A Szépművészeti Múzeum működéséről és a tervezett Múzeumi Negyedről tart előadást Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójáért felelős miniszteri biztos – állt a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) Kommunikációs Szabadegyeteme által szervezett „beszélgetés” Facebook-eseményének leírásában. Ehhez képest szó sem esett a Szépművészeti Múzeumról, volt azonban Baánnak egy nagy ívű egyszemélyes előadása arról, milyen jól jár mindenki a Liget Budapest projekttel; volt némi elegáns alákérdezés az elviekben a moderátor szerepét betöltő Surányi András – a BGF Társadalmi Kommunikáció és Média Intézeti Tanszékének vezetője – jóvoltából, a civilek és Karácsony Gergely ekézése, és persze sok nagy bólogatás a dicső királyi palota visszaállításáról. Mindez körülbelül 14-15 embert érdekelt szerdán este a Kőleves étterem emeletén.
| ||
„Ha minden igaz lenne, amit a projektet kritizálók a kérdéseikben állítanak, én lennék az első, aki tiltakozna ellene” – kezdte előadását Baán, aki ezzel gyorsan tisztázta is, hogy nem kifogások, hanem félreértések vannak csupán a projekttel kapcsolatban, plusz erre rakódnak még rá a politikai kommunikáció tipikus elemei, a torzítás és a túlzás. Ennek köszönhetően gondolják sokan például azt is, hogy a Városligetet jól lebetonozzák majd a Múzeumi Negyed miatt, holott még növekedni is fog a zöld terület aránya: jelenleg 5,6 százalékos a liget beépítettsége – ha az állatkertet nem számítjuk –, s ez ugyan a projekttel 6,6 százalékra emelkedik majd, de a mostani – 60 százaléknyi – zöld terület is emelkedni fog néhány százalékkal. Mindez úgy, hogy a jelenleg 35 százaléknyi lebetonozott területre építkeznek majd. Kár is tehát tiltakozni, ugyanis a „liget összes látogatója nyerni fog, a nyugdíjasoktól a focizó kölkökig”. Majd hozzátette, hogy itt van például Karácsony Gergely, aki zuglói polgármesterként mi másért is tiltakozhatna, mint a Városliget érdekében. „Mire figyelnének fel az emberek? Hogy mi lesz Soroksárral? Vagy hogyan alakul majd a forgalomrendezés a Bosnyák téren? Bezzeg ha a Városligetért áll ki, és azt mondja, ő megvédi azt akár tulajdon testével is, az egy cunamit indít el. Karácsony ezzel egy olyan bérletet váltott, amit ha felmutat, az országos média egyből odafigyel.”
Karácsony után a civilek is előkerültek, akikről megtudhattuk, hogy náluk „sokkal nehezebb véleményváltozást elérni, mint a politikusoknál.” A miértre magunktól is rájöhettünk volna, de Baán megkönnyítette a dolgunkat: „egy jó politikus könnyen változtatja a véleményét, ha olyan dologról van szó, melyhez érdeke fűződik” – magyarázta, és hozzáfűzött még két példát, ha esetleg nem értenénk. Gegesy Ferenc is rábólintott anno a Millenniumi Városközpont építésére, Tóth József, a 13. kerület polgármestere pedig minden, a Liget projekt Angyalföldet érintő pontját megszavazza. És hogy végképp rátegye a koronát a Liget projekt képzeletbeli buksijára, elmondta, hogy az ötletet hivatalosan egyik ellenzéki párt sem ellenezte – egyes képviselőik persze igen (de hát kit érdekel Karácsony Gergely vagy Horváth Csaba), de valójában ők is szeretik ezt a projektet, csak soha nem ismernék be a nyilvánosság előtt.
| ||
„Nincs olyan műtárgyunk, mely önmagában turisztikai vonzerő lenne, ezért magának a ligetnek kell a húzóerőnek lenni” – tért rá Baán arra, mennyire nincs Budapestnek jó városmarketingje, hogy a romkocsma-negyeddel és a Sziget Fesztivállal próbáljuk eladni magunkat, de hol vannak a városi családi programok? Hát majd a ligetben! Ahol egyszerre lesz jelen az állatkert, a cirkusz, a fürdő, a jégpálya és persze a múzeumok. „Egy olyan különleges szövet lesz, melyet branddé lehet alakítani.” Ráadásul nemzetgazdasági szinten is szépen megtérül majd a projekt: ha a felépülés után évente 300 ezer turista látogat el a megújult Városligetbe, akkor a 150 milliárdos beruházás cirka 10 éven belül kifizetődik.
Ne ugorjunk azonban ennyire előre, a jövőre szükséges 15-20 milliárd helyett ugyanis a 2015-ös költségvetésben mindössze 8,8 millió forint van előirányozva a projektre. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár az ATV-ben úgy nyilatkozott, ötven százalék esély van a Liget projekt beindulására, Baán azonban nem aggódik, szerinte ahogy tavaly is megkapták a pénzt a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szánt keretből, úgy idén sem lesz gond – bár akkor csupán 1,9 milliárdról beszéltünk a jelenlegi 19 milliárddal szemben. „Hoppál Péter mint kultúráért felelős államtitkár a főnököm, így mégsem mondhatom, hogy hülyeségeket beszél. Én is boldogabb lennék, ha már most benne lenne a költségvetésben a projekt, és úgy látszik, ha stadiont akarnék építeni, könnyebb lenne bekerülnöm a költségvetésbe, de így is meg fogjuk kapni az összeget, több küzdelem és munka árán, de megkapjuk” – válaszolta Baán a kérdésünkre.
Az est pedig mi mással is záródhatott volna, mint a vár és a királyi palota jövőjének kérdésével. Baán szerint üdvözölendő ötlet, hogy a palotát ki akarják nyitni a nagyközönség előtt, és egy palotamúzeumra is nagy szüksége van „a nem túl fényes nemzeti tudatunknak”. Véleménye szerint le kell vetkőznünk a kormányzattal szembeni averzióinkat, és nem szabad engednünk, hogy az ellenérzéseink rányomják a bélyeget a Liget projektre – annak ugyanis semmi köze ahhoz, mit akar Orbán Viktor a várban. Nyilván idővel majd a Sándor-palotát, de ezzel nincs is semmi baj, hiszen 2002 előtt is a miniszterelnökség használta az épületet, ők csupán visszaállítanák a régi állapotokat. A palotába így beköltözhetne a köztársasági elnök, s akkor végre „helyreállna a rend”.
