A szerk.

Kedvezmény

A szerk.

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

A terv az volt, hogy újra felépítik a háború előtti csarnokot, és az lesz az új Közlekedési Múzeum. Az átadás meghirdetett dátuma 2019 volt, bár az már akkor sci-fibe illő elképzelésnek tűnt, hogy a (már az 1910-es években is problémát jelentő) helyhiányt lefelé terjeszkedve (!) akarták megszüntetni két emelet mélyen. Ekkor nevezték ki főigazgatónak a BKK-vezérként megbukott Vitézy Dávidot – afféle ejtőernyősként. Vitézy azonban komolyan vette a feladatot: viszonylag hamar sikerült elérnie, hogy az agyament ligeti elképzelést hanyagolják, és a múzeum új helyszínének, a MÁV Kőbányai úti dízelcsarnokát, az Északi Járműjavítót jelöljék ki. És mivel a 2018-as építési tervpályázatot a világhírű amerikai Diller Scofidio+Renfro építésziroda nyerte meg, sokan képzelték azt, hogy az új Közlekedési Múzeum világszenzációvá válhat, miután – immár 2025-ben – megnyitja kapuit. Arról nem beszéltek, hogy mindez mennyibe fog kerülni.

A tervek alapján a 100 milliárd körüli összeg tűnt reálisnak.

Noha a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a beruházást, azóta legfeljebb a tervek készülnek. 2022-ben Vitézy is elment államtitkárnak, a múzeum fenntartója az Építésügyi és Közlekedési Minisztérium, azaz Lázár János lett, aki azzal köszönt be, hogy a múzeumot vidékre kellene költöztetni, majd azt a Schneller Domonkost nevezte ki főigazgatónak – állítólag pályázat alapján –, aki 2018-tól 2022-ig a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára volt. Schneller tavaly nyári kinevezése után az Index.hu-nak adott interjújában azt próbálta elhitetni, hogy minden a tervek szerint halad, és szó sincs vidéki kivonulásról, ám sem a költségekről, sem határidőkről nem ejtett szót. Annyit mondott csak, hogy „2024. május környékén” juthatnak el oda, hogy a minisztérium közbeszerzést írjon ki a múzeum kivitelezésére.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.