Nem leszünk a kormány gyarmata! – Civil tüntetés a paksi bővítés ellen

Belpol

A jövő héten kerülhet a parlament elé a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló magyar–orosz megállapodás. Civil szervezetek ez ellen tiltakoztak szombat délután.

„Képviselet nélkül nincs adózás – hirdették egykor az amerikai telepesek, és nekünk is ehhez kell tartanunk magunkat. Nem leszünk a saját kormányunk gyarmata, nem akarunk egyetlen ember miatt évtizedekig adóteherben szenvedni, atomfenyegetettségben élni” – mondta Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke a „Paksi Paktum” ellen szervezett civil tüntetésen. Szombat délutánra az Energiaklub, a Védegylet, a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Levegő Munkacsoport hívta a paksi bővítés ellenzőit a József Nádor térre. Ugyanezen szervezetek online petíciót is indítottak, melynek aláírói arra szólíthatják fel a parlamenti képviselőket, hogy ne szavazzák meg a magyar–orosz nukleáris megállapodást ratifikáló törvényjavaslatot. A javaslatot vélhetően a jövő héten tárgyalja majd az Országgyűlés, bár a szerződésből számos konkrétum hiányzik, a döntést megalapozó iratokat pedig tíz évre titkosították.

A szombat délutáni demonstráción nagyjából 4-500 ember vett részt. A transzparensek skálája a meglehetősen együgyű Rosszatomozástól a szellemesebb és tágabb környezetvédelmi megfontolásokról is árulkodó „A hőszigetelés szexi, 69 cm”-ig terjedt. A tömegben feltűnt a NAV-botrányt kirobbantó Horváth András, Tamás Gáspár Miklós és az LMP több politikusa is.

Éljen Tolsztoj, vesszen Putyin!

false

 

Fotó: Németh Dániel

Majtényi László beszédében elsősorban a döntés átláthatatlanságát, a demokratikus kontroll hiányát kifogásolta, ezzel érvelt a szerződés semmissége mellett. Szerinte az elmúlt 25 évben az alkotmányosság melletti kiállás több alkalommal is útját állta a környezet pusztításának, most is kötelességünk állampolgári jogainkkal élve tiltakozni a paksi beruházás ellen – és a jogállamiságért. Merthogy Majtényi úgy látja, jogállami keretek között egy ilyen szerződés nem születhetett volna meg, „Orbán Viktorra pedig csoda, hogy nem szakad rá az ég, amikor arról beszél, hogy 2000 után ő állította helyre a jogállamot”. Az Eötvös Károly Intézet elnöke azt is hangsúlyozta, hogy a paksi bővítés elleni tiltakozás nem jelent oroszellenességet, hiszen a civilek nem az orosz kultúra, hanem az elnyomó, terjeszkedő orosz hatalom ellen szólalnak fel. „Éljen Tolsztoj, vesszen Putyin!” – zárta felszólalását Majtényi.

Béres Tamás teológus arról beszélt, hogy a fukusimai katasztrófa után számos egyházi vezető szólalt fel a nukleáris technológia ellenében, a teológiai szociáletika szakirodalmában is ez vált a legelterjedtebb állásponttá. „Vége annak a kornak, amikor az ember úgy élhetett a tudománnyal és a technikával, hogy közben saját magát és környezetét is veszélyeztette” – állította a nemzetközi tendenciákat, például a német fejleményeket elemezve Béres. Szerinte az atomerőművek ellentétesek az emberi természettel, hiszen az ember nem tévedhetetlen, a nukleáris erőművekben pedig egy apró tévedés is felmérhetetlen károkat okoz. „Én 1986-ban láttam annak a Viktor Brjuhanovnak az arcát, aki a csernobili tragédiához vezető tesztfolyamatot elindította. Ezt az arcot soha többé nem szeretném látni, ezért kell lemondanunk az emberi tehetetlenségről, és rálépnünk a felelős politizálás útjára” – tette hozzá Béres Tamás.

Itt vannak a parlamenti droidok

false

 

Fotó: Németh Dániel

Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója igen optimistán indított, szerinte ez az erőmű nem fog felépülni, mivel ellentétes Magyarország érdekeivel. Azt ugyanakkor valószínűsítette, hogy a szerződést jövő héten át fogják passzírozni a „parlamenti droidokon”. Megemlítette, hogy a Fejlesztési Minisztérium tíz évre titkosította azokat a háttérszámításokat, melyek alapján a paksi bővítést bárki az évszázad üzletének nevezhetné. Ámon úgy látja, ez csak azért történhetett, mert a döntés nyílt vitában sosem állná meg a helyét. Ennek alátámasztására felhozta, hogy a nukleáris technológia a szigorodó biztonsági előírások miatt az elmúlt ötven évben egyre drágább lett, míg a megújuló energiaforrásokból egyre olcsóbb energia állítható elő.

„Ha az uralkodó az ország érdeke ellen cselekszik, a nemzetet megilleti az ellenállás joga” – idézett a történeti alkotmányból Lányi András ökopolitikus, a „Paks Vobiscum?” konferencia szervezője. Lányi szerint tudatlanságunkat nem titkolni, hanem hangoztatni kellene, hiszen jelen pillanatban senki sem ítélheti meg felelősen a paksi bővítés következményeit, csak annyit tudunk, hogy a lépés elhamarkodott és szembemegy az európai trendekkel. Lányi a szerződés érvénytelensége mellett úgy érvelt, hogy „nem lehet minket megfosztani attól az alapvető jogunktól és kötelességünktől, hogy az utánunk nemzedékek biztonságáról gondoskodjunk”. Beszéde végén Lányi szembesítette Orbán Viktort korábbi kijelentéseivel, idézte az orosz csapatok kivonulására tett felhívását, és azt is, amikor még ellenzékben puccsnak titulálta az akkori kormány és az oroszok közötti titkos tárgyalásokat. Nagy tetszést aratott a közönség körében a „Viktor, nézz a tükörbe!” felszólítás, a tüntetés végén még egy lagymatag viktátorozást is hallhattunk.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.