Honnan rúghat ki bárkit is Simicska?

  • narancs.hu
  • 2015. február 6.

Belpol

A Magyar Nemzetet kiadó és a Lánchíd Rádiót működtető cégek tulajdonosi szerkezete alapján onnan senkit. Már ha hihetünk a cégadatoknak.

Izgatottan várjuk, hogy ki mindenkit fog kirúgni Simicska Lajos a Magyar Nemzettől, a HírTV-től, a Lánchíd Rádiótól és a Class FM-től, és hogy az új kinevezettek, D. Horváth Gábor (Magyar Nemzet), és Simicska Lajos (HírTV) megbízatása vajon jogszerűnek bizonyul-e majd.

Ennek felméréséhez célszerű áttekinteni az ezeket a sajtótermékeket kiadó cégek tulajdonviszonyait. Ezek a következőképpen festenek.

Készül a feketelista

Készül a kivásárló lista

Fotó: Németh Dániel

A Magyar Nemzetet kiadó Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.-nek az Opten céginformációs rendszer szerint két tulajdonosa van, a Pro-Aurum Zrt. és Liszkay Gábor. Az Opten.hu százalékos arányokat nem közöl, de Liszkaynál ott a megjegyzés, hogy a „szavazati jog mértéke minősített többségű befolyást biztosít”. A HVG adatai szerint Liszkayé a cég 82 százaléka, a Pro-Aurumé 18.

Az Opten adatai szerint Liszkaynak többsége van a Lánchíd Rádió Kft.-ben is. Az Opten itt is azt írja, hogy Liszkaynak minősített többsége van; a HVG szerint 75 százalékban.

Ebből első ránézésre az következne, hogy hacsak nincs valami különleges háttér-megállapodás Liszkay Gábor és Simicska Lajos között, ami valami olyasmit tartalmazna, hogy Simicska bárkit kirúghat, akkor Simicska Lajos ettől a két médiavállalkozástól senkit nem rúghat ki. Normális viszonyok közt ugyanis a főszerkesztő, a szerkesztők és az újságírók munkáltatója a kiadó igazgatója, a kiadó igazgatójáé pedig a tulajdonosok. Esetünkben a fő tulajdonos és a kiadó igazgatója egyazon személy: Liszkay Gábor. Ő, ha mindeddig Simicska Lajos jobbkezi embere volt is, és ne használjuk most a kellemetlen mellékízű stróman szót, most már nem az. És ha Simicska és Liszkay közt nincs valaminő külön, jogilag is érvényes háttér-megállapodás, úgy Simicska Lajos senkit ki nem rúghat a Nemzettől. Ezért is fájt Simicskának a legjobban Liszkay, az évtizedes barát és harcostárs átállása.

De haladjunk tovább. A HírTv Zrt. 70 százalékos tulajdonosa a Pro-Aurum Zrt., a maradék 30 Liszkayé. Ha a Pro-Aurum Zrt-ben Simicska szava a döntő, amiről az Opten online rendszerében nem találtunk megbízható adatot, akkor Simicska a HírTV-ben már képes bárkit kirúgni. (Az Opten utolsó érvényes információja a Pro-Aurumról a 2004 augusztusáig hatályos állapotot mutatja.) Érdekesség, hogy a Pro-Aurumot Töröcskei Istvánnal is szokás összefüggésbe hozni, azzal a Töröcskeivel, aki a minap hozott össze egy szolid 30 milliárdos bankcsődöt. Egy ilyen csőd akár az ügyészség érdeklődését is felkelthetné.

A Class FM-et működtető Advenio Zrt. a HVG gyűjtése szerint 48 százalékban személyesen Simicska Lajos, 6 százalékban Nyerges Zsolt, 20 százalékban a Pro-Aurum tulajdonában áll. Áttételesen a cég tulajdonsai közé tartozhat Liszkay Gábor is, de nem meghatározó részben.

Simicska Lajos érdekkörébe tartozónak mondhatjuk a Heti Válasz hetilapot is. A Heti Választ kiadó Heti Válasz Kft.-t ugyanis 88 százalékig birtokolja az Infocenter.hu Zrt, míg viszont az Infocenter.hu Zrt. részvényeinek 96 százaléka az Opten szerint Nyerges Zsolté. A szolnoki illetőségű ügyvédet a nyilvánosság Simicska Lajos jobbkezeként tartja számon, és itt se használjuk azt a csúnya szót (stróman).

Mindebből az alábbi következtetéseket szűrhetjük le.

1. A Magyar Nemzet és a Lánchíd rádió tulajdonosi struktúrája azt sejteti, hogy Simicskának lehetetlen megtartania a lapot és a csatornát. A vezető munkatársak felmondása csak a két orgánum simicskátlanítására tett első lépésnek tűnik.

2. A Hír TV-t és a Class FM-et viszont aligha lehet kicsavarni Simicska kezéből. Hacsak a Pro-Aurummal, vagy titokzatos tulajdonosaival nem történik valami olyasmi, amibe belegondolni is hátborzongató.

3. Most senki nem lenne szívesen Nyerges Zsolt helyében.

 

Update: azóta sikerült megkérdeznünk Simicska Lajost, mi a helyzet. Interjúnkat lásd itt.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.