Nem leszünk a kormány gyarmata! – Civil tüntetés a paksi bővítés ellen

Belpol

A jövő héten kerülhet a parlament elé a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló magyar–orosz megállapodás. Civil szervezetek ez ellen tiltakoztak szombat délután.

„Képviselet nélkül nincs adózás – hirdették egykor az amerikai telepesek, és nekünk is ehhez kell tartanunk magunkat. Nem leszünk a saját kormányunk gyarmata, nem akarunk egyetlen ember miatt évtizedekig adóteherben szenvedni, atomfenyegetettségben élni” – mondta Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke a „Paksi Paktum” ellen szervezett civil tüntetésen. Szombat délutánra az Energiaklub, a Védegylet, a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Levegő Munkacsoport hívta a paksi bővítés ellenzőit a József Nádor térre. Ugyanezen szervezetek online petíciót is indítottak, melynek aláírói arra szólíthatják fel a parlamenti képviselőket, hogy ne szavazzák meg a magyar–orosz nukleáris megállapodást ratifikáló törvényjavaslatot. A javaslatot vélhetően a jövő héten tárgyalja majd az Országgyűlés, bár a szerződésből számos konkrétum hiányzik, a döntést megalapozó iratokat pedig tíz évre titkosították.

A szombat délutáni demonstráción nagyjából 4-500 ember vett részt. A transzparensek skálája a meglehetősen együgyű Rosszatomozástól a szellemesebb és tágabb környezetvédelmi megfontolásokról is árulkodó „A hőszigetelés szexi, 69 cm”-ig terjedt. A tömegben feltűnt a NAV-botrányt kirobbantó Horváth András, Tamás Gáspár Miklós és az LMP több politikusa is.

Éljen Tolsztoj, vesszen Putyin!

false

 

Fotó: Németh Dániel

Majtényi László beszédében elsősorban a döntés átláthatatlanságát, a demokratikus kontroll hiányát kifogásolta, ezzel érvelt a szerződés semmissége mellett. Szerinte az elmúlt 25 évben az alkotmányosság melletti kiállás több alkalommal is útját állta a környezet pusztításának, most is kötelességünk állampolgári jogainkkal élve tiltakozni a paksi beruházás ellen – és a jogállamiságért. Merthogy Majtényi úgy látja, jogállami keretek között egy ilyen szerződés nem születhetett volna meg, „Orbán Viktorra pedig csoda, hogy nem szakad rá az ég, amikor arról beszél, hogy 2000 után ő állította helyre a jogállamot”. Az Eötvös Károly Intézet elnöke azt is hangsúlyozta, hogy a paksi bővítés elleni tiltakozás nem jelent oroszellenességet, hiszen a civilek nem az orosz kultúra, hanem az elnyomó, terjeszkedő orosz hatalom ellen szólalnak fel. „Éljen Tolsztoj, vesszen Putyin!” – zárta felszólalását Majtényi.

Béres Tamás teológus arról beszélt, hogy a fukusimai katasztrófa után számos egyházi vezető szólalt fel a nukleáris technológia ellenében, a teológiai szociáletika szakirodalmában is ez vált a legelterjedtebb állásponttá. „Vége annak a kornak, amikor az ember úgy élhetett a tudománnyal és a technikával, hogy közben saját magát és környezetét is veszélyeztette” – állította a nemzetközi tendenciákat, például a német fejleményeket elemezve Béres. Szerinte az atomerőművek ellentétesek az emberi természettel, hiszen az ember nem tévedhetetlen, a nukleáris erőművekben pedig egy apró tévedés is felmérhetetlen károkat okoz. „Én 1986-ban láttam annak a Viktor Brjuhanovnak az arcát, aki a csernobili tragédiához vezető tesztfolyamatot elindította. Ezt az arcot soha többé nem szeretném látni, ezért kell lemondanunk az emberi tehetetlenségről, és rálépnünk a felelős politizálás útjára” – tette hozzá Béres Tamás.

Itt vannak a parlamenti droidok

false

 

Fotó: Németh Dániel

Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója igen optimistán indított, szerinte ez az erőmű nem fog felépülni, mivel ellentétes Magyarország érdekeivel. Azt ugyanakkor valószínűsítette, hogy a szerződést jövő héten át fogják passzírozni a „parlamenti droidokon”. Megemlítette, hogy a Fejlesztési Minisztérium tíz évre titkosította azokat a háttérszámításokat, melyek alapján a paksi bővítést bárki az évszázad üzletének nevezhetné. Ámon úgy látja, ez csak azért történhetett, mert a döntés nyílt vitában sosem állná meg a helyét. Ennek alátámasztására felhozta, hogy a nukleáris technológia a szigorodó biztonsági előírások miatt az elmúlt ötven évben egyre drágább lett, míg a megújuló energiaforrásokból egyre olcsóbb energia állítható elő.

„Ha az uralkodó az ország érdeke ellen cselekszik, a nemzetet megilleti az ellenállás joga” – idézett a történeti alkotmányból Lányi András ökopolitikus, a „Paks Vobiscum?” konferencia szervezője. Lányi szerint tudatlanságunkat nem titkolni, hanem hangoztatni kellene, hiszen jelen pillanatban senki sem ítélheti meg felelősen a paksi bővítés következményeit, csak annyit tudunk, hogy a lépés elhamarkodott és szembemegy az európai trendekkel. Lányi a szerződés érvénytelensége mellett úgy érvelt, hogy „nem lehet minket megfosztani attól az alapvető jogunktól és kötelességünktől, hogy az utánunk nemzedékek biztonságáról gondoskodjunk”. Beszéde végén Lányi szembesítette Orbán Viktort korábbi kijelentéseivel, idézte az orosz csapatok kivonulására tett felhívását, és azt is, amikor még ellenzékben puccsnak titulálta az akkori kormány és az oroszok közötti titkos tárgyalásokat. Nagy tetszést aratott a közönség körében a „Viktor, nézz a tükörbe!” felszólítás, a tüntetés végén még egy lagymatag viktátorozást is hallhattunk.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.