Nem leszünk a kormány gyarmata! – Civil tüntetés a paksi bővítés ellen

Belpol

A jövő héten kerülhet a parlament elé a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló magyar–orosz megállapodás. Civil szervezetek ez ellen tiltakoztak szombat délután.

„Képviselet nélkül nincs adózás – hirdették egykor az amerikai telepesek, és nekünk is ehhez kell tartanunk magunkat. Nem leszünk a saját kormányunk gyarmata, nem akarunk egyetlen ember miatt évtizedekig adóteherben szenvedni, atomfenyegetettségben élni” – mondta Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke a „Paksi Paktum” ellen szervezett civil tüntetésen. Szombat délutánra az Energiaklub, a Védegylet, a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Levegő Munkacsoport hívta a paksi bővítés ellenzőit a József Nádor térre. Ugyanezen szervezetek online petíciót is indítottak, melynek aláírói arra szólíthatják fel a parlamenti képviselőket, hogy ne szavazzák meg a magyar–orosz nukleáris megállapodást ratifikáló törvényjavaslatot. A javaslatot vélhetően a jövő héten tárgyalja majd az Országgyűlés, bár a szerződésből számos konkrétum hiányzik, a döntést megalapozó iratokat pedig tíz évre titkosították.

A szombat délutáni demonstráción nagyjából 4-500 ember vett részt. A transzparensek skálája a meglehetősen együgyű Rosszatomozástól a szellemesebb és tágabb környezetvédelmi megfontolásokról is árulkodó „A hőszigetelés szexi, 69 cm”-ig terjedt. A tömegben feltűnt a NAV-botrányt kirobbantó Horváth András, Tamás Gáspár Miklós és az LMP több politikusa is.

Éljen Tolsztoj, vesszen Putyin!

false

 

Fotó: Németh Dániel

Majtényi László beszédében elsősorban a döntés átláthatatlanságát, a demokratikus kontroll hiányát kifogásolta, ezzel érvelt a szerződés semmissége mellett. Szerinte az elmúlt 25 évben az alkotmányosság melletti kiállás több alkalommal is útját állta a környezet pusztításának, most is kötelességünk állampolgári jogainkkal élve tiltakozni a paksi beruházás ellen – és a jogállamiságért. Merthogy Majtényi úgy látja, jogállami keretek között egy ilyen szerződés nem születhetett volna meg, „Orbán Viktorra pedig csoda, hogy nem szakad rá az ég, amikor arról beszél, hogy 2000 után ő állította helyre a jogállamot”. Az Eötvös Károly Intézet elnöke azt is hangsúlyozta, hogy a paksi bővítés elleni tiltakozás nem jelent oroszellenességet, hiszen a civilek nem az orosz kultúra, hanem az elnyomó, terjeszkedő orosz hatalom ellen szólalnak fel. „Éljen Tolsztoj, vesszen Putyin!” – zárta felszólalását Majtényi.

Béres Tamás teológus arról beszélt, hogy a fukusimai katasztrófa után számos egyházi vezető szólalt fel a nukleáris technológia ellenében, a teológiai szociáletika szakirodalmában is ez vált a legelterjedtebb állásponttá. „Vége annak a kornak, amikor az ember úgy élhetett a tudománnyal és a technikával, hogy közben saját magát és környezetét is veszélyeztette” – állította a nemzetközi tendenciákat, például a német fejleményeket elemezve Béres. Szerinte az atomerőművek ellentétesek az emberi természettel, hiszen az ember nem tévedhetetlen, a nukleáris erőművekben pedig egy apró tévedés is felmérhetetlen károkat okoz. „Én 1986-ban láttam annak a Viktor Brjuhanovnak az arcát, aki a csernobili tragédiához vezető tesztfolyamatot elindította. Ezt az arcot soha többé nem szeretném látni, ezért kell lemondanunk az emberi tehetetlenségről, és rálépnünk a felelős politizálás útjára” – tette hozzá Béres Tamás.

Itt vannak a parlamenti droidok

false

 

Fotó: Németh Dániel

Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója igen optimistán indított, szerinte ez az erőmű nem fog felépülni, mivel ellentétes Magyarország érdekeivel. Azt ugyanakkor valószínűsítette, hogy a szerződést jövő héten át fogják passzírozni a „parlamenti droidokon”. Megemlítette, hogy a Fejlesztési Minisztérium tíz évre titkosította azokat a háttérszámításokat, melyek alapján a paksi bővítést bárki az évszázad üzletének nevezhetné. Ámon úgy látja, ez csak azért történhetett, mert a döntés nyílt vitában sosem állná meg a helyét. Ennek alátámasztására felhozta, hogy a nukleáris technológia a szigorodó biztonsági előírások miatt az elmúlt ötven évben egyre drágább lett, míg a megújuló energiaforrásokból egyre olcsóbb energia állítható elő.

„Ha az uralkodó az ország érdeke ellen cselekszik, a nemzetet megilleti az ellenállás joga” – idézett a történeti alkotmányból Lányi András ökopolitikus, a „Paks Vobiscum?” konferencia szervezője. Lányi szerint tudatlanságunkat nem titkolni, hanem hangoztatni kellene, hiszen jelen pillanatban senki sem ítélheti meg felelősen a paksi bővítés következményeit, csak annyit tudunk, hogy a lépés elhamarkodott és szembemegy az európai trendekkel. Lányi a szerződés érvénytelensége mellett úgy érvelt, hogy „nem lehet minket megfosztani attól az alapvető jogunktól és kötelességünktől, hogy az utánunk nemzedékek biztonságáról gondoskodjunk”. Beszéde végén Lányi szembesítette Orbán Viktort korábbi kijelentéseivel, idézte az orosz csapatok kivonulására tett felhívását, és azt is, amikor még ellenzékben puccsnak titulálta az akkori kormány és az oroszok közötti titkos tárgyalásokat. Nagy tetszést aratott a közönség körében a „Viktor, nézz a tükörbe!” felszólítás, a tüntetés végén még egy lagymatag viktátorozást is hallhattunk.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?