Havanna beintett

Melegebb éghajlat

  • - legát -
  • 2005. október 13.

Belpol

A lakótelepen élők többségének már attól melege lesz, ha szóba hozzuk a távfűtést. Néhol olyan magas a rezsi, hogy abból akár még egy lakást is bérelhetnének. Hogyan lehet megszabadulni a kötöttpályás és a fogyasztástól sokszor független fűtési szolgáltatástól?

"Az embereket nem érdekli itt semmi. A többség igénytelen és közömbös, bezárkóznak a lakásba, otthon kushadnak. Felőlük akár össze is dőlhet a ház." Így sóhajtott fel tavaly egy közös képviselő a Havanna lakótelep múltját és jelenét bemutató cikkünkben (lásd: Vannak jobb helyek, Magyar Narancs, 2004. szeptember 30.). Noha akkor megállapítottuk, hogy a XVIII. kerület egykor félelmetesnek mondott "vidéke" ma már semmivel sem rosszabb, mint bármely más fővárosi lakótelep, úgy látszik, az itt lakók egy része nem éri be ennyivel. Otthonosabbá, barátságosabbá szeretnék tenni környezetüket, virágültetési akciókat szerveznek, a helyi képzőművészek közös kiállításon mutatják be műveiket - mi ez, ha nem lokálpatriotizmus? Sőt a mindenre elszántak, ha kell, felveszik a kesztyűt, és harcba szállnak az óriás ellen. Két évvel ezelőtt az egyik háztömb lakói összefogtak, hogy megszabaduljanak a Budapesti Távhőszolgáltató Rt. (Főtáv) szerintük diktatórikus szolgáltatási modelljétől.

Civilek a pályán

A Csontváry utca 16-28. sokáig semmiben sem különbözött a többi paneltömbtől. A lakók többsége tulajdonossá vált még az ezredforduló előtt, a házkezelői feladatokat pedig egy cég látta el, melynek tevékenysége - ahogy másutt is - csak a legszükségesebb napi feladatokra korlátozódott. Néhányan az itt élők közül nem érték be ennyivel: úgy vélték, mindez csak a túlélésre - vagy arra sem - elég, ezért 2002-ben létrehoztak egy számvizsgáló bizottságot (szb) azzal a nemes céllal, hogy minél többet lefaragjanak az évről évre emelkedő költségekből. Nem kellett hosszas vitákat folytatniuk, hogy megállapítsák: a legtöbbet azzal spórolnák meg, ha megköszönnék a Főtáv eddigi fáradozását, és kiépítenék saját fűtési rendszerüket. Mindez persze csak le-írva ilyen egyszerű. Az szb tagjai tisztában voltak vele, hogy sem a ház kezelője, más meg pláne nem fogja helyettük leküzdeni az ezzel járó akadályokat, csak magukra számíthatnak.

"Botrányosnak tartottuk, hogy telente több mint húszezer forintot kell fizetni a melegszolgáltatásért egy ötvenkilenc négyzetméteres lakásban, ezért döntöttünk úgy, hogy megpróbálkozunk a lehetetlennel, s Münchhausen bárókként, saját hajunknál fogva menekítjük ki magunkat ebből a helyzetből - mondja Szilágyi Nóra, az szb alapító tagja, aki voltaképpen egyszerű tulajdonosként, ellenszolgáltatás nélkül végzett piackutatást, keresett szakértőket, hogy elkészítsék a korszerűsítés tervét, s a kivitelezés finanszírozási stratégiáját is kidolgozta. - Minden lehetőséget megvizsgáltunk a napelemektől a gázmotorig, míg rátaláltunk az ún. kültéri kazánra, ami szükségtelenné teszi a kémény és a fűtőház létesítését. Számításaink szerint egyértelműen ez tűnt az optimálisnak, s ezért e mellett döntöttünk."

57 millió forint

Mivel egy ilyen változtatáshoz nélkülözhetetlen az összes lakó beleegyezése, Szilágyi Nóráéknak nemcsak arról kell meggyőzniük a tulajdonosokat - a tömb 230 lakásában mintegy nyolcszázan laknak! -, hogy az összességében 57 millió forintos beruházás hamar megtérül, hanem olyan hitellehetőséget is fel kellett kutatniuk, amitől részletfizetéskor egy fillérrel sem emelkedik az addigi rezsijük. Hosszas keresgélés után találtak végre egy bankot, amelyik nem zárkózott el, s négyéves, kedvező kamatozású kölcsönt biztosított a számukra - jelzálog nélkül, ám 11 millió forintos óvadék letétbe helyezése után. Csak ekkor került a képbe a XVIII. kerületi önkormányzat.

"Mivel a Főtáv monopolhelyzetben van, ráadásul a főváros tulajdona, a kerületeknek semmiféle eszközük nincs, legfeljebb tudomásul vehetik, tud-e velük alkut kötni néhány százalékos árcsökkentésről Vajda Pál főpolgármester-helyettes úr. Így aztán nem csoda, hogy a képviselő-testület pártoktól függetlenül egyhangúlag megszavazta, hogy az önkormányzat biztosítsa az óvadékot - mondja Hámori Tibor alpolgármester, aki szintén a lakótelepen él. - Büszke vagyok arra, hogy éppen a Havannáról indult ez a kezdeményezés, annak pedig különösen örülök, hogy mindezt pártpolitikától függetlenül sikerült keresztülvinni. Mi ugyanis legfeljebb keresztbe tehettünk volna a Csontváry utcaiaknak, mivel az önkormányzatnak mindez egy fillérjébe se kerül, hiszen négy év múlva kamatosan kapjuk vissza."

Az évekig tartó előkészítés után, szeptember 1-jén elkészült az új fűtési rendszer, remekül működik, a lakók avatóünnepséget rendeztek, amelyen a kerületi polgármester, Mester László is megjelent, aki védnökséget vállalt az immár "mintaprojektnek" nyilvánított vállal-kozás fölött.

"Szilágyi Nóra és lakótársai úttörő munkát végeztek; azóta futótűzként terjed a Havannán, sőt a kerület más részein is akciójuk sikerének a híre. A magunk részéről továbbra is ösztönözzük az ilyen elképzeléseket, és biztos vagyok benne, ha mások keresnék meg az önkormányzatot, ugyanilyen pozitív elbírálásban részesülne kérésük." Hámori alpolgármester szerint attól se rokkanna meg a hivatal, ha tömeges igény jelentkezne. "Ha arra gondolok, mennyi pénzt osztunk szét kerületi segély címen éppen a magas távhődíjak miatt, egy ilyen lakossági programból hosszú távon még nyereségünk is származhat, bár természetesen nem ez a legfontosabb. Sokkal inkább az, hogy a lakástulajdonosok nyerjenek, nem beszélve arról a felbecsülhetetlen értékről, amit a sikerélmény jelent. Meggyőződésem, hogy ettől kezdve más ügyekben is kezdeményezőbbek lesznek a lakók. És nem csak a Csontváry utcában."

Hiba lenne?

Lázár Róbert, a Főtáv Rt. szóvivője szerint azonban a fogyasztók gyakran hibát követnek el azzal, ha csak a gázszámlát hasonlítják össze a távhőszámlával. Nem gondolják mindig végig, sok esetben ehhez megbízható információjuk sincs, hogy a gázkazános ellátás milyen pótlólagos költségekkel jár. "Természetesen nem örülünk, ha a fogyasztó felmondja a szerződést, azt pedig határozottan cáfolom, hogy sokkal drágábbak lennénk, mint a gázszolgáltatás. Egy gáz-kazán beszerzése, karbantartása, üzemeltetése és a később szükséges felújítása beépül ugyanis a közös költségbe, ráadásul nemegyszer előfordult már, hogy az érté-kesítő ezeket a költségeket ked-vezőbbnek, alacsonyabbnak tüntette fel a szükségesnél. A döntést hosszabb távon majd az idő fogja igazolni vagy cáfolni. Arra is van már példa, hogy egy korábban távhőszolgáltatásból kilépett épület lakói újra a távhőellátást választották a gázellátás helyett az említett többletköltségek miatt. Az sem mellékes, hogy a gázdíj esetleges nemfizetésének a kockázatát, a kintlévőségek finanszírozását és sokszor időben elhúzódó behajtását ezzel a lakóközösségek magukra vállalják. Ha ugyanis a gázszámlát a lakóközösség maradéktalanul nem egyenlíti ki, a gázszolgáltató az ellátást felfüggeszti, amire távhőszolgáltatás esetén még nem volt példa. Tőlünk egy komplett szolgáltatást kap a fogyasztó, míg a gázellátótól csak egy terméket. Magát a földgázt."

Szilágyi Nóra viszont úgy véli, hogy a Főtáv inkább hatóságként, mint szolgáltatóként viselkedik. "A cég üzletpolitikája mára teljesen elszakadt a piaci viszonyoktól. Az ún. alapdíj elvileg a rendszer fenntartását szolgálja, de miféle rendszer az, amelyik olyan elhanyagolt állapotban van, hogy például itt a Havannán télen zöldell a fű a vezetékek fölött? A Főtáv csak akkor invesztál a rendszerébe, ha teljesen tönkremegy a vezeték, ilyenkor pedig napokra leállhat a szolgáltatás. 2003 decemberében Újpalotán például 2700 lakás maradt 26 órán keresztül fűtés és meleg víz nélkül. Tavaly nálunk is több alkalommal volt üzemzavar, mostantól kezdve nem fordulhat elő ilyesmi."

A Csontváry utca 16-28. lakói az 57 millió forintos hitelt négy évig törlesztik. A közös költség a Főtáv alapdíjával azonos összegben növekedett. Mivel számításaik szerint az új kazán üzembe helyezésével legalább harminc százalékkal csökken a fűtési díj, négy évig ugyan a tavalyival közel azonos lesz a rezsijük, utána viszont lényegesen kisebb, csupán feleakkora.

Figyelmébe ajánljuk

Polt Péter írásbeli válaszából kiderül: azt sem tudja, miben folyik nyomozás

Elég súlyos ellentmondásra derült fény egy, az orosházi férfi kézilabdát érintő 1,3 milliárd forintos szabálytalan tao-felhasználási ügyben. A minden jel szerint költségvetési csalás gyanúja ügyében tett fel írásbeli kérdést Tóth Bertalan (MSZP) országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyésznek, aki azt válaszolta, hogy az ügyben nem indult büntetőeljárás. A Narancs.hu-t korábban és most is az ellenkezőjéről tájékoztatta a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága.  A Sportállamtitkárság hallgat az ügyben.

Csődközeli helyzetben billeg a BKV

28 milliárd forint hiányzik a BKV idei költségvetéséből a túléléshez. A közlekedési társaság adósságátütemezést kér, a jövő évi működéshez pedig a BKK-val 30 milliárdos hitelkeretre pályázna. Ráadásul mivel az igazgatósági és a felügyelő bizottsági tagok megbízatása lejárt, több hete törvénytelenül működik, ahogy a többi fővárosi cég is.