A szerk.

Kedvezmény

A szerk.

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

A terv az volt, hogy újra felépítik a háború előtti csarnokot, és az lesz az új Közlekedési Múzeum. Az átadás meghirdetett dátuma 2019 volt, bár az már akkor sci-fibe illő elképzelésnek tűnt, hogy a (már az 1910-es években is problémát jelentő) helyhiányt lefelé terjeszkedve (!) akarták megszüntetni két emelet mélyen. Ekkor nevezték ki főigazgatónak a BKK-vezérként megbukott Vitézy Dávidot – afféle ejtőernyősként. Vitézy azonban komolyan vette a feladatot: viszonylag hamar sikerült elérnie, hogy az agyament ligeti elképzelést hanyagolják, és a múzeum új helyszínének, a MÁV Kőbányai úti dízelcsarnokát, az Északi Járműjavítót jelöljék ki. És mivel a 2018-as építési tervpályázatot a világhírű amerikai Diller Scofidio+Renfro építésziroda nyerte meg, sokan képzelték azt, hogy az új Közlekedési Múzeum világszenzációvá válhat, miután – immár 2025-ben – megnyitja kapuit. Arról nem beszéltek, hogy mindez mennyibe fog kerülni.

A tervek alapján a 100 milliárd körüli összeg tűnt reálisnak.

Noha a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a beruházást, azóta legfeljebb a tervek készülnek. 2022-ben Vitézy is elment államtitkárnak, a múzeum fenntartója az Építésügyi és Közlekedési Minisztérium, azaz Lázár János lett, aki azzal köszönt be, hogy a múzeumot vidékre kellene költöztetni, majd azt a Schneller Domonkost nevezte ki főigazgatónak – állítólag pályázat alapján –, aki 2018-tól 2022-ig a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára volt. Schneller tavaly nyári kinevezése után az Index.hu-nak adott interjújában azt próbálta elhitetni, hogy minden a tervek szerint halad, és szó sincs vidéki kivonulásról, ám sem a költségekről, sem határidőkről nem ejtett szót. Annyit mondott csak, hogy „2024. május környékén” juthatnak el oda, hogy a minisztérium közbeszerzést írjon ki a múzeum kivitelezésére.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.