Határ a csillagos ég – Ki használhatja a budaörsi repülőteret?

  • - zsip -
  • 2017. június 3.

Belpol

Bár 2016 áprilisában felmondták vele a bérleti szerződést, a Magyar Repülő Szövetség továbbra is használja a budaörsi repteret, ráadásul bérleti díjat 12 éve nem fizet. De miért?

A legtalányosabb a történetben az, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. miért nem veszi vissza a repülőteret bérlőjétől, amely 12 év alatt 54 millió forint bérletidíj-hátralékot halmozott föl (a bíróság szerint is). Ráadásul az 54 millió forint adósság 2016 augusztusa óta 10 millióval nőtt. A bérlő Magyar Repülő Szövetség annak ellenére folytatja az ingatlan hasznosítását, hogy jogcím nélküli bérlő, ugyanis 2016 áprilisában a vagyonkezelő felmondta a bérleti szerződést.

Az MNV Zrt. azzal magyarázta lapunknak a tétlenségét, hogy nem szabad elsietni a válaszlépést, és már dolgoznak a hosszú távú megoldáson. „Az ingatlan birtokbavétele kapcsán figyelemmel kell lenni arra, hogy a repülőtér folyamatos üzemben tartását biztosítani szükséges. A Budaörsi Repülőtér az ország egyik legrégebbi, jelenleg is működő kisgépes repülőtere, melyen főként sportrepülőgép-forgalmat bonyolítanak. Az ingatlanon álló központi épület 1937-ben épült, ipari műemlék. Mindezekre tekintettel társaságunk az ingatlan birtokbavételét követő, mindenki számára megnyugtató, hosszú távú hasznosítási koncepció elkészítését határozta el.”

Hosszú menet

Az MNV 2005 óta veszi tudomásul, hogy az MRSZ nem fizet a repülőtér használatáért. Kilenc év után perelt az elmaradt díj megszerzéséért, tizenegy évet várt a bérleti szerződés felmondásával – mindkettő méltányos türelmi időnek tűnik.

A Fővárosi Ítélőtábla 2017. március 10-én jogerősen kötelezte az MRSZ-t 53,5 millió forint elmaradt bérleti díj, a kamatai és a perköltség kifizetésére. Az MNV nyilvántartása szerint ezenfelül 9,9 millió forinttal is tartozik a szövetség. Ennyi az a bérleti díj, amelyet 2016 augusztusa és 2017 áprilisa között nem fizetett meg. A tartozás behajtásának esélye a nullához közelít, lévén az 50 millió forint kifizetése bedöntené az évi 100-120 millió forintból gazdálkodó szervezetet. A fennálló lejárt tartozások ügyében egyébként egy másik bírósági eljárás még folyamatban van.

Az MNV 2016. áprilisban mondta fel a 88 hektáros ingatlanra vonatkozó bérleti szerződést, 90 napos határidővel. Erre az MRSZ füle botját se mozdította, az MNV pedig egy éve tolerálja nem fizető bérlője helyben maradását – annak ellenére, hogy felszólította az ingatlan kiürítésére, visszaszolgáltatásra.

Hogy miért fajultak idáig a dolgok, annak nincs bonyolult magyarázata.

A Kőérberki út 36. szám alatt működő polgári repteret a Magyar Repülő Szövetség 1998. november 17-től bérli az MNV jogelődjétől, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól (KVI). Az MRSZ két okból nem fizetett. Mészáros László elnök, akit idén újraválasztottak, 2012-ben úgy vette át a szövetséget, hogy a repülőtér használatáról 2002-ben létrejött szerződést tekintette érvényesnek. Ebben még az olvasható, hogy az MRSZ csak akkor fizet bérleti díjat, ha a szövetségnél nyereség keletkezik (ami eléggé valószínűtlen opció).

Csakhogy 2005-ben újabb szerződést kötöttek. Ebben az MRSZ vállalta, hogy havi 300 ezer forintos bérleti díjat fizet, és állja a repülőtér-karbantartás költségeit. A bérleti szerződést az MRSZ felhatalmazott képviselője hitelesítette, és a kontraktus azután is érvényben maradt, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság 2005 szeptemberében a repteret átvette az ÁPV-től. A KVI 2010-ben 23 millió forintos számlát nyújtott be az MRSZ-nek e szerződés alapján, ez az összeg azóta megduplázódott.

Az MRSZ továbbá arra hivatkozva sem fizetett bérleti díjat, hogy értéknövelő beruházásokat hajtott végre a perbeli ingatlanokon, és kérte ezek beszámítását. Mint az Ítélőtábla döntéséből kiderül, a bíróság a szövetség egyik védekezését se akceptálta.

Próbálkozni lehet

A helyzet abszurditását mutatja a repülőtér néhány héttel ezelőtti bérbevételi kísérlete. Az egyik repülős cég tavasszal az MNV-nél érdeklődött arról, májusban bérbe veheti-e a repülőnapjához a budaörsi létesítményt. A repülőtér bizonytalan helyzete miatt az MNV-t is megkeresték a szervezők. A vagyonkezelő írásbeli válaszában kifejtette: az MRSZ 2016 nyara óta nem jogosult szerződéseket kötni a repülőtér hasznosításával kapcsolatban. Erre csak a repülőtér tulajdonosa, az állam képviselője jogosult. Figyelemmel azonban arra, hogy az MRSZ a felmondási idő leteltével sem bocsátotta az MNV rendelkezésére a repülőteret, a vagyonkezelő e tőle független ok miatt nem tudja biztosítani sem az ingatlan bérbeadását, sem más jogcím szerinti hasznosítását. A próbálkozó cég tulajdonosa a Narancsnak azt mondta, a vagyonkezelőnél szóban azt is közölték vele, nem tudják garantálni, hogy a rendezvény előtt esetleg nem zárják-e be a repülőteret. Óva intették attól, hogy szerződést kössön az MRSZ-szel, amely jogalap nélkül, érvénytelen bérleti szerződés nélkül használja a hangárokat, a repülőtér összes létesítményét. Arra a kérdésére, hogy kivel köthetnek szerződést a bérlésről, a válasz az volt: ebben a helyzetben senkivel. (A tanácsot megfogadták, a repülőnapot május utolsó hétvégéjén a hajdúszoboszlói sportrepülőtéren rendezték.) A tulajdonos ezek után írásbeli tájékoztatást kért az MRSZ egyik vezetőjétől, hogy igazolják jogosultságukat a repülőtér üzemeltetésére a bérbeadás miatt, de erre nem kapott választ.

Tájékozódnak

A repülőterek üzemben tartásáról szóló meglehetősen kurta minisztériumi rendelet a légügyi hatóságot kötelezi arra, hogy évente helyszínen szemlézze a repülőtereket, ellenőrizze az üzemben tartási engedély betartását. Ezt az engedélyt határozatlan időre adják ki, tartalmazza a repülőtér és üzemeltetője adatait. Az egész alapja azonban a létesítési engedély, ez írja elő a használni kívánt terület tulajdonosi igazolását. A légi közlekedési törvény értelmében, ha a repülőtér idegen tulajdonban álló ingatlanon létesül, az engedélyhez csatolni kell az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájáruló nyilatkozatát. Tehát az állami vagyon kezelőjén kívül a légügyi hatóság is intézkedhetne, hogy megszűnjön az MRSZ üzemeltetői pozíciója Budaörsön, ha már a szervezet nem jelentette be, hogy a tulajdonos megszüntette ingatlanhasználati jogosultságát. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozó közlekedési hatóság aktuális nyilvántartásában változatlanul az MRSZ a budaörsi repülőtér üzemeltetője.

A légi közlekedési hatóság megkeresésünkre azt közölte, sem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., sem a Magyar Repülő Szövetség részéről nem érkezett bejelentés a tulajdonosi hozzájárulás megvonásáról. A helyzet tisztázása érdekében a légi közlekedési hatóság tájékoztatást kér az MNV Zrt.-től. „A legutóbbi repülőtérszemle 2016. május 5-én történt, ekkor a légi közlekedési hatóság nem állapított meg üzemeltetést érintő hiányosságot. A 2017. évi repülőtérszemlét még nem tartotta meg a hatóság” – tudatták a Naranccsal.
A repülőszövetségtől még nem érkezett válasz kérdéseinkre.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.