Hírösszefoglaló

  • 1996. szeptember 19.

Belpol

25 éves a Greenpeace
Vasárnap ünnepelte negyedszázados fennállását a világ legbefolyásosabb nemzetközi környezetvédő szervezete, a 158 országban közel 3 millió polgárt tömörítő, 33 irodában mintegy ezer embernek munkát adó Greenpeace International. A legutóbb a Brent Spar olajfúrótorony tengerbe süllyesztése, valamint a csendes-óceáni francia atomkísérletek ellen fellépő szervezet tavaly 152,8 millió dolláros bevételhez jutott, 11 százalékkal többhöz, mint az előző évben. A szervezet nemrég komoly gondokkal küzdött: nemegyszer hamis tényeket állítottak környezetszennyezésekről, egykori civil aktivistái pedig ma nehézkes bürokratizmussal és túlzott alkalmazkodással vádolják Thilo Bode német elnököt; a volt bankmenedzser szerint "a jó szervezés és a szilárd pénzügyi alap" az ökoszervezet sikerének előfeltétele. (Képünkön a Greenpeace három alapító tagja Vancouverben.)

Szocialista vita az adóról Alternatív javaslatot dolgozott ki a parlament szocialista párti frakciója a kormány adótábla-módosítási elképzeléseire: e szerint a legmagasabb kulcs 46 százalék lenne. Egyelőre azonban október közepére halasztották a döntést, hogy a saját adótáblájukat vagy a kormányét részesítik előnyben a majdani szavazáskor. Az MSZP-s javaslat kevesebb, egyúttal szélesebb adósávval számol, s míg a kormány javaslata szerint 1,1 millió forintos évi bevételnél kezdődik a legmagasabb sáv (42 százalékos adókulccsal), a frakció tervezetében a legmagasabb sáv 2 millió forinttól érvényes (46 százalék). A legutóbbi kormányülést követően azonban elhangzott: a kabinet nem változtat álláspontján, és eredeti javaslatát terjeszti a Ház elé; Békesi László volt pénzügyminiszter pedig úgy fogalmazott: a 46 százalékos elképzelés ellentétes a kormány gazdaságpolitikájával.

Német takarékossági csomag A bonni kormány gazdasági élénkülésre, növekvő foglalkoztatottságra és már a jövő évben 70 milliárd márkás megtakarításra számít azután, hogy a Bundestag megszavazta három kulcsfontosságú törvénytervezetét. A Kohl kancellár vezette konzervatív-liberális koalíció a nyugdíj- és egészségbiztosítás reformjára, a táppénzjuttatás csökkentésére és a dolgozók könnyebb elbocsátására tett javaslatot - a terv ellen néhány hónapja nagy tüntetéseket tartottak a szakszervezetek, a szociáldemokraták és az egyházak. A tervezetet akkor leszavazta a szocdem többségű felsőház, a Bundesrat; az alsóház most egyszerű többséggel leszavazta az elutasítást. Németországban évente mintegy ezermilliárd márkát, a GDP egyharmadának megfelelő összeget költenek szociális kiadásokra.

Aláírt alapszerződés Hétfőn Temesváron a magyar ellenzék és a román nacionalisták tiltakozása ellenére Nicolae Vacaroiu román és Horn Gyula magyar miniszterelnök aláírta a két ország közötti alapszerződést. Horn az aláírást megelőzően szűk körű megbeszélést folytatott Ion Iliescu román államfővel, majd a küldöttségek plenáris ülést tartottak. Iliescu a szerződés aláírása után hangoztatta: a dokumentum garantálja a területi követelésekről való lemondást és egyértelművé teszi a kisebbségek jogait és kötelezettségeit; külön üdvözölte, hogy sikerült közös értelmezést találni az EU 1201-es ajánlására. Horn erre reagálva kifejtette: mind egyéneknek, mind közösségeknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy gyakorolhassák kisebbségi jogaikat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke - a szervezet fenntartásai miatt - nem vett részt az aláírási ceremónián: Markó Béla Dézsi Zoltánt, a szövetségi képviselők tanácsának elnökét bízta meg az RMDSZ képviseletével.

Az MSZP a Szocinternben Egy két évvel ezelőtti határozatnak megfelelően a Szocialista Internacionálé (SI) teljes jogú tagja lett a Magyar Szocialista Párt. Néhány éve az MSZP a kis, parlamenten kívüli Magyarországi Szociáldemokrata Párttal együtt egyaránt megfigyelőként vehetett részt az SI munkájában, az MSZDP-t azonban a Petrasovits-féle botrányok nyomán kizárták a nagy múltú szervezetből. Az SI New York-i kongresszusán Horn Gyula MSZP-elnök, kormányfő, akit a szervezet egyik alelnökévé választottak, beszédében a közép-kelet-európai térség és más rászoruló térségek támogatását kérte a szociáldemokratáktól, hangsúlyozva, hogy ez "egyetemes biztonsági és piacgazdasági érdek". Horn szerint a térség országainak EU-csatlakozása növelné Európa stabilitását, biztonságát.

Vendéglátóhelyi diszkrimináció Becsületsértés vétsége miatt hozott elmarasztaló ítéletet a Pécsi Városi Bíróság a Berta söröző tulajdonosa, Berta József ellen, akit becsületsértés és rágalmazás miatt jelentett fel Góman Gyula, amiért cigány voltára hivatkozva nem szolgálták ki a sörözőben. Gómant a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda igazgatója, Furmann Imre ügyvéd képviselte az ügyben, aki a Roma Sajtóközpontnak nyilatkozva rámutatott: Magyarországon még nem volt példa arra, hogy valaki pert nyert volna olyan ügyben, amelyben a származás miatti diszkriminációt sérelmezték. A vendéglőst 5000 forint pénzbüntetésre és a költségek megtérítésére ítélték. A cseh törvényhozás viszont a napokban felmentette a "rasszizmusra való felbujtás" vádja alól Ivo Blahout bártulajdonost, amiért romákat tiltott ki étterméből. Az indoklásban "jogosult szervezeti intézkedésnek" nevezték Blahout lépését. (Képünk nem a helyszínen készült.)

Moszkva: hatalmi harc? Miközben Jelcin elnök hó végi szívműtéte előtt kórházba vonult, előzőleg átadva államfői jogkörének egy részét Csernomirgyin kormányfőnek, egyre több jel utal arra, hogy a műtét kimenetelétől függetlenül hatalmi harc kezdődhet Moszkvában. Alekszandr Lebegy tábornok, a nemzetbiztonsági tanács titkára a Reuter jelentése szerint máris bírálta a miniszterelnök gazdasági terveit, főként azt kifogásolva, hogy az új költségvetési tervezetben túl kevés jutna a hadsereg számára. Csernomirgyin azonban, aki a hónap végén az "atomgombot" is megkapja Jelcintől, közölte: a gazdaság az ő területe, abba nem enged beleszólást. Lebegy egyébként cáfolta, hogy a német Stern magazinban lemondásra szólította volna fel Jelcint.

Horn-Meciar-csúcs: húsz perc A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) csúcstalálkozóján, Szlovákiában tartották meg a közelmúltban elmaradt Horn-Meciar-találkozót; a magyar és a szlovák kormányfő azonban mindössze húsz percet tárgyalt egymással (Meciar ennyi időt egyébként is szinte mindegyik résztvevőre szánt). Horn a találkozó után kifejtette, hogy kisebbségi kérdésekben eltérő a felek álláspontja, ugyanakkor jó esélyt lát a kölcsönös gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. A további kérdések tisztázásával - mint például a bősi erőmű vagy az Esztergom és Párkány közti híd megépítése - megbízták külügyminisztereiket, akik az ígéretek szerint ezen a héten Budapesten ülnek tárgyalóasztalhoz.

IMF: reformsürgetés A Nemzetközi Valutaalap Magyarországon tárgyaló küldöttsége azt szeretné, ha az infláció jövőre nem haladná meg a 18 százalékot. Draskovits Tibor pénzügyi államtitkár azonban úgy vélekedett: bár lassulóban van az infláció növekedési rátája, arra az IMF-nek sincs kész receptje, hogyan lehetne újabb lakossági megszorítások nélkül lejjebb srófolni az inflációt. Az IMF legújabb éves jelentésében egyébként megállapítja: Magyarországon a tavaly megkezdett pénzügyi és gazdasági stabilizációs intézkedések megalapozták a tartós növekedést. A dokumentum ugyanakkor továbbra is hangsúlyozza a szociális ellátórendszerek reformjának szükségességét, hogy biztosítva legyen: valóban a legrászorultabbak részesülnek a juttatásokból.

Irak: kényszerzubbony William Perry amerikai védelmi miniszter Kuvaitban közölte: továbbra is fennáll egy Irak elleni amerikai katonai csapás lehetősége. Washington be fogja tartatni Szaddám Huszeinnel a kurd övezetek feletti repülési tilalmat - hangsúlyozta Perry egy nappal azután, hogy Bill Clinton az eddigi amerikai légicsapásokról elmondta: azok "stratégiai kényszerzubbonyt" húztak Szaddámra, megnehezítve, hogy Szaúd-Arábiát és Kuvaitot fenyegethesse. Miközben Észak-Irakból tömegével menekülnek a függetlenségükért harcoló kurdok (a területen eddig 95 ellenzékit végeztek ki és 150-et vettek őrizetbe), kiderült, hogy a CIA 1991 óta mintegy 100 millió dollárt költött arra, hogy megdöntse az iraki diktátor hatalmát - hasztalanul.

Morze

A Fidesz - MPP úgy látja: Bős-Nagymaros kérdését nem lehet peren kívül rendezni, mindenképpen a Hágai Nemzetközi Bírósághoz kell fordulni. Illés Zoltán alelnök szerint a gondok továbbgörgetése nem használ az EU-csatlakozásnak.

Ukrajna ismét sürgette a Nyugatot, hogy adjon pénzügyi segítséget a csernobili atomerőmű bezárásához. A hét legfejlettebb ipari állam 3 milliárd dollárt ígért e célra, de máig nem tudni, mikor kaphatja meg Kijev a pénzt.

Orosz homoszexuálisok az azonos neműek házasságának törvényesítését kérvényezték a parlamenttől, mivel "ha két ember szereti egymást, nem fontos a partner neme". A Háromszög nevű meleg szervezet még ősszel a törvényhozás napirendjére tűzetné a kérdést.

Az amerikai elnök arra kérte a kongresszust: szavazza meg a terrorizmus elleni harc erősítésére kért 1,097 milliárd dollárt, amelynek egy részét az amerikai repülőterek biztonságának szigorítására fordítanák.

Ismét robbanás volt a budapesti Práter utcában: péntek hajnalban ismeretlenek M 75-ös jugoszláv kézigránátot dobtak be egy kávézó ablakán. Senki sem sérült meg; a rendőrség nagy erőkkel nyomoz.

Közpénzek elsikkasztásáért Kínában halálra ítéltek egy rendőrnőt és férjét; a két ember a dél-kínai Szecsuán tartományban állítólag 80 ezer dollárnyi jüant sikkasztott.

Súlyos ítéletek születtek Kínában a kihalófélben lévő pandák és aranyszőrű majmok bőrének birtoklásáért is: a nyolc vádlottból kettőt halálra, egyet életfogytiglanra, ötöt 8-15 éves börtönbüntetésre ítéltek.

Keményebb fellépést sürget a gyermekpornográfia előállítása és terjesztése ellen az osztrák kormánykoalíció két pártja. A szociáldemokraták és a néppártiak azokat is büntetnék, akik külföldön készíttetnek ilyen képet vagy filmet.

Burundi katonai kormánya közölte: azonnali hatállyal visszaállítja a nemzetgyűlést és feloldja a politikai pártok működésének tilalmát. A július végi puccsot végrehajtó vezetés így próbál oldani a szomszéd országok gazdasági szankcióin.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”