Hová tűnt és mit csinál Áder János a koronavírus-járvány idején?

  • narancs.hu
  • 2020. március 24.

Belpol

Míg más országok államfői az emberekhez szólnak a médián keresztül, addig Ádernek színét sem látni. De semmi vész, állítólag az alaptörvényben rögzített feladatait látja el.

Március 15. óta nem mutatkozott nyilvánosan és nem is nyilvánult meg semmilyen formában Áder János. A köztársasági elnök legutóbb a nemzeti ünnep alkalmából tartott tévébeszédet. Majd az azt követő napon az MTI tudósítása szerint átvette a Sándor-palotában a görög, a ciprusi, az ausztrál és a brazil nagykövet megbízólevelét.

Pandémia idején enyhén szólva furcsa, hogy az államfő semmilyen módon nem reagál a kialakult helyzetre. A legtöbb környező ország elnöke rendszeresen beszél az emberekhez a médián keresztül, ám Áder megint csak eltűnt.

Szél Bernadett egyenesen oda jutott, hogy közérdekű adatigénylés útján kérte ki, épp "mit dolgozik az államfő".

"Kérem, szíveskedjék megküldeni részemre a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet kihirdetésétől jelen adatkérés beérkezéséig a köztársasági elnöki feladatkör ellátásával összefüggő, államfői minőségben megtörtént valamennyi hivatalos programját, illetve a közfeladat-ellátást akadályozó vagy ellehetetlenítő esetlegesen fennálló helyzetre vonatkozó információt" – érdeklődött a független képviselő az államfő után.

Az Index szintén megkérdezte a Köztársasági Elnöki Hivatalt, hogy Áder mivel tölti ezeket a napokat. A hivatal sajtóigazgatója azt írta a lapnak, hogy a koronavírus miatt lemondták Áder külföldi programjait. Az elnök nagyköveteket fogadott, részt vett a március 15-i zászlófelvonáson, tévés üzenetet mondott, tábornokokat nevezett ki, mindezek mellett pedig folyamatosan ellátta és ellátja az alaptörvény által rá rótt azon feladatokat, melyek a jogalkotással, állampolgári ügyekkel, kegyelmi kérvényekkel kapcsolatosak.

Nyugtassa magát Naranccsal a kényszerű otthonlét idején!

Továbbra se érjék be a napi hírek özönével, hanem pillantsanak mögéjük! S tegyék ezt velünk! Járjunk együtt a dolgok végére! Kedves olvasóink, vészhelyzet van, s ilyenkor mindennél fontosabb a tisztánlátás. Ezért jó szívvel javasoljuk, hogy továbbra se érjék be a napi hírek özönével, hanem pillantsanak mögéjük! S tegyék ezt velünk!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.