Hatékony endometriózis-kezelést sürget a Mi Hazánk

Belpol

Népesedéspolitikai okokból. Nem ám azért, hogy az érintett nők teljesebb életet élhessenek...

Az endometriózisban szenvedő nők kezelésének hatékonyabbá tételét sürgette pénteki budapesti sajtótájékoztatóján a Mi Hazánk Mozgalom szakpolitikusa, aki hangsúlyozta:

megfelelő nőgyógyászati ellátás nélkül elképzelhetetlen demográfiai fordulatot végrehajtani.

Ha a Fidesz azt akarja, hogy javuljanak a demográfiai mutatók, és azt szeretné, hogy minden vágyott gyermek megszülessen, akkor sokkal körültekintőbben kellene foglalkoznia a fiatal nők egészségi állapotával és a meddőség kezelésével – mondta Bagi Judit, a Mi Hazánk Mozgalom családügyi, népesedéspolitikai és szociális kabinetjének tagja.

Arról beszélt, hogy a mintegy 200 ezer nőt érintő, a meddőség egyik legfőbb okának számító betegséget rendszerint későn ismerik fel, és szakemberek hiányában kezelésére is vagy hosszan várnak az érintettek, vagy a magánegészségügyben keresik a megoldást, ahol a diagnózis felállítása százezres, a problémát kezelő műtété milliós költséget jelent.

A politikus sürgette, hogy a kormányzat a nőgyógyász pálya vonzóbbá tételével orvosolja a szakemberhiányt, az állami egészségügy vállaljon jelentősebb szerepet ezen a területen, valamint vegyen részt nagyobb mértékben az állam az egészségügyi felvilágosításban.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.