A keddi után csütörtökön délután ismét esperesi-főgondnoki értekezletet tartottak a kegyelmi botrány apropóján – tudta meg a hvg360. A lap értesülései szerint ezúttal nem személyesen, hanem online folyt az egyeztetés, és mivel a református egyháznak nem a kedden Balogról Zoltánról döntő esperes-gondnoki ülés az úgymond alkotmányozó hivatala, felmerült, hogy rendkívüli zsinatot kellene összehívni.
Balog Zoltán lemondása eddig csupán csak egyik posztjáról, a zsinat elnökségéről merült fel. Kedden erről a tisztségéről lemondhatott volna az esperesek és főgondnokok ülésén, de nem tette meg. Szavaztatott, és a jelenlévők 86 százaléka azt akarta, maradjon. Református körökből volt, aki ezt úgy kommentálta, hogy az „nem hivatott semmire, szimpátiaszavazás volt”, hiszen az esperesek és főgondnokok annak ellenére sem dönthetnek egy Balog-szintű egyházi vezető lemondatásáról, hogy egy alapvetően alulról szerveződő egyházról van szó.
Azok után, hogy Balog maradt, több lelkész fejezte ki elégedetlenségét a különböző fórumokon. A lap azonban emlékeztetett, hiába fokozódik az elégedetlenség az egyházon belül, a szervezeti felépítés miatt nagyon nehéz lesz kicsikarni Balog lemondását, ha ő maga nem akarja ezt megtenni. A zsinat ugyanis kérheti Balogot lemondásra, de erővel posztjáról el nem mozdíthatja őt. Ha pedig Balog le is mondana a zsinat elnökségéről, ez nem jelenti automatikusan azt, hogy távozik a püspöki székből is.
Ahhoz, hogy a zsinat bármit is tudjon kezdeni a helyzettel, Balognak először össze kellene hívnia a testületet. A zsinatot annak mindenkori elnöke évente kétszer köteles összehívni, egyszer tavasszal, egyszer pedig ősszel. Azt még nem tudni, hogy Balog Zoltán mikorra tervezi az idei tavaszi ülést. Kedden csak annyit mondott, „ha szükséges, kész vagyok összehívni a zsinat legfőbb törvényhozó testületünk ülését.”
