Búcsúbulit tart a Szépművészeti Múzeum: szombaton hajnal kettőig többek között Zagar-koncerttel, vasárnap klasszikus múzeumi programokkal várják a látogatókat. A Liget Budapest projekthez kapcsolódóan ugyanis a közgyűjtemény mintegy 7,5–8 milliárd forintba kerülő műszaki felújítása kezdődik el hétfőn, ami miatt 2018 tavaszáig zárva lesz az épület. A gyűjtemény legfontosabb, néhány tucat darabja a Nemzeti Galéria falai között lesz majd látható addig.
| ||
A Szépművészeti felújításának legfontosabb eleme a háborúban súlyosan megsérült, azóta raktárnak használt, ma is részben romos román csarnok felújítása. A dúsan festett csarnokot raktárnak használták a háború óta, a hetvenes években salgóelemekből többemeletes tornyot is építettek ide, ami a régi képtár egyik raktára volt, a csarnok többi részében pedig a múzeum 1900-as évek elejétől gyűjtött, több száz darabból álló gipszmásolat-kollekcióját zsúfolták össze. A kollekció az egyetemes szobrászatot kívánta szemléltetni, ám már születése után nem sokkal elavultnak számított a másolatok gyűjtése, kiállítása – mondta Szőcs Miriam, a régi szoborgyűjtemény vezetője a felújítás előtt lévő csarnok pénteki bejárásán.
| ||
Kezdetben vegyesen szerepeltek a kiállításokon másolatok és eredeti darabok, de 1926-ban a múzeum akkori igazgatója, Petrovics Elek kivette a közgyűjtemény kiállításaiból a gipszeket, és azokat részben a román csarnokban mutatta be. Jó néhány műtárgy még mindig azon a helyen van, ahová csaknem 90 éve tették – olvashatók mellettük a korabeli feliratok is. A háború alatt csak a múzeum eredeti tárgyait menekítették, a gipszeket a román csarnokba hordták össze, ami aztán soha többé nem nyílt meg a nagyközönség számára. Baán László főigazgató szerint a több száz darabos gyűjteményt, melynek egy része megsemmisült az évtizedek során, most újra leltározzák, restaurálják, és bemutatják. Az antik anyagot a komáromi Csillagerődben, a középkori és reneszánsz kollekciót pedig a Szabolcs utcai, szintén a Liget-projekt részeként felépülő raktár- és restauráló-központban helyezik el, egy látványraktárban.
| ||
A főigazgató szerint ismét kiállítóterem lesz az úgynevezett Michelangelo Terem is, mely ma egy galériával két emeletre osztott hivatalként funkcionál. Összekötik a földszinti ion és dór piramisokat is, ezzel létrejön egy 1200 négyzetméteres új, időszaki kiállítótér. Az egyiptomi gyűjtemény is új helyre költözik az épületen belül, a helyén pedig étterem lesz. A Szépművészeti felújítására és a Liget Budapest projektre idén 15,8 milliárd forintot szán a kormány, ebből 4,1 milliárdról már határozott a kabinet, 11,7 milliárdra pedig kötelezettséget vállalt – mondta a főigazgató.
A sokat vitatott múzeumfejlesztés új elemekkel is bővült. Helyreállítják a Közlekedési és Műszaki Múzeumnak helyet adó egykori Közlekedésügyi Csarnokot, mely a háborúban súlyosan megsérült, és a felismerhetetlenségig átalakították. Az épület visszakapja a világháború után lebontott felső szintjét és kupoláját is, továbbá egy plusz föld alatti szinttel bővül. Ugyanakkor nem fér el benne a Közlekedési és Műszaki Múzeum jelenlegi kiállításán látható néhány nagy közlekedési eszköz. A PeCsa lebontásával pedig a repüléstörténeti kiállítás is megszűnik. Jelenleg nincs döntés arról, hogy hol kapnak végleges helyet a vonatok és a repülők. Előbbiek ideiglenesen – hiszen a múzeum áprilisban bezár – valószínűleg a Vasúttörténeti Parkba kerülnek, s talán a Közlekedési Múzeum is itt kap átmeneti szállást egy könnyűszerkezetes épületben. Hiába építik újra a múzeumot, a máig kiállítóhely nélküli, jogilag a Közlekedésihez csapott Műszaki Múzeum anyaga ismét nem kerül közönség elé, és egy egyébiránt nagyon hiányzó science múzeum sem jön létre, holott az ilyen profilú intézmények világszerte a legsikeresebb múzeumoknak számítanak.
A Mezőgazdasági Múzeumnak viszont mennie kell a Vajdahunyadvárból. Ide részben a bor, a gasztronómia és a hungarikumok köré épülő bemutató-árusító helyet terveznek, amelynek kialakításába a múzeumot is bevonnák, részben a millennium korára emlékező tárlatot terveznek. A Mezőgazdasági Múzeum helyét még keresik, de Baán tervei szerinte egy 8–10 hektáros szabadtéri bemutatóterülettel rendelkező múzeum lesz belőle. Logikusnak tűnne, hogy a szentendrei skanzen kapja meg a feladatot, de Baán szerint a múzeum önálló marad, és Budapesten lesz.
