Színház

Búcsú a gonosztól

Krabat a Fekete Malomban

Kritika

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Ebből a sorozatból és A kis boszorkány című meséjéből Szegedtől Pécsig több bábelőadás is született. A kicsiknek szóló mesekönyvek után meglepheti az olvasót a Krabat című regény sokrétegű, sötét világa, amelybe az író saját élettapasztalatait is beépítette. Érettségi után besorozták, a keleti fronton harcolt, majd éveket töltött Tatárföldön szovjet hadifogságban. Saját bőrén tapasztalhatta meg a hatalomnak való kiszolgáltatottságot, és azt, hogy ehhez a helyzethez ki hogyan alkalmazkodik, milyen túlélési stratégiákat választ, eljut-e a szembefordulásig. Ő maga így beszélt a könyvéről: „az én történetem a generációm története, és minden olyan fiatal története, aki kapcsolatba kerül a hatalommal és annak kísértéseivel.”

Egy árva fiú a regény főhőse, aki álmának engedelmeskedve szegődik el molnárlegénynek a Fekete Malomba, ahol társaival együtt a fekete mágiát űző mester uralma alá kerülnek. A tudásért robottal és kiszolgáltatottsággal fizetnek, és sosem tudják, melyikük lesz a következő áldozat, aki életét adva biztosítja a mester túlélését. A menekülés egyetlen útja egy lány szerelme lehet, aki varjú képében is képes Krabatot felismerni, és a társai közül kiválasztani. Az életeket bedaráló, kegyetlen malom és a molnár metaforája mögé nem nehéz odaképzelni a szerző háborús tapasztalatait, miközben a történet mesei világa a fantasyt kedvelő fiatalokat is magával ragadhatja.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.