyt kedvelő fiatalokat is magával ragadhatja.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
