Az EU vezetésének deklarált célkitűzése, hogy 2050-re ne legyenek halálos közúti balesetek. Az ide vezető, úgynevezett „roadmap” egyik mérföldköve, hogy 2030-ra felére kellene csökkenteni a közúti halálos áldozatok számát a tavalyi 20 600 esethez képest.
Ennek egyik módja az unió szerint egy olyan szigorítás, ami az idősebb sofőröket érintené, akiknek 70 éves koruk után ötévente újra kellene valamilyen formában vizsgázniuk – írja a német Bild magazin nyomán a hvg.hu. A brüsszeli tervezet célja, hogy azokban az országokban is, ahol élethosszra szól a jogosítvány, legyen végre valamiféle kontroll.
A lap hangsúlyozza, egyelőre nincs meghatározva, hogyan nézne ki a hetven felettiek vezetési képességének felülvizsgálata. Az uniós terv szerint a járművezetőknek azt kellene igazolniuk, hogy továbbra is biztonságosan képesek vezetni. Hogy ehhez szükséges-e külön járművezetői vizsga, vagy elegendő-e az orvosi vizsgálat – az érintett tagállamok döntésére bíznák.
A kezdeményezés mögötti valódi szándék vélhetően Németország bevonása valamiféle szabályozásba, ahol a jogosítvány általánosságban jelenleg élethosszig érvényes.
Itt ugyanis nem kell rendszeresen felülvizsgáltatni a jogosítványt. Bizonyos helyzetekben – például baleset vagy egyéb közúti rendellenesség után – a hatóságok elrendelhetik a járművezető alkalmasságának szakértői vizsgálatát, és kétség esetén bevonhatják a vezetői engedélyt.
Az EU többi országában, hol szigorúbb, másol megengedőbb az idősebbek vezetési képességének felülvizsgálata. Magyarországon például 70 év felett kétévente kell orvosi alkalmassági vizsgára menni. Dániában 75 év felett kell kétévente, 80 éves kortól minden évben. Olaszországban pedig már 50 évesen is ötévente kell megújítani a jogosítványt. A 70 év felettieknek háromévente, a 80 év felettieknek pedig kétévente kell elmenniük orvosi vizsgálatra.
A HVG kíváncsi volt a hazai szakemberek véleményére is a tervezetről. Mészáros Ferenc, az Autóklub elnökségi tagja és közlekedésbiztonsági szakértője szerint alapvetően a háziorvosi-rendszeren kell hogy múljon, kik kapnak jogosítványhosszabbítást. Lehetne persze valamilyen formában kiegészíteni ezt egy további forgalmi vizsgával, a kérdés, hogy ezeket ki fogja majd lebonyolítani, ugyanis már most is kevesen vannak a vizsgáztatók.
Kőrös András, a Hungaroring Groupama Tanpálya szakmai vezetője hasonlóan vélekedik, egy kiegészítő teszt jó megoldás lehetne az orvosi alkalmassági mellé, de az első kell hogy legyen, hogy a jelenlegi szabályozást tartsuk be. Vagyis, hogy
az orvosi vizsgálatot vegyük komolyan, vegye komolyan a háziorvos is, akinek megvan a lehetősége, hogy további vizsgálatokra küldje a vezetői engedélyét meghosszabbítani akaró autóst.
Kőrös András egyébként azt tapasztalja – bár a képzéseiken résztvevő időseket nem tekinthetik reprezentatív mintának –, a korosabb sofőrök is minden feladatot meg tudnak oldani. Nálunk inkább kihívás, hogy a saját határaikat átlépve elérjék a feladatokhoz szükséges sebességet. Az óvatosságuk ugyanakkor a közlekedésben azt is jelenti, hogy statisztikák szerint ritkábban kerülnek balesetveszélyes szituációkba. (A közlekedési balesetek alig tizedéért felelősek a 65 év felettiek.)
Azt, hogy egy sofőr magától is észrevegye, hogy nem kéne vezetnie – annak ellenére is, hogy orvosilag papíron alkalmas – nehéz felismerés. Kőrös András szerint, akik napi szinten vezetnek, azoknak még nehezebb felismerni az apró jeleket, amelyek ide vezetnének. Akik ritkábban ülnek volán mögé, figyeljék, mennyire érzik magukat komfortosan vezetés közben, egy-egy szituáció, mennyire jelent kihívást számukra. Itt bizony nagy szerepe van a hozzátartozóknak, rokonoknak, akik kívülállóként ha bizonytalanságot tapasztalnak, jelezzék.
