Mi lesz a hajléktalan emberek állataival, ha életbe lép az új szabálysértési törvény, és tilos lesz életvitelszerűen közterületen tartózkodni?

  • narancs.hu
  • 2018. október 14.

Belpol

Jó kérdés, mert ezt például nem szabályozza az új rendelet.

Október 15-én, hétfőn lép életbe az alaptörvény módosítása nyomán született új szabálysértési törvény, mely a hajléktalanságban élőket érintő passzusa kimondja: tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás.

Eszerint országosan törvénybe ütköző lesz, ha a megfelelő lakhatással nem rendelkező emberek az utcán tartózkodnak. Az új szabályok értelmében, ha 90 napon belül háromszor is „segítségnyújtás útján” figyelmeztetnek a rendőrök egy hajléktalan embert amiatt, mert közterületen él, szabálysértési eljárást indítanak ellene.

Az Utcajogász összeállított egy kimerítő, a meglévő információkkal szolgáló hasznos kisokost , a közterületen tartózkodás szabályairól.

Bár a rendelet még életbe sem lépett, az október 12-i Magyar Közlönyben foglaltak szerint a kormány gyors módosítást eszközölt: azokat az ingóságokat, amelyeket a hajléktalan ember nem tud vagy nem akar magával vinni a közterületről az előállítás során, azonosítójellel ellátva kell leltárba venni, kép- és hangfelvételt kell róluk készíteni.

A gyorsan romló, bomló, „tárolhatatlan” ingóságokat megsemmisítik, azok értékét pedig nyilván nem téríti meg senki a hajléktalan embereknek. Az ingóságok tárolhatóságának megítélése nyilván a hatóság döntése lesz, ezért simán elképzelhető, hogy azok inkább meg lesznek semmisítve, vagyis el fognak tűnni a hajléktalan emberek tárgyai.

Viszont az élő állat kezelése, a róluk való gondoskodás úgy tűnik, senkinek sem jutott eszébe.

Rengeteg hajléktalan embernek van kutyája, macskája, nyula, egyéb kisállata. Van, akinek nyomorúságos élete egyetlen társa, van, akinek a koldulási segédje. Akárcsak azok az emberek, akiknek fedél van a fejük felett, az utcán élők állattartási szokásai is eltérőek és sokszínűek: van, aki jól bánik az állatokkal, és van, aki üti-veri – állapították meg állatvédő szervezetek, amelyeknek szintén nem világos, véletlenül vagy direkt nem gondolt az új jogszabályban az élő állatokra a kormány.

Bár a szabálysértési törvény maga határozza meg úgy az életvitelszerű közterületi tartózkodás fogalmát, mint amit jellemez a „közterületen alvás, tisztálkodás, étkezés, állattartás”. Vagyis a szabálysértési törvény tényként kezeli, hogy lehetnek állattartó hajléktalan emberek. Viszont a gondolatot a jogalkotó már nem vitte tovább…

Emiatt számos kérdés merül fel. Hogy csak egy-egy példát említsünk:

  • Kóbor vagy kóborló kutya-e a hajléktalan mellett ücsörgő állat, és így a befogásáról gondoskodnia kell-e az önkormányzatnak?
  • Kell-e a „kóbor állat befogása” jogcímen túl más, új jogcímet teremteni és a szerződött gyepmesterek megbízásaiban módosítani az ilyen állatok befogásával kapcsolatos tevékenységet?
  • Mi lesz az oltatlan kutyákkal?
  • Van-e kapacitása az ország gyepmesteri telepeinek az ilyen állatok befogadására, tartására, kezelésére?
  • Honnan fogja tudni a hajléktalan ember, hogy hová, melyik telepre vitték a kutyáját? Képes lesz-e a 14 napos karanténidőszak után a 15. napon elutazni és kiváltani a kutyáját? (Helyhiány miatt a 15. napon teljesen legálisan, törvényi felhatalmazás alapján lehet eutanizálni a gyepmesteri telepeken.)

Az állatvédők ahogy eddig is, ezután is megpróbálnak segíteni erejükhöz mérten a rászoruló, elesett állatok mellett a rászoruló, elesett embertársaikon is. Az új rendelet új problémát szül, amit megpróbálnak közösen, országos összefogásban minél hatékonyabban megoldani.

Felmerülő kérdéseinket elküldtük az illetékes hatóságoknak. Válaszaikat külön cikkben közöljük majd.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.