Házasságot mindenkinek – Beszélgetés az LMBT emberek lehetőségeiről

Belpol

Nem a jogszabályokkal van a legnagyobb baj Magyarországon.

„10 éve, 2007-ben fogadták el a bejegyzett élettársi kapcsolat első verzióját, amely azóta életbe lépett és jelenleg is elérhető azonos nemű párok számára.” Ez volt az apropója a Budapest Pride és az Integrity Lab által szervezett beszélgetésnek csütörtök este, ahol civil szakértők keresték arra a választ, vajon az adott politikai és társadalmi környezetben számíthatunk-e arra, hogy elfogadják az azonos neműek házasságát is? Egyáltalán szükség volna-e rá?

„A 90-es években fel sem merült az LMBT emberekben, hogy lehet házasságot követelni,

először az olyan jogsérelmekre kellett megoldást találni, mint például hogy Romániában büntették a homoszexualitást. Amikor megszületett a mostani alaptörvényünk, amely kimondja, hogy a házasság az egy férfi és egy nő közössége, ismét azt gondoltam, hogy itt nem lesz semmi változás. Most viszont azt látom, felnőtt egy olyan generáció, aki LMBT emberként is tisztában van a jogaival” – mondta Béres-Deák Rita, a CEU Gender Tanszékének oktatója. A helyzetet Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza sem látja elkeserítőnek, szerinte a jogszabályok tekintetében egyáltalán nem állunk rosszul, a baj inkább a jelenlegi szituáció törékenységével van. Hiszen amíg a miniszterelnökünk úgy véli, hogy akkor lehet kooperálni az LMBT emberekkel, ha nem követelnek maguknak több jogot, vagy amíg a KDNP egész Európában betiltaná a melegházasságot, addig félő, hogy a jelenleg meglévő jogszabályokat nagyon gyorsan és szívesen szigorítaná a hatalom.

false

Jelenleg az azonos nemű párok ki vannak zárva a házasság intézményéből, számukra ott van a bejegyzett élettársi kapcsolat, ami vagyonközösséget jelenthet; lehetnek egymás gyermekeinek gyámjai, és ha egyikükkel történik valami, a másikuk döntéseket hozhat helyette – viszont nem fogadhatnak örökbe gyereket, nem vehetik egymás gyerekeit a nevükre és a nők nem jelentkezhetnek mesterséges megtermékenyítésre. Ezeket a jogosítványokat sokan hiányolják, hiszen a gyakorlatban működik az, amitől a kormány retteg (vagyis hogy a család nem papa-mama-gyerekek felállásban valósul meg): sok azonos nemű pár nevel közösen gyereket. De hivatalosan és jogszabály szerint ők nem minősülnek családnak. „Ez azért elég abszurd, hogy egy elvileg családbarát kormány, amely a heteró nőket arra kapacitálja, hogy minél több gyereket szüljenek, a leszbikusokat kiszorítja a mesterséges megtermékenyítésből” – mondta Antoni Rita, a Nőkért Egyesület elnöke.

„Arra, hogy miért nem engedélyezett a házasság az azonos nemű pároknál, racionális érv és magyarázat nincs.

Az egyszerűen értékválasztás,

amikor azt mondjuk, hogy a házasságban egy férfi és egy nő legyen, mert így szoktuk meg” – vélte Asbóth Márton. A Budapest Pride és az Integrity Lab 1000 fős kérdőíves kutatásából viszont két fontos dolog is kiderül: az egyik, hogy a megkérdezettek nagy része támogatja az egyenlő bánásmódot és azt, hogy az azonos neműek is házasodhassanak, illetve örökbe fogadhassanak; a másik, hogy a házasság intézménye korántsem oly népszerű, mint ahogy azt a kormány gondolja, a legtöbben ugyanis azt gondolják, a gyerekvállaláshoz egyáltalán nem szükséges összeházasodnia két embernek.

Akkor mégis miért fontos, hogy elfogadjuk az azonos neműek házasságát is?

„A mindenkori kormány kommunikációja nagyban befolyásolja a közbeszédet, nézzük csak meg a migránsok esetét. Az azonos neműek házassága nemcsak a házasság intézményéről szól, hanem arról is, hogy ugyanolyan jogaik vannak, mint a heteroszexuálisoknak. Hogy az anyakönyvvezető ne azt mondja 10 évvel a jogszabály után, hogy bejelentett élettársi kapcsolat. Ez nagyon fontos az azonos neműek megítélése szempontjából is” – mondta Asbóth Márton.

És hogy ennek az elfogadásához mire van szükség? Sok-sok kampányra az LMBT emberek és „szövetségeseik” részéről, még több beszélgetésre, előbújásra. „Ha egy coming out során el tudjuk magyarázni a környezetünknek, hogy mégsem olyan veszélyes az, ha két azonos nemű ember szereti egymást és együtt él, akkor talán átértékelik, amit eddig gondoltak róla – zárta Asbóth Márton. – És ami szintén nagyon fontos: ha bármiféle jogsértés történik velük, például kiveszik a hátizsákjukból a Pride után a szivárványos zászlót, akkor annak utána kell menni és példát kell statuálni.”

Neked ajánljuk