Több mint hetven Fidesz-barát színházi ember állt ki a filmművészeti egyetem bedarálása mellett

  • narancs.hu
  • 2020. július 2.

Belpol

Zömmel a szokott arcok: Balázs Péter, Bozsik Yvette, Dörner György, Kálomista Gábor.

Több mint hetven színész, rendező, színházi művész támogatta aláírásával a Színművészeti Egyetem modellváltását lehetővé tevő törvényt.

A levelet a Palkovics Lászlónak és Semjén Zsoltnak címezték, és azt kérik, tartsák fenn a modellváltásra vonatkozó törvényjavaslatot, mert az "közép és hosszú távon a teljes hazai előadó-művészet javát szolgálja".

A levélben ráadásul kifejtik, hogy "az elmúlt hetek történései azt bizonyítják, hogy az alaposanaz alaposan előkészített és jövőbe mutató modellváltást a magyar felsőoktatási szakemberek, oktatók, volt és jelenlegi hallgatók valamint a felelős előadó-művészeti szakmai szervezetek meggondoltnak és előkészítettnek tartják." Miközben az intézmény hallgatóin kívül már egyre több művész is felszólalt az intézmény átalakítása ellen.

A kormányakaratot támogató levél aláírói szerint mindezzel szemben Palkovics "érdemi tárgyalásokat folytatott az egyetemi közösségek képviselőivel. Köszönjük, hogy leültette egy asztalhoz az érintetteket, és hatáselemzésekre, kidolgozott közép- és hosszú távú tervekre épülő, újító szándékú változást képvisel."

A hetven aláíró között szerepel Balázs Péter, Bozsik Yvette, Dörner György, Kálomista Gábor... A listát itt lehet böngészni.


Janisch Attila a Filmművészeti átalakításáról: Az egészet mélyre ható cinizmus hatja át

Az egyetem filmrendező docense szerint egyszerűen érthetetlen a kormány döntése, ami büntetésként hat. Eldőlt, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) is kiszervezi a kormány az állami felsőoktatási intézmények közül. Az intézmény hirtelen jött modellváltásáról, ennek vélt vagy valós okairól, az egyetem elleni támadásokról és az orbáni politika hatásairól beszélgettünk az egyetem docensével, a Narancs.hu állandó publicistájával.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.